Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint az oroszok rakétával támadták Harkivot, megtorlásul a Groznijt ért reggeli dróncsapásokért – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vasárnap reggel a hadsereg nagy sebességű célpontra figyelmeztetett a Harkivi területen. Ezt követően a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció találatról számolt be Harkiv Kijev körzetében, de később pontosították, hogy a rakéták a földbe csapódtak, és egy lakóépület ablakait rongálták meg. A csapásban egy 48 éves nő megsérült.
Kadirov azt állítja, hogy Groznijt három drón támadta, amelyből kettőt lelőttek, a harmadik pedig „a rohamrendőrség területére esett”.
A csecsenföldi államfő hozzátette, hogy tud az ukrán hadsereg állományának koncentrációjáról, de csak akkor támadna rájuk, ha további dróntámadások történnének.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti beszédében bejelentette, hogy Ukrajna koordinálja a szíriai élelmiszersegélyeket, amelyeket partnereivel és a szíriai féllel is egyeztet.
A mai napon kormányunk – a külügyminisztérium, valamint az agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztérium – tisztviselőivel megvitattam a Gabona Ukrajnából program keretében nyújtott élelmiszersegélyek kérdését, beleértve a Szíriának nyújtott segélyt is. Ez a mi humanitárius programunk, amely már eddig is jelentősen hozzájárult a világ sebezhető régiói élelmezési helyzetének stabilizálásához
– fogalmazott Ukrajna elnöke, hozzátéve, hogy „most ukrán búzával, liszttel és olajjal segíthetünk a szíriaiaknak”.
„Egyeztetünk partnereinkkel és a szíriai féllel a logisztikai kérdések megoldása érdekében. Mindenképpen támogatni fogjuk ezt a régiót, hogy az ottani stabilitás alapjává váljon a valódi béke felé való elmozdulásunknak” – tette hozzá az ukrán államfő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti beszédében nehéznek nevezte a Donyecki területen található Kurahovában kialakult helyzetet, és hangsúlyozta, hogy a kurszki fronton erőre van szükség ahhoz, hogy a diplomáciában „megfelelő eredményeket” lehessen elérni.
„Ma jelentést kaptam Olekszander Szirszkij főparancsnoktól a fronton és a kurszki hadművelet területein kialakult helyzetről” – mondta Ukrajna államfője, hozzátéve, hogy „továbbra is nehéz a helyzet a pokrovszki szektorban és Kurahovában”.
Külön köszönetet szeretnék mondani a harcosainknak a kurszki területen – ott szükségünk van az erőre, hogy a diplomáciában megfelelő eredményeket érjünk el Ukrajna és az ukránok számára
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij. Az elnök kiemelte, hogy Ukrajnának megbízható és garantált békére van szüksége. „Kétségtelenül el fogjuk érni a céljainkat” – zárta beszédét az államfő.
Közeleg a harmadik világháború, vagy talán már el is kezdődött, csak az emberiség még nem jött rá. Az ukrajnai háború, a közel-keletei konfliktus és a növekvő feszültségek Kelet-Ázsiában a globális konfliktus jelzése vagy annak első szakasza – írja a The Wall Street Journal (WSJ) az Unian beszámolója szerint.
Ez a globális konfrontáció korszaka. A most világszerte zajló erőszak egy dolgot bizonyít: többé már nincsenek olyan konfliktusok, amelyek különállóak, és külön kezelhetők. Egyetlen közös kísérlet van a nemzetközi rend lerombolására, és mindent meg kell tennünk, hogy ezt megakadályozzuk
– idézte a lap Jan Lipavsky cseh külügyminisztert, aki az észak-koreai csapatok orosz–ukrán frontra érkezését kommentálta.
A WSJ megjegyzi, hogy egy évtizeddel ezelőtt Oroszország és Kína az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval együtt szankciókat vezetett be Irán és Észak-Korea ellen. Ma azonban Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea egy autokratikus tengelyt alkotott, amely együtt dolgozik a nyugati világ ellen.
A lap szerzői 2014-et tartják ennek fordulópontjának, amikor mind a négy autokrata rezsim hirtelen minimális nyugati reakciót látott a Krím orosz annektálására és a Donbász egyes részeinek megszállására. Irán és Oroszország már 2015-ben elkezdte közösen megmenteni Bassár el-Aszad rezsimjét Szíriában.
Ukrajna 2022-es teljes körű orosz inváziója végül Moszkva, Teherán, Peking és Phenjan négyes szövetségét hozta létre, és Oroszország gazdasági vagy katonai segítséget kap a másik háromtól, hogy folytathassa Ukrajna elpusztítására irányuló erőfeszítéseit. A Nyugat pedig nem hajlandó meghiúsítani ezt az együttműködést, hanem tovább ösztönzi azt.
A nagyhatalmi rivalizálás felgyorsul, és megosztja a világot. Valószínűleg a harmadik világháború küszöbén állunk. Ott vannak az orosz–ukrán háború utóhatásai, a gázai háború, és Szíria csak egy újabb dominó. Nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy ne legyen egy nagyobb dominó
– mondta Wang Huiyao közgazdász, a kínai kormány korábbi tanácsadója.
Ez azt jelzi, hogy a közelmúltban számos, a hidegháború alatt és azt követően is fennálló tabu megszűnt. Például egy „globális hatalom” területét most egy másik „globális hatalom” által biztosított rakétákkal támadják – írja a WSJ, utalva az amerikai ATACMS rakétákra, amelyekkel az ukrán hadsereg orosz területet támad.
Oroszország azonban 2022 óta aktívan és nagyon sikeresen folyamodik nukleáris zsaroláshoz, hogy megpróbálja megfélemlíteni az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy vonják vissza az Ukrajnának nyújtott támogatásukat. Emellett az orosz ügynökök erőszakos kampányt indítottak Európa-szerte, olyan mértékű támadást intézve a hadiipar és a kommunikációs hálózat ellen, amelyet a nyugati kormányok példátlannak neveznek.
James Risch republikánus szenátor megjegyzi, hogy a jelenlegi világhelyzetet még nem lehet világháborúnak nevezni, de elismeri, hogy már elkezdődött egy „proxyháború”, azaz egy „közvetítőkön” keresztül zajló háború.
Ukrajna drónok alkalmazásában szerzett tapasztalata megmentette az amerikai hadsereget egy stratégiai hibától – írta az Air And Space Forces Magazine című lap az Unian szerint.
A Pentagon 2023 szeptemberében indította el a Replikátor-programot, amelynek kihívásairól szólva Aditi Kumar, a Pentagon Védelmi Innovációs Hivatalának igazgatóhelyettese elismerte, hogy Ukrajna tapasztalatai nagyon hasznosak voltak számukra. Nevezetesen, hogy az ukránok nagyon gyorsan frissítik drónjaik szoftverét annak érdekében, hogy azok ne veszítsék el hatékonyságukat a harctéren.
„Ukrajna tapasztalatai nagyon hasznosak voltak számunkra annak bemutatásában, hogy a szoftverfrissítésnek három-négy héten belül kell megtörténnie, ami hihetetlenül gyors és költséges” – mondta a Pentagon szóvivője.
Elmondása szerint a Pentagon korábban nem költött eleget az amerikai fegyverek szoftverfrissítésére, így azok nem voltak gyorsak. Kumar hangsúlyozta, hogy ezen a gyakorlaton most változtatni fognak.
A Greenpeace Ukrajna arra figyelmeztetett, hogy a Fekete- és az Azovi-tenger orosz militarizálása új környezeti katasztrófával fenyeget. A szervezet jelentése szerint a Kercsi-szoros vizébe 4300 tonna fűtőolaj és valószínűleg más kőolajtermékek ömlenek a viharba keveredett két orosz tankhajó balesete következtében.
Mindkét tartályhajó az orosz haditengerészet számára szállított üzemanyagot, és helymeghatározó rendszereik 12 napig ki voltak kapcsolva. A Greenpeace megjegyezte, hogy az október 1-i adatok szerint a szállítási útvonal az oroszországi Volgográd városából indul és a Kercsi-szorosban végződik.
Bár az orosz tisztviselők valószínűleg nem tesznek lépéseket a környezeti hatások enyhítésére, mi továbbra is figyelemmel kísérjük a helyzetet
– fogalmazott a Greenpeace Ukraine.
Információk szerint 13 tengerészt mentettek ki a Volgoneft 212 tankerről. A balesetet a kapitány túlélte, és a legénység egy másik tagjával együtt intenzív osztályra került, 11 embert fagyási sérülésekkel vittek kórházba.
Közben a Volgoneft 239 tartályhajó legénységének mentési műveletét a rossz időjárási körülmények és az éjszakai sötétség miatt leállították. A hajó szilárdan megfeneklett egy homokpadon, a jelentés szerint a legénység mind a 14 tagja életben van. A tartályhajónak van egy működő dízelgenerátora, valamint víz és világítás is rendelkezésre áll a fedélzeten.
A december 14-i dnyiprói terrortámadás után az ukrán rendőrség bejelentette, hogy az oroszok információs műveletekkel próbálták meggyengíteni nemcsak Ukrajna biztonsági és védelmi erőit, hanem az egész társadalmat és az államot is – közölte Andrij Nyebitov országos rendőrfőkapitány-helyettes vasárnap a Facebookon.
A legutóbbi terrorista incidens, ezúttal Dnyipróban, amelyben rendőrök és katonák sérültek meg, nem csupán a frontvonal visszhangja. Az oroszok nem sajnálják az erőforrásokat, hogy hátországban merényletet kövessenek el a védők és a rendfenntartók ellen, de az ellenség célja nemcsak az ukrán biztonsági és védelmi erők, hanem az egész társadalom és az állam meggyengítése
– fogalmazott az ukrán rendőr, hozzátéve, hogy azzal, hogy az „áruló állampolgárok közül terrorista felforgatókat toboroz, Oroszország megpróbálja destabilizálni az országon belüli helyzetet és megosztani a társadalmat”. Andrij Nyebitov bejegyzésében fotókat is közzétett egy férfiról, akit a szombati robbantással gyanúsítnak, valamint több fényképet is a helyszínről.
A Deutsche Welle televíziós csatorna szerint Marija Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kritizálta Alexander Lambsdorff német nagykövetet az ukrajnai békére való felhívásai miatt, amely az az orosz diplomáciai tárca szerint nyilvánvaló hazugság – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Deutsche Welle szemenszedett hazugság: Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője nem »Lambsdorf nagykövet békefelhívásait« bírálta (azokat a saját kormányának kellene címezni), hanem Berlin részvételét a 2014-es államcsíny megszervezésében, a halálos fegyverek szállítását a kijevi terrorrezsimnek, Zelenszkij elutasítását a karácsonyi tűzszünet és a hadifogolycsere kapcsán, a »kollektív Nyugat« közvetlen felelősségét a tárgyalási pálya blokkolásáért és ennek megfelelően az emberáldozatokért. Elég csak összehasonlítani a Maria Zakharova és a hamis „Deutsche Welle” által hangoztatott téziseket, hogy megértsük, milyen referenciális német hamisítványról van szó
– mutatott rá a minisztérium.
A diplomáciai tárca megjegyezte, hogy a német állami tulajdonú televízió olyan anyagot tett közzé, amelyben az orosz külügyminisztériumot próbálta felelőssé tenni Berlin külpolitikai rendszerszintű hibáiért és Németország közvetlen részvételéért az ukrajnai konfliktus szításában és elhúzódásában.
Romlott a helyzet a donyecki Új-Komárban, ahol az ukrán fegyveres erők a közelmúltban tisztogató akciót hajtottak végre – írja az Unian állami hírügynökség.
Szombaton egy orosz megszállókból álló oszlop 9 gyalogsági harcjárművel és egy tankkal az élén áthajtott a Razdolnojtól délre fekvő mezőkön, és csendben legalább 50 egységnyi embert dobott le.
Ez az egész tömeg szétszóródott a falu déli és középső részén lévő házakba és pincékbe. Hogy most hogyan lehet őket kiütni, nehéz elképzelni
– jegyezték meg az elemzők.
Hozzátették, hogy az oroszok továbbra is azt a taktikát alkalmazzák, amikor az oszlop élén egy páncélozott jármű (többnyire harckocsi) érkezik, lemezekkel borítva és egy csomó terepjáróval. „Mögötte mozog az oszlop, és amennyiben a vezető járművet már legyőzték, akkor visszagurulásba kezdenek, ritkábban továbbhaladnak. Sajnos ez a taktika eredményes” – jegyezték meg az elemzők.
Magyarországnál az elmúlt ezer napban nagyon kevesen tettek többet az orosz–ukrán konfliktus békés rendezéséért – mondta Szijjártó Péter.
A külügyminiszter emlékeztetett rá: több mint ezer napja tart a háború, és Magyarország azóta képviseli azt az álláspontot – ami már bebizonyosodott –, hogy ennek a háborúnak nincs megoldása a csatatéren, ott csak halottak vannak, csak szenvedés, csak még több pusztítás.
Cikkünket teljes egészében az alábbi linken olvashatja el.
Pénteken összehangolt orosz légitámadásban két rakéta lépett Kárpátalja légterébe, de mindkettőt sikeresen megsemmisítették az ukrán légvédelmi erők – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A lelőtt rakéták maradványait a Munkács közelében fekvő Pósaháza és Várkulcsa között, egy erdős területen találták meg. A hatóságok később megerősítették, hogy a rakéták robbanófeje nem lépett működésbe.
A helyszínen tűzszerészek végezték el a robbanóanyag irányított hatástalanítását, amelyről videófelvételt is közzétettek. A biztonság érdekében a környék lakosságát ideiglenesen kitelepítették, és alapos helyszíni vizsgálatokat követően megerősítették, hogy a környéken már nincs veszély. A robbantás előkészületeit és a detonációt dokumentáló anyagokat szintén nyilvánosságra hozták a hatóságok.
Keir Starmer brit miniszterelnök hangsúlyozta annak fontosságát, hogy további szankciókkal és az Ukrajnának nyújtott fokozott katonai támogatással maximális fájdalmat okozzanak Vlagyimir Putyin orosz elnöknek – írja a The Kyiv Independent.
A G7-országok vezetőivel tartott videókonferencián Starmer kiemelte, hogy Putyin nem hajlandó engedményeket tenni, és az Ukrajnának nyújtott támogatás megerősítése mellett érvelt, hogy az ország a lehető legjobban felkészüljön a jövőre. Megjegyezte, hogy a nemzetközi közösségnek fokoznia kell a gazdasági nyomást és a katonai támogatást e cél elérése érdekében.
A megjegyzések a G7-országok folyamatban lévő erőfeszítései közepette hangzottak el, amelyek célja egy 50 milliárd dolláros segélycsomag véglegesítése Ukrajna számára orosz eszközök felhasználásával, amint azt nemrégiben Antony Blinken amerikai külügyminiszter is megjegyezte.
Oroszország 762 440 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Ebben a számban benne van az orosz erők csak az elmúlt egy napban elszenvedett 1280 vesztesége is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9551 harckocsit, 19 707 páncélozott harcjárművet, 31 398 járművet és üzemanyagtartályt, 21 128 tüzérségi rendszert, 1256 többszörös rakétaindító rendszert, 1025 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 20 356 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint az oroszok rakétával támadták Harkivot, megtorlásul a Groznijt ért reggeli dróncsapásokért – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vasárnap reggel a hadsereg nagy sebességű célpontra figyelmeztetett a Harkivi területen. Ezt követően a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció találatról számolt be Harkiv Kijev körzetében, de később pontosították, hogy a rakéták a földbe csapódtak, és egy lakóépület ablakait rongálták meg. A csapásban egy 48 éves nő megsérült.
Kadirov azt állítja, hogy Groznijt három drón támadta, amelyből kettőt lelőttek, a harmadik pedig „a rohamrendőrség területére esett”.
A csecsenföldi államfő hozzátette, hogy tud az ukrán hadsereg állományának koncentrációjáról, de csak akkor támadna rájuk, ha további dróntámadások történnének.
A Litván Fegyveres Erők továbbra is folytatják az ukrán katonák kiképzését, valamint tanácsot adnak az ukrán fegyveres erőknek a reformokkal kapcsolatban – írja az Eurointegration.
A litván fegyveres erők szerint Vaikshnoras ezt ukrajnai látogatásakor mondta el, miután találkozott Olekszandr Szirszkijjel, Ukrajna fegyveres erőinek parancsnokával.
A Litván Fegyveres Erők továbbra is folytatni fogják az ukrán katonák kiképzését Litvániában és az Interflex és az EUMAM nemzetközi formátumok keretében. Továbbra is támogatni fogjuk a sebesült katonák kezelését és rehabilitációját a hadsereg egészségügyi létesítményeiben
– mondta.
Két tartályhajó, a Volgoneft 212 és a Volgoneft 239 süllyed a Kercsi-szorosban, kettétörtek, és fűtőolaj kezdett a vízbe folyni – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Volgoneft 212 fedélzetén 13 fős személyzet tartózkodott, mintegy 4300 tonna fűtőolajjal. Később kiderült, hogy a Volgoneft 212 után egy másik hajó, a Volgoneft 239 is elsüllyedt. Ennek a hajótestje szintén két részre tört, miután egy hullám eltalálta.
Vasárnap reggel drónok támadták a csecsenföldi Groznijt, és egy drón eltalált egy épületet – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Telegram-csatornák helyi lakosokra hivatkozva arról számolnak be, hogy a drónok az OMON bázist és a 2. különleges rendőri ezredet vették célba.
2024 eleje óta mintegy 366 000 ukrán részesült ingyenes rehabilitációs szolgáltatásokban Ukrajnában. Ez a rehabilitációs rendszer kapacitásának növekedését jelzi az országban – mondta Viktor Ljasko egészségügyi miniszter.
Elmondása szerint az egészségügyi intézmények hálózata által naponta biztosítható rehabilitációs ülések száma az ukránok számára több mint négyszerese a 2022-es évinek.
A rehabilitációs szolgáltatások iránti igény óriási. Csak ebben az évben már csaknem 366 ezer beteg részesült ingyenes rehabilitációs ellátásban. Az Ukrán Nemzeti Egészségügyi Szolgálat több mint 4 milliárd hrivnyát fizetett ki ezért az egészségügyi intézményeknek
– fogalmazott.
Az Egészségügyi Minisztérium közlése szerint a teljes körű invázió kezdete óta megnőtt azoknak az egészségügyi intézményeknek a száma, amelyek megállapodást kötöttek az egészségügyi szolgálattal az ukránok rehabilitációs ellátásáról.
Az ukrán hadsereg többlépcsős különleges műveletet hajtott végre, amelynek eredményeképpen Zaporizzsja régióban egy mozdony és 40 tartálykocsi megsemmisült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat katonai elhárító tisztjei először felrobbantották a síneket, miközben egy orosz tartálykocsis vonat haladt a Bilmatszkiji járásbeli Olekszijivka falu közelében.
Amikor megállt, a 14. ezred pilóta nélküli rendszerű erők katonái drónokkal kezdték támadni, aminek következtében néhány harckocsit tűz alá vettek.
Ezt követően a légi egység a Tavria légvédelmi rendszerrel összehangolva HIMARS rakétákkal támadta a legkülső kocsikat, hogy megakadályozza az ellenséget a tankok kifeszítésében és az üzemanyag egy részének megmentésében. Végül támadó drónokkal végeztek a vonattal.
A mozdony és 40 harckocsi megsemmisítése mellett egy fontos, az orosz csapatokat ellátó vasútvonal hosszú időre működésképtelenné vált.
Українські воїни знищили російський потяг із 40 цистернами пального на Запоріжжі – джерела https://t.co/E925Lnei2Q pic.twitter.com/1YxMtkVHFL
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) December 15, 2024
Támadásokat hajtottak végre az orosz csapatok a Harkiv régióban található Dvurecsnoje déli részén. Az oroszok az ukránok erődítményeit támadták a Lozovától északra és keletre eső területeken, valamint Peszanoj délkeleti részén – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz csapatok továbbra sem adták fel azon törekvéseiket, hogy hídfőállást hozzanak létre az Oszkol folyó nyugati partján. A harcok közben hevesen zajlanak Kurakhove külterületén és a városban, továbbá Csaszov Jar és Sevcsenko településeken.
December 14-én összesen 276 katonai összecsapásra került sor az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint.
Másfélszer több lőfegyveres kiképzést kapnak Ukrajnában az újoncok, akik a kadéteknek szóló program keretében többek közt azt tanulják, hogyan kell felvenni a harcot az ellenséggel, hogyan kell kiüríteni egy lövészárkot, és hogyan lőni rövid távon – olvasható az Unian cikkében.
„Az ukrán újoncok másfélszer több lőfegyveres kiképzést kapnak. Ha korábban a kadétok a 30 napos katonai alapkiképzésen 20 alkalommal gyakorolták az automata puskák elsütését, ezután 31-szer fogják” – jelentette ki a szárazföldi erők parancsnoksága.
A frissített program kibővített lőfegyveres kiképzést ír elő: a kiegészítő tanfolyamban az újoncok megtanulják az AGS, RPG, RPK, DShK és Browning M2 gépfegyvereket használni. Ezekkel a fegyverekkel összesen 45 gyakorlatot kell teljesíteniük.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) tíz önálló hegesztőgépet adományozott Ukrajnának, hogy minél gyorsabban helyre tudják állítani az energetikai infrastruktúrájukat – számolt be róla a European Pravda.
Oroszország december 13-án mért csapást Ukrajna energiaszektorára, aminek következtében több hőerőmű súlyosan megsérült. Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy ez volt a háború alatti legnagyobb orosz támadás az energiaszektor ellen.
„Az ukrán télben a fény és a fűtés gyors helyreállítása életeket menthet” – közölte közösségi oldalán a USAID.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) jelentése szerint orosz dróntámadás indult december 14-én este. A drónok északra, keletre, majd délre, és a központi régiók egy részére vonultak – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Az éjszaka folyamán a föderáció támadása folytatódott. Éjfélkor az ukrán légierő pilóta nélküli légi járművek (UAV-ok) mozgását jelentette
Északkeleti irányban ellenséges taktikai repülési tevékenységet figyeltek meg. Ezután a Mikolajiv régió északi részén rögzítették a „Sahídokat”, amelyek észak és kelet felé haladtak. Reggel az UAV-k a Fekete-tengeri bioszféra-rezervátum területén repültek Odessza felé, és robbanás történt Mikolajivban, amit Vitalij Kim, a regionális katonai közigazgatás vezetője is megerősített.
Az oroszok Donyeck térségében való előrenyomulása miatt Ukrajna új parancsnokot nevezett ki a donyecki hadműveleti-taktikai csapatcsoportba. Olekszandr Lutsenko tábornokot Olekszandr Tarnavszkij tábornok váltotta ezen a poszton – írta a CNN-re hivatkozva az Unian ukrán hírügynökség.
A döntést azután hozták meg, hogy Lutsenkot súlyosan bírálták amiatt, mert
nem tudta megállítani az orosz csapatok előrenyomulását Pokrovszk felé.
A pokrovszki tengely hónapok óta a keleti front legsúlyosabb harcainak ad otthont, miközben Oroszország egyre jobban közelít Pokrovszkhoz, amely város stratégiai cél Moszkva számára.
Az orosz erők további előrenyomulása az elmúlt hónapok legnagyobb kudarca lenne Ukrajna számára, és megnehezítené az ország arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kitörjön a holtpontról, mivel az orosz csapatok komoly nyomást gyakorolnak Ukrajna keleti frontvonalaira – írják.
Tizenöt ukrán drónt lőttek le vasárnapra virradó éjszaka az orosz légvédelmi rendszerek Oroszország fölött – számolt be az TASZSZ orosz állami hírügynökség az orosz védelmi minisztérium közlése alapján.
A kijevi vezetés kísérletet tett arra, hogy terrortámadást hajtson végre Oroszország területén, melynek következtében tizenöt drónt fogtak el és semmisítettek meg a szolgálatban lévő légvédelmi eszközök
– közölte a minisztérium, hozzátéve, hogy tizenhármat a Fekete-tenger fölött, egyet-egyet pedig a Kurszki és Belgorodi régióban hatástalanítottak.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Georgij Tykhij és az Ukrán Labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy kérjenek bocsánatot, miután a 2026-os labdarúgó világbajnokság európai selejtezőinek a sorsolása közben egy olyan térképet mutattak, amelyen a Krím félsziget Oroszországhoz tartozik – írja a Meduza.
Minden rendben van, FIFA? Azzal, hogy a tegnapi közvetítésben átrajzoltátok a nemzetközi határokat, nemcsak a nemzetközi jogot sértettétek meg, hanem támogattátok az orosz propagandát, a háborús bűnöket és az Ukrajna elleni agressziót is. Kijavítottuk nektek a térképet, és nyilvános bocsánatkérést várunk
– írta az X-en a külügyminisztérium szóvivője.
Are you OK, @FIFAcom?
— Heorhii Tykhyi (@SpoxUkraineMFA) December 14, 2024
By redrawing international borders in yesterday’s broadcast, you not only acted against international law, but also supported Russian propaganda, war crimes, and the crime of aggression against Ukraine.
We fixed the map for you and expect a public apology. pic.twitter.com/UAr7voKqGi
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) szakértői elemezték az észak-koreai csapatoknak az ukrán erők elleni támadásokban való részvételére vonatkozó adatokat a kurszki régióban – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Azt állapították meg, hogy Észak-Korea egyre kevésbé fogja tudni levonni a következtetéseket az Oroszországgal közösen folytatott harcokkal kapcsolatban, ahogy a KNDK katonái egyre kimerültebbek lesznek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 14-én azt mondta, hogy az orosz hadsereg észak-koreai katonákat vont be gyalogsági támadásokba a kurszki régióban, de már jelentős veszteségeket szenvedtek.
Zelenszkij hozzátette, hogy az észak-koreai katonákat a jövőben a front más területein is felhasználhatják.
Az áttekintés azt jelzi, hogy orosz katonai bloggerek írtak az észak-koreai csapatok részvételéről a kurszki régióban zajló offenzív műveletekben, különös tekintettel a plehovói támadásokra.
A szakértők hozzáteszik, hogy az ISW ezen állítások egyikét sem tudja önállóan ellenőrizni.
A rendőrség őrizetbe vett egy ukrajnai terrortámadás elkövetésével vádolt gyanúsítottat Dnyipro belvárosában, miután szombaton egy területi toborzóközpont közelében történt robbanásban egy ember meghalt és további négy ember megsebesült – közölte Ukrajna rendőr-főkapitánysága, valamint az ukrán biztonsági szolgálat.
Ma 14:45-kor robbanás történt a város központi kerülete egyik közigazgatási épületének közelében. Egy ember meghalt, négy másik személy pedig megsérült, köztük két rendőr. Az áldozatok jelenleg kórházban vannak. Az orvosok az életükért küzdenek
– olvasható a rendőrség közösségi oldalán, hozzátéve, hogy a dnyiprói rendőrség őrizetbe vette a terrortámadás gyanúsítottját.
Előzetesen úgy tudni, hogy az elkövető az orosz különleges szolgálatok utasítására cselekedett. Az operatív intézkedések eredményeként a rendőrség az SBU-val együtt néhány órán belül megtalálta és őrizetbe vette őt Ukrajna büntetőeljárási törvénykönyvének 208. cikkelye alapján. Egy 37 éves helyi lakosról van szó
– áll a jelentésben.
Ukrajna biztonsági szolgálata az esetet terrorcselekménynek minősítette, a tájékoztatás szerint „az őrizetbe vett személyt életfogytiglani börtönbüntetés fenyegeti”.
Magyarország területére 2024. december 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5641 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4109 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán hatóságok elhalasztották az Egyesült Államokkal a ritkaföldfémásványok feldolgozásáról és kitermeléséről szóló megállapodás aláírását, hogy a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump hivatalba lépésekor magáénak tudhassa az üzletet – jelentette a The New York Times december 14-én a tárgyalások mindkét oldalán részt vevő tisztviselőkre hivatkozva.
Donald Trump 2025. január 20-án kezdi meg második elnöki ciklusát. A leendő amerikai államfő már korábban ígéretet tett arra, hogy választási győzelme esetén gyorsan véget vet Oroszország Ukrajna elleni háborújának, azonban Kijevben jelentős félelmet keltett, hogy Washington akár meg is vonhatja a katonai támogatást a visszatérésével.
Információk szerint az ukrán kormány a beiktatás előtt Trump támogatásának megszerzése érdekében a leendő elnök egójára és üzletemberként szerzett hírnevére apellál. Az egyik próbálkozás egy jelentős, ásványi anyagokkal kapcsolatos üzlet elhalasztására irányul.
Ukrajna, amelynek területén kritikus ásványkincsek, köztük kobalt, grafit és lítium jelentős lelőhelyei találhatók, azt tervezte, hogy Joe Biden amerikai elnökkel írja alá a szerződést. Lindsey Graham és Richard Blumenthal amerikai szenátorok kijevi látogatásuk után jelentették be a még 2024 augusztusára tervezett üzletet. Az ukrán hatóságok ezután kétszer is elhalasztották a megállapodás aláírását, így a késedelmek lehetőséget kínálnak a Trump-kormányzatnak, hogy hivatali idejének kezdetén korai győzelmet arasson.
„Ez a háború a pénzről szól” – fogalmazott egy interjúban Lindsey Graham republikánus szenátor novemberben.
„Donald Trump tehát egyezséget fog kötni, hogy visszakapjuk a pénzünket, hogy ritkaföldfémásványokkal gazdagodjunk. Egy jó üzlet Ukrajnának és nekünk, és békét fog hozni” – tette hozzá az amerikai politikus.
Donald Trump már többször bírálta a Biden-kormányzat által Ukrajnának nyújtott támogatás mértékét, és jelezte, hogy Kijevnek fel kell készülnie a támogatás csökkentésére, amint az ő hivatali ideje megkezdődik. A Time magazinnak adott interjújában azonban a megválasztott elnök kijelentette, hogy nem fogja „magára hagyni” Ukrajnát.
Megállapodást akarok elérni, és az egyetlen módja annak, hogy megállapodásra jussunk, az, hogy nem hagyjuk cserben Ukrajnát
– mondta az Egyesült Államok leendő államfője.