Az orosz nagykövet súlyos figyelmeztetést intézett Lengyelországhoz, miszerint bármilyen katonai lépés a határ felé végzetes következményekkel járna – írja a horvát Index.
Borisz Grizlov, Oroszország belorusz nagykövete figyelmeztette Lengyelországot, hogy ne próbálja tesztelni Oroszország és Belarusz védelmi képességeit. A kijelentés válaszul érkezett arra, hogy a lengyel védelmiminiszter-helyettes, Pawel Bejda bejelentette: gyalogsági aknákat terveznek telepíteni a „Keleti Pajzs” nevű védelmi vonalon, amely az orosz és belorusz határ mentén húzódik.
Grizlov emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök március 13-án ratifikálták a Szövetségi Állam keretében kötött biztonsági garanciákról szóló megállapodást. A nagykövet szerint ez a dokumentum – a korábban aláírt kétoldalú megállapodásokkal együtt – jogokkal ruházza fel őket arra, hogy arányos választ adjanak a külső fenyegetésekre.
Az első lépés, amit a lengyel fegyveres erők az Orosz Föderáció határa felé tennének, egyben az utolsó is lenne. Minden szükséges eszközzel rendelkezünk ehhez
– figyelmeztetett Grizlov.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy sem Oroszország, sem Belarusz nem tervez olyan lépéseket, amelyek katonai fenyegetésként értelmezhetők Lengyelország felé. Véleménye szerint a lengyel döntés újabb példája a nyugati szomszédok „képmutatásának és kettős mércéjének”.
Reagált Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésére Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke, aki remek kezdeti lépésnek nevezte a tárgyalást – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Volodin az orosz közszolgálati csatornának mondta el, hogy szerinte jó kezdés lehet a beszélgetés az amerikai–orosz kapcsolatuk újraindításában.
Egyetértett az ukrán energiainfrastruktúrát érintő részleges orosz-ukrán tűzszünetről Donald Trump és Volodimir Zelenszkij, a technikai részleteket a következő napokban Szaúd-Arábiában egyeztetik a tárgyalódelegációk – közölte Fehér Ház szóvivője szerdán, amikor tájékoztatást adott az amerikai és az ukrán elnök telefonbeszélgetéséről.
Karoline Leavitt ismertette Marco Rubio külügyminiszter és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadónak a telefonbeszélgetésről kiadott közleményét is, amely szerint a két elnök tárgyalt Ukrajna elektromos energiaellátásáról és nukleáris erőműveiről, amivel kapcsolatban Donald Trump felajánlotta, hogy az üzemeltetést amerikai kézbe vennék.
Az érintett erőművek amerikai tulajdonlása lenne a legjobb védelem azok infrastruktúrája számára, valamint a legjobb támogatás az ukrán energiainfrastruktúra részére
– áll a közleményben, amely szerint a Szaúd-Arábiában esedékes következő technikai egyeztetéseken az energialétesítményeket érintő tűzszünet kiterjesztését is napirendre tűzik majd a Fekete-tenger térségére.
A külügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó közleménye szerint az ukrán elnök további légvédelmi rendszereket kért az Egyesült Államoktól, mindenekelőtt Patriot-rendszereket, amivel kapcsolatban Donald Trump azt ígérte, hogy együttműködik az ukrán féllel abban, hogy megtalálják, milyen eszközök elérhetők, elsősorban Európában.
A tájékoztatásból az is kiderült, hogy az ukrán elnök köszönetet mondott az Egyesült Államok támogatásáért, kiemelve azt, hogy Donald Trump − még előző elnöksége idején − az első volt, aki Javelin rakétákkal látta el Ukrajnát.
A Fehér Ház szóvivője a jelenlegi helyzetet értékelve kijelentette, hogy a „béke soha nem volt közelebb, mint jelenleg”. Karoline Leavitt azt is hozzátette, hogy Donald Trump és Volodimir Zelenszkij telefonbeszélgetése mintegy egy órán keresztül tartott, és azon szóba került az oroszországi Kurszk környékén tartózkodó ukrán egységek helyzete, valamint az amerikai elnök tájékoztatta ukrán partnerét a kedden, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről is − adta hírül az MTI.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!