A Kreml közölte, hogy megtorló intézkedésekre készül, miután állításuk szerint Ukrajna az elmúlt három napban kétszer is amerikai gyártású Atacms rakétákkal indított támadást Oroszország ellen – írja a The Guardian.
Moszkva szerint mindkét csapás a Kurszk régió légvédelmi állásait célozta meg. A rakéták egy részét lelőtték, de még így is sikerült károkat okozniuk.
Mint arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a frissített nukleáris doktrínát, amely szerint Oroszország fontolóra veheti a nukleáris fegyverek alkalmazását, ha egy atomhatalom által támogatott hagyományos rakétatámadás éri.
Az Oroszország hivatalos nukleáris doktrínájának megváltoztatásáról szóló döntés már hónapok óta folyamatban van, ám Putyin aláírása válasznak tűnik arra, hogy a még Joe Biden vezette amerikai kormány engedélyezte Ukrajnának, hogy az amerikai nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki Oroszország területére.
Speciális hálókkal veszik körül az Ukrajnával határos belgorodi területen, Sebekino városában a lakóházakat, hogy így védekezzenek az ukrán drónok ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó Telegram-oldalán azt írta: Megnéztük az egyik házat is, amelyet egy speciális hálóval fedtünk le az ellenséges drónok ellen. Sokáig gondolkodtunk azon, hogyan és miből készítsük el. Konzultáltunk szakemberekkel. Egy nem szabványos, de erre a célra alkalmas anyagot választottunk. Az egyik vállalkozó vállalta, hogy 10 házat borít be ilyen hálóval. Meglátjuk, hogyan mutat majd, aztán döntést hozunk – írta meg a Kárpát Hír.
A NATO-tagállamok erősíteni kívánják a hadiipari termelést Ukrajnában, tekintettel a konfliktus elmérgesedésére – közölte hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter francia, brit, lengyel és olasz hivatali partnerével Berlinben tartott megbeszélését követően.
A tárcavezető szerint mindezt első lépésben a befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeiből fogják finanszírozni. A tervek között szerepel mesterséges intelligencia vezérelte drónok fejlesztésének és beszerzésének támogatása.
Az együttműködést a lőszertermelés terén is el akarják mélyíteni. A megbeszélésbe fél órára Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is bekapcsolódott.
Pistorius a találkozó végén kijelentette: „Célunk, hogy Ukrajna az erő pozíciójából cselekedhessen.” Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború már nem egy regionális konfliktus, „nemzetközi dimenziót öltött”. A német védelmi miniszter ezzel a 10 ezer észak-koreai katonára utalt Oroszország területén. Mint mondta, az észak-koreai katonák fejenként 2000 euró egyszeri összeget kapnak.
További eszkalációs lépésként említette az orosz közepes hatótávolságú rakéták bevetését.
Újságírói kérdésre válaszolva Pistorius elmondta, hogy a német védelmi tárca egyelőre nem rendelkezik olyan értesülésekkel, miszerint pokolgép lehetett volna a Vilnius mellett lezuhant DHL német postai és logisztikai cég egyik teherszállító repülőgépén.
Mindazonáltal közölte, hogy megvitatták, miként lehet a biztonsági réseket lezárni a légi teherszállításban.
Augusztus végén német biztonsági szolgálatok „nem hagyományos robbanószerkezetekre” figyelmeztettek, amelyeket ismeretlenek adtak fel szállítmányozó cégekkel. Az akkori figyelmeztetés egy incidenssel állt összefüggésben a lipcsei DHL logisztikai központban, ahol júliusban egy, a Baltikumból feladott, robbanószerkezetet tartalmazó csomag lángra kapott. A biztonsági szolgálatok nem zárták ki orosz szabotázsakció lehetőségét.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!