A lengyel külügyminiszter azt javasolta francia hivatali kollégájával közös hétfői párizsi sajtóértekezletén, hogy az ukrajnai háborúban a szembenálló felek „állítsák helyre a nemzetközileg elismert határokat”, mindazonáltal nyitva hagyta azt a lehetőséget, hogy „Ukrajna kezdeményezésére” esetleg legyenek területi engedmények.
Lengyelország úgy gondolja, hogy a legtermészetesebb és legtartósabb megoldás az volna, ha helyreállítanák a nemzetközileg elismert határokat. Minden egyéb megoldás csak Ukrajna kezdeményezésére történhetne
– jelentette ki Radoslaw Sikorski.
Emlékeztetett arra, hogy maga Vlagyimir Putyin orosz elnök „tárgyalt személyesen 2004-ben az Oroszország és Ukrajna közötti határokról szóló szerződésről, és ratifikálta azt”.
„Ukrajna megérdemli, hogy békében éljen, és szüksége is van erre, de csak egy igazságos békére, nem arra, hogy kapitulálnia kelljen” – szögezte le Sikorski.
Az MTI beszámolója szerint a lengyel külügyminiszter sürgette az Európai Unió „kelet- és délkeleti irányú bővítésének felgyorsítását”, mert szerinte Oroszország „célja az európai biztonsági architektúra szétrombolása”.
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn délelőtt a külföldi francia nagykövetek párizsi értekezletén az ukrajnai háborúról szólva azt mondta, hogy abban nem vár „gyors és könnyű” megoldást. Aláhúzta, hogy területi kérdésekről tárgyalni csak az ukránok részvételével lehet. De arra kérte Kijevet, hogy a számára előnytelen harctéri helyzetben „realistán” tárgyaljon ezekről.
Macron szerint az Egyesült Államoknak kellene meggyőznie Oroszországot arról, hogy üljön tárgyalóasztalhoz, Európának pedig biztonsági garanciákat kell adnia Ukrajnának.
A külügyminiszteri sajtóértekezleten Jean-Noel Barrot francia miniszter a Macron kijelentéseivel kapcsolatos újságírói kérdésre úgy válaszolt: „A köztársasági elnök azt mondta, hogy a megfelelő pillanatban az ukránoknak maguk számára kell feltenniük ezeket a kérdéseket a területről. És az ukránok döntik el, hogy mikor jön el a béketárgyalások pillanata, és hogy azokon milyen feltételekkel vesznek részt.”
Mindenkinek vállalnia kell a szerepét, és „az Egyesült Államok szerepe most minden bizonnyal Ukrajna támogatásának folytatása, amint azt eddig is tette az (orosz) agresszió kezdete óta” – jelentette ki Barrot.
Várhatóan egy későbbi időpontban tartják meg azt a Brüsszelben keddre tervezett háromoldalú találkozót, amelyen az Európai Bizottság (EB), a szlovák kormány és Ukrajna küldöttsége vett volna részt, hogy a január elsejével leállított ukrajnai gáztranzit ügyéről tárgyaljon – jelentette be a pozsonyi kormányhivatal az MTI-nek is eljutatott közleményében hétfőn.
A pozsonyi kormányhivatal szerint a találkozó azért maradt el, mert az ukrán fél nem vesz rajta részt. Robert Fico szlovák miniszterelnök még a múlt héten jelentette be, hogy tárgyalni készülnek Brüsszelben a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Robert Fico a kilátásba helyezett lehetséges válaszintézkedések között az Ukrajnába történő elektromosáram-szállítás leállítását, valamint a Szlovákia területén tartózkodó ukrán állampolgárok támogatásának korlátozását említette.
Volodimir Zelenszkij hétfői videós bejelentkezésében arról beszélt, hogy pontosan öt hónappal ezelőtt kezdték meg a hadműveletet Oroszország Kurszki régiójában. Az ukrán elnök az értékelésében elárulta, hogy a legfontosabb számukra a frontterületek védelme, elsősorban Pokrovszké, majd köszönetet mondott minden katonának, akik ezeken a területeken tartózkodnak – közölte az ukrán Pravda.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy megvitatták a dandárok létszámának a kérdését, valamint a folyamatos rotációt. Kiemelte, több olyan rendszerszintű változtatásra lesz szükségük, hogy sokkal hatékonyabban tudjanak működni a katonák jelenlétét illetően a fronton.
„A második dolog a kurszki hadművelet. Ma pontosan öt hónap telt el a kurszki akcióink kezdete óta, és mi pufferzónát tartunk fenn orosz területen, megsemmisítve az ottani orosz katonai potenciált” – fogalmazott az ukrán elnök, majd konkrét számokat is megosztott a hadműveletről:
A kurszki hadművelet során az ellenség csak ezen a területen már több mint 38 ezer katonáját vesztette el, közülük mintegy 15 ezret visszafordíthatatlanul.
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy az oroszok a legerősebb egységeiket telepítették a kurszki térségbe, köztük észak-koreai katonákat is.
Az Unian információi szerint az oroszok lelőttek a donyecki régióban két elfogott ukrán katonát. Az eset január 3-án történt, amikor a Volnovakha körzetben található Vremevka falu közelében az orosz csapatok megtámadták az ukránok állását.
A foglyokat fegyverrel fenyegetve kiszedték az árokból, majd közvetlen közelről fejbe lőtték őket. Hogy megbizonyosodjanak a halálukról, még több lövést eresztettek beléjük
– számolt be róla az ukrán Legfőbb Ügyészség, hozzátéve, hogy a hadifoglyok lelövése a genfi egyezmény megsértése, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül.
A donyecki területi ügyészség eljárási útmutatása alapján emberöléssel járó háborús bűncselekmény elkövetésének ténye miatt indult előzetes vizsgálat.
Európát biztonsági válság fenyegeti a növekvő orosz agresszió és Donald Trump leendő amerikai elnök közönye miatt. Ezért az európai országoknak most saját védelmük megerősítésére kell koncentrálniuk – erről írt a Financial Times az Unian cikke szerint.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár a múlt hónapban felszólította a katonai szövetség tagjait a védelmi kiadások növelésére. Azzal érvelt, hogy az orosz gazdaság szinte teljes egészében a háborúra összpontosít.
Oroszország nem mutatja a megállás jeleit. Ukrajnával kapcsolatban sem szándékozik megállni
– erről pedig Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai szövetséges főparancsnoka beszélt még 2024 áprilisában.
A Financial Times továbbá megjegyzi, hogy nyugati elemzők biztosak abban, hogy Oroszország már most hibrid háborút folytat Európával, rendszeresen szabotázsakciókat hajt végre. „Európa azt kockáztatja, hogy az Egyesült Államok közömbösségével kell szembenéznie. A leendő Trump-kormányzatnak vannak olyan tanácsadói, akik nyíltan kinyilvánítják, hogy az amerikai katonai erőket Európából Ázsiába kívánják áthelyezni” – fejtette ki a kiadvány.
Az újságírók arra is emlékeztettek, hogy Elbridge Colby, az amerikai védelmi miniszter helyettese korábban arról beszélt, hogy Kína sokkal nagyobb prioritást élvez az Egyesült Államok számára, mint Oroszország.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!