A drónhadviselés Ukrajnában nagyon gyorsan változik és fejlődik. Míg korábban például Ukrajna az orosz tüzérség dominanciájára olcsó drónokkal válaszolt, mostanra ezek a pilóta nélküli repülők önálló erőt jelentenek, és hatalmas méreteket öltöttek. Ukrajna idén 2 millió darab FPV- (belső nézetű) drónt fog gyártani – írta a The Economist. A hírek szerint a frontvonalon egyre gyakrabban kezdik használni a mesterséges intelligenciával rendelkező drónokat is.
Ha 2023 elején, a drónok tömeges bevezetésekor még csak körülbelül 10 kilométert tudtak repülni, most már a 30 kilométeres távok is mindennaposak
– mondta Jaroszlav Filimonov, az ukrán Kvertus cég (amely drónok elleni védelmi berendezéseket gyárt) vezérigazgatója. A helyzet javulhat a nagyobb teljesítményű antennáknak és jelismétlőknek köszönhetően, amelyek lehetővé teszik, hogy a drónok nagyobb távolságból is kapcsolatba lépjenek a bázisállomásokkal.
Egy bennfentes szerint azonban Ukrajnában már most is 24 óránként 1000 orosz drónt látnak. Ez a frontvonal egyes részeit, például a Luhanszk régióban lévő Sziverszk környékét, gyakorlatilag megközelíthetetlenné tette az emberek számára.
A Tocsnyi’info nevű kutatócsoport szerint az ukrán FPV-drónok viszont már több mint 850 orosz felderítő drónt semmisítettek meg a levegőben, ezzel tehermentesítve az ország légvédelmi rakétakészletét és aláásva Oroszország képességét a csapások koordinálására. Míg a drónok egy másik típusa – a „bombázók” – azzal vannak elfoglalva, hogy 10 kilogrammos aknákat szórjanak szét az oroszok által használt utánpótlási szakaszokon. „A legnagyobb változást az elektronikus hadviselés (EW) gyakoribb alkalmazása jelenti a drónok ellen” – írta a portál.
A műholdak GPS-jelének zavarásával kezdődött, ami miatt az amerikai precíziós irányítású fegyverek ijesztő gyakorisággal hibásan működtek. Most ez a technológia a pilóta és a drón közötti kommunikációra is kiterjed
– olvasható a cikkben.
Gundbert Scherf, a Helsing társalapítója és vezérigazgatója (amely a hadsereg számára fejleszt mesterséges intelligenciát) szerint a zavarás már nem „pontszerű”, hanem „mindenütt jelen van”. A dróngyártók kénytelenek változtatni a rádióikon és antennáikon. Dilemmával szembesülnek: ha gyakori frekvenciákra támaszkodnak, az ezekhez való alkatrészeket könnyű megtalálni, de a zavarásuk könnyebb; a ritka frekvenciák kevésbé zavarnak, de több drágább berendezést igényelnek.
Norvégia ötödik generációs F–35-ös többcélú vadászgépeket és NASAMS légvédelmi rakétarendszereket küld a lengyelországi Rzeszówban található logisztikai központ védelmére.
Bjorn Aril Gram norvég védelmi miniszter szerint Rzeszówban 100 norvég katonai személy is állomásozik majd. Ők fogják megvédeni a más országokból Ukrajnába irányuló polgári és katonai anyagok szállításának kulcsfontosságú csomópontját december elejétől:
A repülőtér az orvosi evakuálás szempontjából is fontos, amelyért Norvégia felelős. Ezt elsősorban Ukrajna és Lengyelország érdekében tesszük, de ez is azt mutatja, hogy ragaszkodunk a NATO-kötelezettségeinkhez
– mondta.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettes az X-en megjegyezte, hogy négy norvég F–35-ös vadászgép és légvédelmi rendszerük érkezik az országba.
Az orosz hadsereg december 3-ára virradóra újabb dróncsapást intézett Ternopilra. A támadás egy kritikus fontosságú infrastrukturális intézményt ért, jelentette a város polgármestere, Szergej Nadal Telegram-csatornáján. A település egy része áram nélkül maradt − írta meg az Unian.
Nadal elmondása szerint a mentőszolgálatok és a szakemberek az orosz támadás következményeinek felszámolásán dolgoznak. A polgármester ugyanakkor felszólította a helyi lakosságot, hogy fogjanak fel vizet, ugyanis az áramkimaradás miatt vízellátási problémákra is lehet számítani.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!