Törökország tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal az Oroszország elleni szankciók enyhítéséről, ami lehetővé tenné, hogy továbbra is a Gazprombanknak fizethessen a földgázimportért – írja az Ukrajinszka Pravda.
Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter azt mondta, hogy amerikai engedély nélkül „nem fogunk tudni fizetni Oroszországnak”.
Ha nem lesz kivétel, annak nagyon súlyos következményei lehetnek Törökországra nézve
– mondta a miniszter.
Oroszország Törökország legnagyobb gázszállítója, 2023-ban az import mintegy 42 százalékát tette ki.
Speciális hálókkal veszik körül az Ukrajnával határos belgorodi területen, Sebekino városában a lakóházakat, hogy így védekezzenek az ukrán drónok ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó Telegram-oldalán azt írta: Megnéztük az egyik házat is, amelyet egy speciális hálóval fedtünk le az ellenséges drónok ellen. Sokáig gondolkodtunk azon, hogyan és miből készítsük el. Konzultáltunk szakemberekkel. Egy nem szabványos, de erre a célra alkalmas anyagot választottunk. Az egyik vállalkozó vállalta, hogy 10 házat borít be ilyen hálóval. Meglátjuk, hogyan mutat majd, aztán döntést hozunk – írta meg a Kárpát Hír.
A NATO-tagállamok erősíteni kívánják a hadiipari termelést Ukrajnában, tekintettel a konfliktus elmérgesedésére – közölte hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter francia, brit, lengyel és olasz hivatali partnerével Berlinben tartott megbeszélését követően.
A tárcavezető szerint mindezt első lépésben a befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeiből fogják finanszírozni. A tervek között szerepel mesterséges intelligencia vezérelte drónok fejlesztésének és beszerzésének támogatása.
Az együttműködést a lőszertermelés terén is el akarják mélyíteni. A megbeszélésbe fél órára Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is bekapcsolódott.
Pistorius a találkozó végén kijelentette: „Célunk, hogy Ukrajna az erő pozíciójából cselekedhessen.” Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború már nem egy regionális konfliktus, „nemzetközi dimenziót öltött”. A német védelmi miniszter ezzel a 10 ezer észak-koreai katonára utalt Oroszország területén. Mint mondta, az észak-koreai katonák fejenként 2000 euró egyszeri összeget kapnak.
További eszkalációs lépésként említette az orosz közepes hatótávolságú rakéták bevetését.
Újságírói kérdésre válaszolva Pistorius elmondta, hogy a német védelmi tárca egyelőre nem rendelkezik olyan értesülésekkel, miszerint pokolgép lehetett volna a Vilnius mellett lezuhant DHL német postai és logisztikai cég egyik teherszállító repülőgépén.
Mindazonáltal közölte, hogy megvitatták, miként lehet a biztonsági réseket lezárni a légi teherszállításban.
Augusztus végén német biztonsági szolgálatok „nem hagyományos robbanószerkezetekre” figyelmeztettek, amelyeket ismeretlenek adtak fel szállítmányozó cégekkel. Az akkori figyelmeztetés egy incidenssel állt összefüggésben a lipcsei DHL logisztikai központban, ahol júliusban egy, a Baltikumból feladott, robbanószerkezetet tartalmazó csomag lángra kapott. A biztonsági szolgálatok nem zárták ki orosz szabotázsakció lehetőségét.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!