Emberiesség elleni bűncselekménnyel ér fel, hogy Oroszország az Ukrajna elleni háborúja kezdete óta rendszeresen erőszakkal elhurcol és megkínoz ukránokat – közölte szerdán kiadott jelentésében az ENSZ egy nemzetközi független vizsgálóbizottsága.
A Független Nemzetközi Vizsgálóbizottság (IICI) jelentése szerint a háború kezdete óta az orosz ellenőrzés alá került ukrán területeken nagyszámú civilt vettek őrizetbe, és hurcoltak el Oroszországba, ahol később egyeseket kínzásnak, szexuális erőszaknak vetettek alá.
Ezeket a bűncselekményeket egy összehangolt állami politika keretében követték el széles körben és rendszeresen a civil lakosság ellen
– olvasható a jelentésben, amit szerdán nyújtottak be Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.
Oroszország genfi képviselete közölte, hogy nem kommentál „politikai célból készült egyoldalú jelentéseket”. A képviselet már korábban tagadta, hogy Oroszország kínzásnak vagy rossz bánásmódnak vetett volna alá hadifoglyokat.
Mindazonáltal Oroszország nem közölt információkat az eltűnt személyek hollétéről, ami gyötrelmes bizonytalanságban tartja az érintett ukrán családokat
– mondta Genfben Erik Mose, a vizsgálóbizottság elnöke.
„A női fogvatartottak ellen elkövetett nemi erőszak és szexuális erőszak több további esetét is azonosították” – tette hozzá.
Megdöbbentett bennünket, hogy a jelentés szerint Oroszország milyen brutális módon bánik a foglyaival
– mondta Simon Manley, Nagy-Britannia nagykövete az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatásáról biztosította Donald Trump amerikai elnök javaslatát, miszerint Oroszország és Ukrajna 30 napig kölcsönösen lemondanak az energetikai infrastruktúrára mérendő támadásokról. A Kreml keddi közleménye szerint Putyin már parancsot is adott az orosz hadseregnek a tűzszünet betartására.
A két államfő keddi telefonbeszélgetése során Putyin több részletet is vázolt a tűzszünet ellenőrzési mechanizmusaival kapcsolatban, amelyek elengedhetetlenek a megállapodás fenntarthatóságához.
Az orosz elnök megerősítette, hogy elvi síkon továbbra is elkötelezett az ukrajnai konfliktus békés rendezése mellett. Kijelentette, készen áll arra, hogy amerikai partnereivel együtt dolgozzon az ukrajnai helyzet hosszú távú és fenntartható megoldásának kidolgozásán.
A megállapodás jelentős előrelépésnek számít az eddig elhúzódó konfliktusban, különösen az energetikai infrastruktúrát érintő támadások tekintetében, amelyek komoly hatással voltak mindkét ország, illetve a régió energiaellátására.
Mind az orosz állami hírügynökség, mind a Fehér Ház tájékoztatást adott a beszélgetésről.
Az orosz fegyveres erők március 18-án sikeresen visszaverték az ukrán hadsereg több kísérletét a Belgorodi régióba való behatolásra – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
A minisztérium közleménye szerint az ukrán haderő a belgorodi terület nyugati részén próbált meg behatolni Oroszország területére Demidovka és Prilesie települések irányába. Az első támadás hajnali 5:50-kor kezdődött, amit a nap folyamán még négy követett, az utolsó 17:30 és 18:45 között zajlott.
A védelmi tárca tájékoztatása szerint a „provokációban” mintegy 200 ukrán harcos és 29 katonai jármű vett részt, köztük öt harckocsi, 16 páncélozott jármű, három műszaki akadályelhárító jármű, egy UR–77 távakna-mentesítő rendszer és négy gépjármű.
Az orosz minisztérium úgy értékelte, hogy az ukrán akció célja „negatív háttér teremtése” az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok elnökei között az ukrajnai konfliktus rendezéséről március 18-án estére tervezett tárgyalások körül, valamint Trump békekezdeményezéseinek lejáratása volt. Az orosz erők azonban, mint írták, valamennyi támadási kísérletet sikeresen visszaverték, megakadályozva az ukrán egységek orosz területre való behatolását.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!