Hiába próbál Donald Trump béketeremtő lenni, bombázással fenyegetőzik

Donald Trump a kampánya alatt, illetve beiktatása alatt is arról beszélt, hogy ő béketeremtő elnök szeretne lenni. Kampányában több ízben is arról értekezett, hogy ha ő lett volna az elnök, Oroszország meg se támadta volna Ukrajnát, valamint azt ígérte, 24 órán belül békét teremt Kelet-Európában – e kapcsán tett nagy kijelentését végül úgy finomította, hogy beiktatása után fél éven belül történhet meg.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban már felvette a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, megkerülve Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és európai vezetőket, ami miatt sokakban riadalmat keltett, hogy a tűzszünettel és a későbbi békével Oroszország járna jobban, hiszen Pete Hegseth védelmi miniszter például arról is beszélt, hogy az alkunak akár az is része lehet, hogy Európában állomásozó amerikai csapatokat kivonnának.

Ezzel kapcsolatban kicsit ellentmondásos a kommunikáció, hiszen eközben J. D. Vance alelnök azt sem zárta ki, hogy amerikai katonák Ukrajnában lesznek békefenntartók

aki akár iráni atomlétesítmények ellen is légitámadásokat hajtana végre.

Mint arra a The Washington Post publicistája felhívta a figyelmet, a Fehér Házon belüli nagy mozgolódás és zűrzavar miatt sokak figyelmét elkerülte, de Trump a múlt héten egy Irán elleni lehetséges támadásról beszélt.

Mindenki azt hiszi, hogy Izrael a mi segítségünkkel vagy jóváhagyásunkkal bemegy, és szétbombázza őket. Jobban szeretném, ha ez nem történne meg. Sokkal szívesebben látnék egy megállapodást Iránnal – felügyelnénk, ellenőriznénk, megvizsgálnánk, majd felrobbantjuk, vagy egyszerűen csak megbizonyosodunk arról, hogy nincs több nukleáris létesítmény

– fogalmazott Trump múlt héten a Fox Newsnak adott interjújában, amit röviden később úgy foglalt össze, két lehetősége van Teheránnak: vagy a bombák, vagy pedig egy alku.

Trump abban bízik, amiatt, hogy Teherán gyengébb helyzetben van, nyitott lehet az alkura. Irán már pedig rendkívül meggyengült az utóbbi egy évben: szövetségeseket veszített el Gázában, Libanonban és Szíriában, amiket Teherán épp azért pénzelt, hogy velük tartsa sakkban Izraelt.

Ráadásul az októberi izraeli légitámadás után Irán légvédelmi képessége korlátozottabb lett – Trump emiatt úgy gondolja, Irán ideges és fél, emiatt inkább kötne alkut, ahogy az Egyesült Államok is inkább ebben érdekelt „anélkül, hogy bombáznánk őket”.

Lehetséges, hogy nem Donald Trump fog dönteni

Azonban mint arra a véleménycikk szerzője, David Ignatius felhívja a figyelmet, elképzelhető, hogy e kérdésben nem az amerikai elnök szava fog dönteni. Netanjahu már régóta szeretne légitámadást indítani Irán atomlétesítményeivel szemben, mivel az izraeli kormány úgy gondolja, ezzel legalább egy évig, de akár több ideig is hátráltathatja az iráni atomprogramot, ami már Izrael félelmei szerint közel járhat az atombombához szükséges urán megfelelő minőségű dúsításához.

Netanjahu pedig Trumppal is tárgyalt egy lehetséges iráni támadásról, valamint Amerika abban lévő szerepéről – ez lehet akár közvetlen amerikai részvétel vagy hírszerzési, esetleg más segítség –, Izrael pedig még korábban kapott olyan lőszereket, amelyekkel Tel-Aviv képes lehet az iráni centrifugákat és más urándúsító berendezéseket elpusztítani.

Így mint Ignatius írja, Trump kalapácsos hozzáállása a tárgyalásokhoz – megzavarni, majd megegyezni – a központi jellemzője második ciklusának első heteiben. De az Irán elleni kinetikus fellépés fenyegetése még Trump számára is túl sok. Nyilvánvalóan nem akar háborút. De a végső döntéshozó itt Netanjahu lehet, nem pedig Trump”.