Magyarország volt pekingi nagykövete megdöbbenve figyeli a német gazdaság öngyilkosságát

2024.12.28. 13:50
Kusai Sándor Kína-szakértő, Magyarország egykori pekingi nagykövete egy interjúban azt mondta, hogy Németország „harakirit” követ el a Kínával szemben bevezetett uniós vámok ügyében.

Az egykori diplomata – aki most a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat – a Nach Denk Seiten nevű német oldalnak adott interjút, amelyben úgy vélekedett: ha a német kormány keményebben lépett volna fel Brüsszelben, akkor most egyáltalán nem lennének uniós büntetővámok Kínával szemben. 

A volt nagykövetet (akihez 2008 és 2014 közt nemcsak a kínai, hanem a mongóliai és a dél-koreai külképviselet is tartozott) az interjúban arról kérdezték, hogy mennyiben szolgálhatják az európaiak érdekét, vagy mennyiben lehetnek károsak a Kínával szemben bevezetett vámok. Az európai érdekeket nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem szolgálják – válaszolta Kusai Sándor, majd megjegyezte, hogy a „Kína fejlődésének, növekedésének és technológiai fejlődésének lassítását” szolgáló szankciók szerinte nem Európa, hanem az Egyesült Államok érdekeit szolgálják inkább.

Mint mondta, ez a Kína gyengítését célzó folyamat már az Obama-kormányzat alatt megkezdődött az Egyesült Államokban, de Joe Bidenék fokozták a fellépését, és arra számít, hogy Donald Trump új elnöksége alatt is lesznek további lépések Kínával szemben. 

Sajnos az Európai Unió az utóbbi időben bebizonyította, hogy képtelen az európai érdekek képviseletére. Számomra megmagyarázhatatlan okokból vakon követi az Egyesült Államok gazdaságpolitikai irányvonalát, amely a Kínával való konfrontációra épít

 – mondta Kusai Sándor, aki az Oroszországgal való kapcsolatok megszakítását is „ideológiai elvakultságból” eredő lépésnek nevezte. 

A korábbi nagykövet úgy vélekedett, hogy az utóbbi másfél-két év fejleményei megmutatták, hogy a szankciók nehézségeket ugyan okoznak Kínnak, de a fejlődés nem állítják meg és nem omlik össze miatt a kínai gazdaság. „A kínai elektromos autók már most olcsóbbak, mint az európai autók. A minőségük is legalább olyan jó, ha nem jobb, és legalább 30-40 százalékkal olcsóbbak. Megpróbáljuk megakadályozni, hogy a kínai elektromos autók Európába jöjjenek, pedig nem romlott a minőségük, miközben az európai elektromos autók sajnos nem lettek jobbak” – mondta, megjegyezve, hogy Európa most ugyanazt a hibát követi el az autóiparban, mint ami megtörtént a telekommunikációs eszközöknél, mobiltelefonoknál is, hogy lemond az olcsó és jó minőségű áruról.

A németek harakirije az autóiparban 

Kusai Sándor azt is megjegyezte, hogy mindez nemcsak gazdasági szempontból jelent problémát, hanem a kínai autók kizárásával az autóipar zöldítése is jóval lassabban fog végbemenni. Egy következő kérdésre válaszolva megjegyezte: a legkevésbé Németország álláspontját érti ebben a kérdésben, miután a németek jelezték ugyan, hogy nem támogatják a vámokat, de mégsem léptek fel azok ellen komolyabban.  Mint mondta,

„ha a német kormány Brüsszelben az asztalra csapott volna” akkor biztos benne, hogy nem vezették volna be ezeket a vámokat.

és elmagyarázta volna az Európai Bizottság elnökének, aki német, hogy hol lakik az Isten – amit megtehet, mert Németország messze a gazdaságilag legerősebb európai ország. A német kormány valamiért nem tette meg azokat a lépéseket, amelyek a részéről ésszerűek lettek volna, és amelyeket megtehetett volna.

„Amit szintén nem értek, az a nagy német ipari ágazatok vezetőinek viselkedése ebben a kritikus szakaszban, különösen az autóiparban, a vegyiparban és más kulcsfontosságú ágazatokban, amelyek az egész német gazdaság gerincét adják. Mert az Európa és Kína közötti gazdasági kapcsolatok romlásának és lebontásának folyamata a legközvetlenebbül és legmélyebben a német ipart és annak munkavállalóit érinti, és a német társadalom egészének árt most és a jövőben.

Itt ülök tehát Magyarországon, nem túl messze Németországtól, és megdöbbenve figyelem azt a harakirit, amit a német gazdaság jelenleg elkövet

– fogalmazott Kusai Sándor.

A volt diplomatát az Orbán Viktor által hangoztatott gazdasági semlegességről is kérdezték, erről azt mondta: szerinte (a keletiekkel szembeni szankciók miatt) relative kevés esetben van lehetőség arra, hogy Magyarország semleges maradjon, ezeket viszont maximálisan ki kell használni, különösen annak fényében, hogy az Európai Unió mostani állapotában nem ajánl elég jó feltételeket a magyar gazdasági fejlődés felgyorsításához. 

„A probléma az, hogy a magyar gazdaság nem fog gyorsabban fejlődni, ha az európai gazdaság ilyen lassan vagy egyáltalán nem fejlődik. Ezért logikus, hogy a magyar kormány az Európai Unión kívül próbál piacokat, technológiát és együttműködéseket keresni. Magyarország fejlődéséhez szélesebb körű, globális gazdasági kapcsolatokra van szükség. Nyilvánvaló, hogy komoly problémáink lesznek”, ha csak Európában gondolkodunk – mondta, kiemelve a Kína felé történt magyar nyitás fontosságát. 

Mit kezdhet Donald Trump Kínával? – Egy aduász lehet az elnök kezében 

Kusai Sándor végül arról is kérdezték, hogy mire számít az amerikai-kínai kapcsolatban. Válaszában azt mondta, hogy szerinte a republikánusok megválasztott elnöke a hivatalba lépése után fokozni, mélyíteni fogja a konfliktust, amire Kína is hasonló jellegű választ fog adni. 

„Kína nem fog kapitulálni, bele fog állni ebbe a harcba. Ezt mutatja az a tény, hogy a korábbi korlátozásokra a kínaiak nemcsak Európával, hanem az Egyesült Államokkal szemben is ellenkorlátozásokkal válaszoltak. A kínai kormány most már a ritkaföldfémek – a technológiai ipar számára fontos nyersanyagok – exportját is korlátozza. Ez közvetlen reakció a csipekre vonatkozó amerikai exportkorlátozásokra” – mondta, hozzátéve: ha fokozódik a konfliktus a két szuperhatalom közt, azt Európa, Magyarország és Németország még talán az amerikaiaknál is jobban meg fogja érezni.

Szóba került az is, hogy Trump a BRICS-országokat is vámokkal fenyegette, ha nem mondanak le a dollárendszerről való leválás tervéről. Kusai Sándor megkérdőjelezte, hogy mennyire vehető komolyan a fenyegetés, mivel ma az amerikai piac már egyáltalán nem olyan domináns a világpiacon belül, mint mondjuk 1945-ben vagy 1970-ben volt, és ma már csak a világgazdaság nagyjából 15 százalékát teszi ki az USA piaca.  

„Tehát, ha ezeket az országokat vámokkal vagy egyéb szankciókkal kizárják, akkor más piacot keresnek, mert a világ 85 százalékának még mindig tudnak eladni” – mondta, hozzátéve: a BRICS- országok valójában nem akarják lecserélni a dollárt, de ha az amerikaiak folytatják az eddigi politikájukat, akkor azzal csak azt érik el, hogy az általuk a SWIFT-rendszerből kizárt országok egy saját fizetési rendszert hoznak létre, és teljesen függetlenednek tőlük. 

 A korábbi nagykövet tavaly az Index kibeszélő című műsorának is vendége volt.