Tovább gyűrűzik a válság Dél-Koreában, lemondott a kormánypárt elnöke

Han Dong-hoon lemondott a dél-koreai kormányzó Polgári Erők párt éléről, mondván, hogy pozíciója tarthatatlanná vált, miután drámai döntést hozott Jun Szogjol elnök hétvégi felelősségre vonásáról – közölte a Yonhap.

A bejelentés hírére az alkotmánybíróság azt közölte, hogy megkezdte Jun Szogjol felelősségre vonásának felülvizsgálatát, de további részleteket nem árult el. Az elnök kihallgatására a héten kerülhet sor a dél-koreai hírügynökség szerint.

A kormánypárt eddigi vezetője, aki egykor az elnök legközelebbi szövetségesének számított, és az igazságügyi miniszteri pozíciót is betöltötte, mentegette magát az államfővel történő szakításról szóló döntése miatt, miután Jun Szogjol a hónap elején hadiállapotot akart bevezetni. „Annak ellenére, hogy a hadiállapotot a pártunk által támogatott elnök alkotta meg, értelmezhető úgy, hogy a katonaságot is mozgósító illegális hadiállapot védelmezése ennek a nagyszerű országnak az elárulása” – mondta, hozzátéve, hogy „megrémült” az esetleges vérontástól a polgárok és a katonák között, amennyiben nem oldották volna fel a hadiállapotot.

Minden lehetséges módon megpróbáltam jobb utat találni ennek az országnak a felelősségre vonáson kívül, de végül nem sikerült. Mindez a hiányosságaim miatt van. Sajnálom

– fogalmazott a lemondásról szóló bejelentésében Han Dong-hoon, végleg szakítva a dél-koreai elnökkel.

Han Dong-hoon és Jun Szogjol korábban együtt dolgoztak az ügyészségen, a pártelnököt sokáig az államfő legközelebbi politikai szövetségesének és pártfogójának tartották. Szoros kapcsolatuk a feszültség jeleit mutatta az év elején, amikor a kormánypárt vezetője kifejtette véleményét arról, hogy szerinte az elnöki párnak bocsánatot kellene kérnie, amiért a first lady átvett egy luxus Dior táskát. A szakítás azután következett be, hogy felfedték, Han Dong-hoon több politikus között volt, akik elrendelték Jun Szogjol letartóztatását.

A Polgári Erők pártelnöke ezt követően sürgette a kormánypárt képviselőit, hogy támogassák az ellenzék által kezdeményezett alkotmányos vádemelési (impeachment) eljárás megindítását célzó javaslatot, hangsúlyozva, hogy az államfő „nagy veszélyt” jelent a demokráciára. A szakadás a dél-koreai konzervatív mozgalmon belüli mélyebb megosztottságokat tükrözi, Han Dong-hoon egy fiatalosabb, látszólag reformszemléletű frakciót képvisel, amely egyre inkább ellentétben áll a hagyományos hatalmi bázissal.

Hamarosan dönthet az elnök sorsáról

December 3-án egy késő esti televíziós rendkívüli beszédében Jun Szogjol bejelentette, hogy hadiállapotot vezet be, azzal vádolva az ellenzéket, hogy „államellenes tevékenységekkel” megbénítják a kormányt. A hadiállapot bevezetése – több mint négy évtized óta első alkalommal – mindössze hat óráig tartott.

Hétfőn az alkotmánybíróság mind a hat jelenlegi bírója részt vett a dél-koreai elnök felelősségre vonásával kapcsolatos első ülésen, amelyet az ellenzék vezette parlament szombaton fogadott el. A bíróságnak hat hónap áll rendelkezésére, hogy eldöntse, elmozdítja-e az államfőt, vagy visszahelyezi-e hivatalába. Ha az elbocsátás mellett döntenek, úgy 60 napon belül országos választást kell tartani utódjának megválasztására. Jun Szogjol hatáskörét addig felfüggesztették, és Han Dokszu miniszterelnököt nevezték ki megbízott elnöknek.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, Dél-Korea leváltott elnöke vasárnap nem jelent meg az ügyészségi kihallgatáson, miután a parlament szombaton vád alá helyezte az általa elrendelt szükségállapot miatt. Az ügyészek azt tervezik, hogy hétfőn újabb idézést adnak ki. Közben vasárnap hajnalban telefonon egyeztetett Han Dokszu dél-koreai miniszterelnök, megbízott elnök és Joe Biden amerikai elnök.

A dél-koreai kormányfő megerősítette, hogy továbbra is feltétlen szövetségese az Egyesült Államoknak, valamint törekszik a kapcsolatok további fejlesztésére. Joe Biden biztosította az elnöki feladatkört ideiglenesen ellátó Han Dokszut, hogy az Egyesült Államok kész megvédeni szövetségesét, és megígérte, hogy tovább erősítik a háromoldalú együttműködést az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán között.