Oroszország teljes harckészültségbe helyezett egy nukleáris fegyverbázist 2022. február 24-én, az ukrajnai támadás napján – állítja a BBC-nek nyilatkozva egy Anton nevet használó forrás, aki a lap információi – és ellenőrzése – szerint az orosz nukleáris erők egykori tisztje, és a történtek idején a titkos létesítményben szolgált.
Előtte csak gyakorlatokat tartottunk. De azon a napon, amikor a háború elkezdődött, a fegyverek teljesen készenlétben voltak
– állítja Anton, hozzátéve, készen álltak arra, hogy – amint fogalmazott – „a tengerre és a levegőbe indítsuk az erőinket, és nukleáris csapást hajtsunk végre”.
A forrás elárulta, hogy a harckészültség már a háború első napján érvényben volt, és emlékezete szerint az egységét „bezárták a bázisra”. „Csak az orosz állami televízió állt rendelkezésünkre” – mondja az egykori tiszt. „Nem igazán tudtam, mit jelent ez az egész. Automatikusan végeztem a kötelességemet. Nem harcoltunk a háborúban, csak a nukleáris fegyvereket őriztük” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy ezt követően két-három hét múlva megszüntették a riadókészültséget.
Röviddel az Ukrajna elleni támadás után Anton egy – állítása szerint – „bűnös parancsot” kapott, hogy tartson előadásokat a csapataival, nagyon konkrét írásos irányelvek alapján.
Azt mondták, hogy az ukrán civilek harcosok, és meg kell őket semmisíteni
– jelentette ki, hozzátéve, hogy ez számára egy vörös vonal, háborús bűncselekmény. „Azt mondtam, hogy nem fogom terjeszteni ezt a propagandát” – emlékezett vissza.
Ezt követően megrovást kapott, és áthelyezték egy reguláris rohamdandárhoz, amelyről azt állították neki, hogy hamarosan harcba küldik. Mielőtt a frontra küldték volna, Anton aláírt egy nyilatkozatot, amelyben megtagadta a háborúban való részvételt, így büntetőeljárás indult ellene. Ezután úgy döntött, hogy egy önkéntes dezertőrszervezet segítségével elmenekül az országból. Célja, hogy megmutassa a világnak, sok orosz katona ellenzi a háborút. A volt tiszt azt állítja, hogy egyre több katona van a háború ellen, és a dezertőrök száma is már havi 350-re emelkedett.
Az egykori tiszt közölte, a katonák számára nagyon szigorú feltételeket támasztanak az orosz nukleáris létesítményekben, amelyek szavai szerint zárt társadalmak, ahol „ha azt akarod, hogy a szüleid meglátogassanak, három hónappal előre kérvényt kell benyújtanod az FSZB biztonsági szolgálatához”.
Azt a nyugati véleményt, miszerint Oroszország kifejezetten elavult eszközökkel rendelkezik, Anton elutasította, úgy fogalmazott,
lehet, hogy egyes területeken vannak régimódi fegyvertípusok, de az országnak hatalmas nukleáris arzenálja van, hatalmas mennyiségű robbanófejjel, beleértve a folyamatos harci járőrözést szárazföldön, tengeren és levegőben.
Állítása szerint Oroszország nukleáris fegyverei teljes mértékben működőképesek, és hangsúlyozta, hogy „a nukleáris fegyverek karbantartási munkálatai folyamatosan zajlanak, soha, egyetlen percre sem állnak le”.
Speciális hálókkal veszik körül az Ukrajnával határos belgorodi területen, Sebekino városában a lakóházakat, hogy így védekezzenek az ukrán drónok ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó Telegram-oldalán azt írta: Megnéztük az egyik házat is, amelyet egy speciális hálóval fedtünk le az ellenséges drónok ellen. Sokáig gondolkodtunk azon, hogyan és miből készítsük el. Konzultáltunk szakemberekkel. Egy nem szabványos, de erre a célra alkalmas anyagot választottunk. Az egyik vállalkozó vállalta, hogy 10 házat borít be ilyen hálóval. Meglátjuk, hogyan mutat majd, aztán döntést hozunk – írta meg a Kárpát Hír.
A NATO-tagállamok erősíteni kívánják a hadiipari termelést Ukrajnában, tekintettel a konfliktus elmérgesedésére – közölte hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter francia, brit, lengyel és olasz hivatali partnerével Berlinben tartott megbeszélését követően.
A tárcavezető szerint mindezt első lépésben a befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeiből fogják finanszírozni. A tervek között szerepel mesterséges intelligencia vezérelte drónok fejlesztésének és beszerzésének támogatása.
Az együttműködést a lőszertermelés terén is el akarják mélyíteni. A megbeszélésbe fél órára Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is bekapcsolódott.
Pistorius a találkozó végén kijelentette: „Célunk, hogy Ukrajna az erő pozíciójából cselekedhessen.” Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború már nem egy regionális konfliktus, „nemzetközi dimenziót öltött”. A német védelmi miniszter ezzel a 10 ezer észak-koreai katonára utalt Oroszország területén. Mint mondta, az észak-koreai katonák fejenként 2000 euró egyszeri összeget kapnak.
További eszkalációs lépésként említette az orosz közepes hatótávolságú rakéták bevetését.
Újságírói kérdésre válaszolva Pistorius elmondta, hogy a német védelmi tárca egyelőre nem rendelkezik olyan értesülésekkel, miszerint pokolgép lehetett volna a Vilnius mellett lezuhant DHL német postai és logisztikai cég egyik teherszállító repülőgépén.
Mindazonáltal közölte, hogy megvitatták, miként lehet a biztonsági réseket lezárni a légi teherszállításban.
Augusztus végén német biztonsági szolgálatok „nem hagyományos robbanószerkezetekre” figyelmeztettek, amelyeket ismeretlenek adtak fel szállítmányozó cégekkel. Az akkori figyelmeztetés egy incidenssel állt összefüggésben a lipcsei DHL logisztikai központban, ahol júliusban egy, a Baltikumból feladott, robbanószerkezetet tartalmazó csomag lángra kapott. A biztonsági szolgálatok nem zárták ki orosz szabotázsakció lehetőségét.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!