Az orosz elnök úgy próbálja késleltetni a békefolyamatot, hogy úgy tesz, mintha részt venne a tárgyalási folyamatban – írja a The New York Times.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden első ízben egyezett bele egy „korlátozott” tűzszünetbe, amely az energetikai infrastruktúrára mért csapásokkal foglalkozna, míg Ukrajna ugyanezt teszi. A lap elemzése szerint azonban elutasította, hogy teljes körű tűzszünetre kötelezze magát a frontvonalon – olvasható az Unian oldalán.
Putyin a Donald Trump elnökkel folytatott kétórás beszélgetés során elutasította a 30 napos tűzszünetet, így a támadások folytatódnak, ha viszont leállnak az energetikai csapások, az az első közös lépés lehet a háború lezárása felé, amit a Fehér Ház a béke kezdeteként értékelne. Ugyanakkor több magas rangú kormányzati tisztviselő is elismerte, hogy Putyin valószínűleg elhúzza a folyamatot, és csak minimális lépésekbe egyezik bele, hogy a béketárgyalásokon elkötelezettnek tűnjön, de a harctéren megőrizze előnyét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készségét fejezte ki az energetikai csapásokról szóló tűzszünetre, de hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem maradhat tétlen az energiahálózatot ért orosz támadásokkal szemben. Hozzátette, hogy Oroszországnak fel kell hagynia az ukrán energetikai infrastruktúrát ért csapásokkal, de ha ezt megsérti, Ukrajna kénytelen lesz válaszlépéseket tenni.
Putyin szerint tartós béke csak akkor lehetséges, ha megszűnik Ukrajna külföldi katonai és hírszerzési támogatása – állítják Kreml- és amerikai források. Trump és J. D. Vance alelnök bírálta az USA Ukrajnának nyújtott támogatását, de a Fehér Ház nem hozott nyilvánosságra részleteket erről a témáról.
Putyin bizonyos „jóakaratú gesztusokat” tett: vállalta 23 sebesült ukrán katona szabadon engedését és egy 175-175 fős fogolycserét. Bár a tűzszünet gondolatát támogatta, Ukrajna számára elfogadhatatlan feltételeket szabott, például a mozgósítás és az újrafegyverkezés leállítását. Trump reményét fejezte ki, hogy tárgyalhatnak a zaporizzsjai atomerőmű sorsáról, bár ezt sem a Kreml, sem a Fehér Ház nem említette hivatalosan.
Ukrán tisztviselők három fő követelést fogalmaztak meg: Kijev ne ismerje el az orosz megszállást, vállalja a semleges státuszt és csökkentse haderejét. Emellett biztonsági garanciákat is kértek egy esetleges megállapodás esetére.
Zelenszkij azonban kijelentette, hogy Ukrajna nem fogadja el az orosz feltételeket és nem ismeri el a megszállt területeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatásáról biztosította Donald Trump amerikai elnök javaslatát, miszerint Oroszország és Ukrajna 30 napig kölcsönösen lemondanak az energetikai infrastruktúrára mérendő támadásokról. A Kreml keddi közleménye szerint Putyin már parancsot is adott az orosz hadseregnek a tűzszünet betartására.
A két államfő keddi telefonbeszélgetése során Putyin több részletet is vázolt a tűzszünet ellenőrzési mechanizmusaival kapcsolatban, amelyek elengedhetetlenek a megállapodás fenntarthatóságához.
Az orosz elnök megerősítette, hogy elvi síkon továbbra is elkötelezett az ukrajnai konfliktus békés rendezése mellett. Kijelentette, készen áll arra, hogy amerikai partnereivel együtt dolgozzon az ukrajnai helyzet hosszú távú és fenntartható megoldásának kidolgozásán.
A megállapodás jelentős előrelépésnek számít az eddig elhúzódó konfliktusban, különösen az energetikai infrastruktúrát érintő támadások tekintetében, amelyek komoly hatással voltak mindkét ország, illetve a régió energiaellátására.
Mind az orosz állami hírügynökség, mind a Fehér Ház tájékoztatást adott a beszélgetésről.
Az orosz fegyveres erők március 18-án sikeresen visszaverték az ukrán hadsereg több kísérletét a Belgorodi régióba való behatolásra – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
A minisztérium közleménye szerint az ukrán haderő a belgorodi terület nyugati részén próbált meg behatolni Oroszország területére Demidovka és Prilesie települések irányába. Az első támadás hajnali 5:50-kor kezdődött, amit a nap folyamán még négy követett, az utolsó 17:30 és 18:45 között zajlott.
A védelmi tárca tájékoztatása szerint a „provokációban” mintegy 200 ukrán harcos és 29 katonai jármű vett részt, köztük öt harckocsi, 16 páncélozott jármű, három műszaki akadályelhárító jármű, egy UR–77 távakna-mentesítő rendszer és négy gépjármű.
Az orosz minisztérium úgy értékelte, hogy az ukrán akció célja „negatív háttér teremtése” az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok elnökei között az ukrajnai konfliktus rendezéséről március 18-án estére tervezett tárgyalások körül, valamint Trump békekezdeményezéseinek lejáratása volt. Az orosz erők azonban, mint írták, valamennyi támadási kísérletet sikeresen visszaverték, megakadályozva az ukrán egységek orosz területre való behatolását.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!