Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Megkezdődött az ukrán és az amerikai delegáció találkozója Szaúd-Arábiában – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Ukrajna elnökének feladatát hajtjuk végre – az igazságos béke megteremtését és megerősíteni a biztonságot. A napirenden szerepelnek az energetikai és más kritikus infrastruktúrák védelmére tett javaslatok” – írta közösségi-oldalán Rusztem Umerov, ukrán védelmi miniszter.
Több technikai kérdést is meg fognak megvitatni. A delegációban energetikai, valamint a hadsereg tengeri és légi szakértői is jelen vannak.
Robbanás történt vasárnap egy rendőrségi épületben az Odessza területén, egy nő meghalt, többen megsérültek.
A rendőrség a körülmények és a részletek megállapításán dolgozik. Az információk szerint a robbanást egy gránát okozta, amelyet egy ismeretlen nő vitt be az épületbe. A gránát egy egyszerű műanyag zacskóban volt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Bloomberg szerint a Trump-kormányzat célja, hogy húsvétig széleskörű tűzszüneti megállapodást kössön Oroszország és Ukrajna.
A hírügynökség jelentése szerint a Fehér Ház célja, hogy április 20-ig – a nyugati és az ortodox egyházak idei húsvétjáig – megszülessen a tűzszüneti megállapodás.
A Fehér Ház állítólag elismeri, hogy ez az ütemterv ambiciózus, tekintve, hogy a tűzszüneti tárgyalásokon Ukrajna és Oroszország között mély ellentétek vannak.
A RIA Novosztyi orosz katonai forrásra hivatkozva azt írta, hogy az orosz tűzuralom miatt mindkét irányban megszűnt a forgalom az orosz-ukrán határon lévő Szudzsa átkelőhely felé.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte: bizonyítékai vannak rá, hogy az ukrán fegyveres erők fosztogattak, lakóházakat gyújtottak fel, és civileket lőttek agyon a kurszki régióban lévő Szudzsa városban – közölte az MTI.
Vlagyimir Putyin az Emberi Jogok Európai Bíróságát használhatja fegyverként az Ukrajnába békefenntartó misszió keretében küldendő brit katonák ellen. Erre Keir Starmer brit miniszterelnök figyelmeztetett – írja az Unian.
Az Ukrajnába küldött brit katonák „bosszantó” büntetőeljárásokkal nézhetnek szembe „emberi jogi visszaélések” miatt, ahogyan az a korábbi iraki, afganisztáni és észak-írországi hadműveletek után is történt.
James Cartlidge védelmi államtitkár felszólította a kormányt, hogy engedélyezzék az emberi jogok európai egyezményétől való eltérést az Oroszország elrettentésére Ukrajnába küldendő katonák védelme érdekében.
A brüsszeli liberális vezetők többsége az ukrajnai háború folytatását akarja – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Chay Bowes ír újságírónak, az RT orosz tévécsatornán megjelent interjúban.
Magyarország világos álláspontja, hogy ezt a háborút csak tárgyalásokkal lehet megállítani, de a tárgyalásokhoz tűzszünetre van szükség. Azonban ahhoz, hogy bármilyen előrelépés történjen, amerikai-orosz megállapodásra van szükség – húzta alá.
Szijjártó Péter szerint Magyarország a jelenlegi álláspontjával kisebbségben van az Európai Unióban.
Nagyon nagyra értékeljük az Egyesült Államok és Oroszország között folyó tárgyalásokat. Reméljük, hogy sikeresek lesznek
– jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
Elmondta, hogy amióta Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépett minden megváltozott, és hatalmas különbségnek tartja azt, hogy amíg az előző amerikai kormányzat a háború mellett volt, addig a mostani elnök a béke mellett van.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Magyarország azért van kisebbségben, mert a liberális európai vezetők, a brüsszeli vezetők többsége azt akarja, hogy a háború folytatódjon, mivel a háború befejezése leleplezné a kudarcos stratégiájukat, és vállalniuk kellene a felelősséget. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Elfoglalta a donyecki régióban lévő Szribne települést az orosz hadsereg – írja az MTI az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.
A moszkvai katonai tárca összegzése értelmében az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1400, a kurszki régióban pedig több mint 190 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.
Pjotr „Rollo” Gorbatenko, a 3. Különleges rohamdandár vezérkari főnöke elmondta, hogy a katonák és a civilek közötti szakadékot úgy lehet a legjobban áthidalni, ha a társadalom teljes mellszélességgel beleáll a háborúba – írja az Unian.
Általános mozgósítás mindenkinek és mindennek. Nem támaszkodhatunk senkire. Senki sem fogja úgy megvédeni az érdekeinket, ahogy mi. Fejlesztenünk kell a gazdaságot és háborús alapokra kell helyeznünk
– jelentette ki Pjotr Gorbatenko.
A vezérkari főnök hozzátette, az állam teljes erőforrását egyetlen dologra kell irányítani. A győzelem feltétele a kulcsfontosságú területek megőrzésében rejlik, a legfontosabb pedig a szuverenitás és az államiság megőrzése lesz.
A harmadik rohamdandár jelentése szerint a dandár erői visszanyerték az irányítást a luhanszki régióban található Nadija település felett, Liman irányában – számolt be az Ukrajinszka Pravda. Megjegyzendő, hogy a hadművelet sikere elsősorban az 1. rohamzászlóalj akcióinak köszönhető.
Az ellenségtől felszabadított teljes terület három négyzetkilométer.
A dandár azt írja, hogy Nadija elfoglalása az ellenségnek két hónap erőfeszítésébe került, és Oroszország 20. hadseregének 752. és 254. gépesített ezredét „kiirtották”.
Volodimir Fokin „Foka”, a zászlóalj parancsnoka arról számolt be, hogy „Nadija visszafoglalása megnehezíti a Kopankij falu elleni gépesített ellenséges offenzíva lehetőségét és a Zelenyi Hai-Borova települések felé való további előrenyomulást. Ez a manőver azt is lehetővé teszi számunkra, hogy Persotravneve (Steps) és Vjisneve településeket tűzuralom alatt tartsuk. Általában véve kiegyenlítettük a védelmi vonalat és kedvezőbb pozíciókat szereztünk a védekezéshez”.
Kína informális tárgyalásokat folytatott Brüsszelben arról, hogy csatlakozzon az Ukrajnába küldendő békefenntartó kontingenshez – írta a Die Welt, amely diplomáciai forrásokra hivatkozva közli az anyagot a Welt am Sonntag című lap vasárnapi mellékletében – s amelyet az Interfax szemlézett.
Pekingi diplomaták azzal a kéréssel fordultak az EU-hoz, hogy hadd vegyenek részt az ukrajnai békefenntartó kontingensben. Azt remélik, hogy Kína részvétele a misszióban hatással lesz Oroszországra
– jegyzi meg a lap.
Brüsszeli kínai diplomaták kifejtették véleményüket arról, hogy európai szempontból lehetséges, sőt talán kívánatos is lenne egy ilyen lépés... Brüsszeli diplomáciai körök szerint: „Kína részvétele a koalícióban növelheti annak valószínűségét, hogy Oroszország beleegyezik a békefenntartó csapatok ukrajnai telepítésébe”. Mindenesetre ez egy „kényes” kérdés – írta a kiadvány.
Nem kizárt, hogy az elmúlt hetekben kettőnél több telefonbeszélgetést folytatott egymással Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Azokról a beszélgetésekről adunk ki tájékoztatást, amelyekről tudomásunk van, de nem zárhatunk ki minden mást
– mondta.
Peszkov így válaszolt az arra vonatkozó kérdésre, hogy hányszor beszélt egymással a két vezető, mert az amerikai elnöknek az elmúlt hetekben tett nyilatkozataiból az következik, hogy több mint két kapcsolatfelvétel történt.
A szóvivő hozzátette, hogy a két vezető közötti telefonos kommunikáció abszolút bizalmi, őszinte és konstruktív munkahangulatban zajlott. Mint mondta, Putyin a héten ismét egyedül beszélt Trumppal, a tolmácsolással együtt, körülbelül két órán át, „ami talán az egyik leghosszabb beszélgetés volt a két államfő között”.
A kapcsolatfelvételt újabb lépésnek nevezte a két elnök személyes találkozója felé. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen csúcstalálkozót kellőképpen elő kell készíteni, és előbb nehéz technikai tárgyalásokat kell folytatni. Rámutatott, hogy az orosz és az amerikai delegáció hétfőn találkozik Rijádban, hogy megkezdjék ezt a bonyolult folyamatot.
„Miután már konkrét fejlemények, közös megegyezések, megállapodások születtek, akkor az elnökök még konkrétabban fognak beszélni találkozójuk kilátásairól” – mondta Peszkov.
Korábban a Kreml két telefonbeszélgetésről adott tájékoztatást. Eszerint Putyin és Trump február 12-én csaknem másfél órán át folytatott eszmecserét. Egyebek között között megvitatták az ukrajnai helyzetet, és megállapodtak a kapcsolattartás folytatásáról és személyes csúcstalálkozó megszervezéséről. Március 18-án a két vezető megvitatta az ukrajnai konfliktus rendezését, egyúttal kifejezte kölcsönös érdekeltségét a kapcsolatok normalizálásában, tekintettel a világ biztonságának és stabilitásának szavatolásáért viselt különleges felelősségre. Az orosz vezető kedvezően reagált arra az amerikai indítványra is, hogy az ukrajnai konfliktusban szembenálló felek 30 napig kölcsönösen mondjanak le az energetikai infrastruktúrára mérendő csapásokról, és erre utasította az orosz hadsereget.
Peszkov elmondta, hogy az orosz elnök támogatja az ukrajnai tűzszünet gondolatát, de vannak megfontolandó részletek, és sok munka vár még a felekre, akik még csak az út elején járnak. Álláspontja szerint „a kijevi rezsim sokat” ígérhet, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „szavának értéke nem túl magas”. Úgy vélekedett, egy Putyin-Trump megbeszélésre adhat okot, hogy Kijev nem tartja be az energetikai infrastruktúrára mérendő csapásokról való tartózkodásra vonatkozó megállapodást.
A szóvivő paradoxnak nevezte Európának az ukrajnai konfliktus rendezéséhez való hozzáállását, nehezen megérthetőnek az „ádáz militarista politikáját”. Úgy vélekedett, hogy az európaiaknak a békében kellene érdekelteknek lenniük, mégis a háború folytatásáról és saját militarizálódásuk szükségességéről beszélnek.
Kifejezte meggyőződését, hogy egy napon lesznek majd olyan nehézsúlyú politikusok Európában, akik megértik az Oroszországgal való jószomszédi viszony fontosságát. Úgy vélekedett, hogy Emmanuel Macron francia elnök kijelentései az Európának biztosítandó „nukleáris ernyőről” nagyon veszélyesen hangzanak.
A szóvivő úgy fogalmazott, Oroszország és az Egyesült Államok talán nem ért egyet mindenben, de ez nem lehet akadálya a kölcsönösen előnyös együttműködésnek, amelyben óriási lehetőségek rejlenek. Peszkov szerint a felek nehéz tárgyalások elé néznek majd a fekete-tengeri kezdeményezés esetleges újraindításáról. Emlékeztetett rá, hogy ennek az orosz exportra vonatkozó részei nem teljesültek, miközben Moszkva eleget tett kötelezettségeinek – közölte az MTI.
A brit kormány eddig több mint 25 milliárd font (csaknem 12 ezer milliárd forint) értékű orosz pénzügyi eszközt zárolt az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt szankciók részeként – közölte vasárnap a londoni pénzügyminisztérium.
A tárca a pénzügyi szankciók érvényesítéséért felelős minisztériumi hivatal (Office of Financial Sanctions Implementation, OFSI) éves összesítését ismertető tájékoztatásában kiemeli, hogy Oroszország még soha nem szembesült olyan mértékű szankciókkal, amelyeket Nagy-Britannia és szövetségesei az ukrajnai háború kezdete óta foganatosítottak.
A minisztérium adatai szerint
a büntetőintézkedések több mint 400 milliárd dollár pénzforrástól fosztották meg Oroszországot,
ez négyévi orosz katonai költségvetésnek felel meg.
A brit kormány a zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából 2,26 milliárd font (1080 milliárd forint) értékű hitelkeretet állított össze Ukrajnának hadianyagok beszerzésére, és a minap folyósította a hitelcsomag első 752 millió fontos részletét.
A hitelmegállapodást Rachel Reeves brit és Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter írta alá a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében március elején összehívott londoni csúcsértekezleten.
A hitelcsomagot a szankciók alapján zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik,
így Ukrajnát a kölcsön után nem terheli visszafizetési kötelezettség.
A brit kormány álláspontja szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére, így felhasználhatók a zárolt orosz vagyoneszközök Ukrajna pénzügyi támogatására.
London többször hangsúlyozta, hogy a kölcsön nem a befagyasztott orosz tőke elkobzását jelenti.
Nagy-Britannia a háború kezdete óta 12,8 milliárd font (több mint 6100 milliárd forint) katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.
Egy elektromos alállomást támadtak meg a zaporizzsjai régióban az ukrán erők, az érintett területen több mint 11 ezer háztartás maradt áram nélkül – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A támadásra a régió kormányzó-helyettese a Telegramon reagált. Az alállomást egy tüzérségi lövedék lehetetlenítette el, az áramkimaradás több települést érint.
Vlagyiszlav Szurkov, Vlagyimir Putyin volt tanácsadója szerint az orosz világideológiának nincsenek határai, így Oroszország továbbra is minden irányba terjeszti befolyását – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Elmondása szerint az Orosz Föderáció el fogja érni azt a stratégiai célt, amely 2022 február óta semmit sem változott, akkor is, ha útközben „manőverek, lassítások és szünetek lesznek”. Szurkov elmondta, Oroszország célja – a Szovjetunió összeomlása óta –, hogy ismét befolyással legyen Ukrajnára, és „mesterséges politikai entitásnak” nevezte az országot.
Egy Oroszország határait firtató kérdésre válaszolva Vlagyiszlav Szurkov azt mondta, hogy az „orosz világ” ideológiája nem ismer határokat, és „mindenütt létezik, ahol orosz befolyás van” – kulturális, katonai, gazdasági, ideológiai vagy humanitárius. Szerinte Oroszország „minden irányban terjedni fog”.
Az orosz–amerikai tárgyalások már nemcsak az ukrán–orosz háború lezárásáról szólnak, hanem globális kérdésekben, globális érdekegyeztetés szintjén is tárgyal a két nagyhatalom egymással – jelentette ki a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Horváth József elmondta, egy ukrán tűzszünet létrehozása mellett más fontos világpolitikai kérdésekkel, a Közel-Kelettel, Iránnal, a húszik helyzetével, illetve délkelet-ázsiai térség problémájával is foglalkozik a két nagyhatalom.
Az Egyesült Államok és Oroszország, előbb-utóbb kiegészülve Kínával, az új világrend felosztásáról, hatalmi, gazdasági, politikai, katonai szerepek leosztásáról is tárgyalnak ezeken a megbeszéléseken, és ezt akarják sürgetni vagy felgyorsítani annak érdekében, hogy az orosz–ukrán kérdés mihamarabb nyugvópontra jusson – vélekedett az elemző.
Az egyes uniós tagállamok haderőfejlesztéséről, a haderő sorozott állománnyal történő felduzzasztásáról szólva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője elmondta, Európában egyedül Lengyelország kezdett el felépíteni komoly hadsereget, a jelenlegi 200 ezres állományt 500 ezer főre szeretnék növelni, illetve célként öt százalék körüli GDP- arányos katonai költségvetést tűztek ki.
Washingtonba utazik a következő napokban Alekszander Darcsijev amerikai egyesült államokbeli orosz nagykövet – értesült róla a TASZSZ.
A lapnak egy diplomáciai forrás nyilatkozott a látogatásról. Darcsijevet március 18-án nevezte ki nagykövetnek Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Március 21-én sikeres csapást mért az ukrán légierő az oroszokra Toretszk városánál. Utóbbiak óvóhelye megsemmisült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán támadás sikeres volt, amelyről videót tettek közzé az ország védelmi erőinek a közösségi oldalán. Orosz katonák is meghalhattak a légicsapásban.
Március 22-én az ukrán erők 147 alkalommal csaptak össze az orosz csapatokkal a fronton – számolt be róla az Ukrinform.
Az orosz erők 89 légitámadást indítottak el, és 122 bombát dobtak le Ukrajna területén. Az ukránok válasza sem maradt el, számos orosz fegyveres csoportra és védelmi rendszerre mértek támadást.
A kurszki régióban az ukrán erők 25 orosz támadást vertek vissza.
Az Egyesült Államok célja, hogy kevesebb mint egy hónapon belül – még húsvét előtt – tűzszüneti megállapodás szülessen Oroszország és Ukrajna között – írja az Unian. Ugyanakkor egyes források szerint a határidő kitolódhat, mivel a két fél álláspontja között óriási a szakadék.
Oroszország „maximalista követeléseket támasztott bármilyen megállapodással szemben” , beleértve az Ukrajnának történő fegyverszállítások leállítását, amit Kijev és szövetségesei elutasítottak. Megjegyzendő, hogy a Fehér Ház egyelőre nem járult hozzá semmilyen korlátozáshoz a megállapodással kapcsolatos munka részeként.
Továbbá a szaúd-arábiai tárgyalásokon az energetikai létesítmények elleni csapásokra vonatkozó 30 napos tűzszünet végrehajtásának és ellenőrzésének tehnikai részletetit vitatják meg. Valamint a Fekete-tengeri hajózás esetleges kiterjesztése is a megbeszélés középpontjában lesz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Kijev készen áll a „konkrét és nagyon gyors tárgyalásokra”. Elküldte védelmi miniszterét és két magas rangú elnöki tanácsadóját, és reméli, hogy összeállítanak egy listát azokról a célpontokról, amelyekre a korlátozott tűzszünet vonatkozna.
Vlagyimir Putyin ezzel szemben alacsonyabb rangú tisztviselőket küldött a tárgyalásokra, köztük egy veterán biztonsági tisztviselőt, akit különösen nem kedvelnek Kijevben a háború kirobbantásában játszott szerepe miatt.
A beszámoló szerint a Kreml nem fog beleegyezni Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójába, amíg nem születik átfogó békemegállapodás, ami szerintük április közepéig nem valószínű.
Az ukránok nem bíznak Oroszországban a tűzszünetet illetően. Moszkva még sosem tartotta be az efféle megállapodásokat – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Artem Kravcsenko 2014 nyarán halott bajtársai között találta magát az út szélén, miután az orosz csapatok tüzet nyitottak az ukrán katonákra. Hittek az orosz hadseregnek, hogy biztonságban kijuthatnak a bekerített Ilovajszkból. Elmesélte, hogy három lőtt sebet kapott, és saját vizeletét kellett innia, hogy életben mradjon.
Jobbról kezdtek tüzelni, mi balra mentünk, és ott újabb rajtaütéssel találkoztunk. Egyszerűen minden oldalról lőttek mindent
– emlékezett vissza a katona.
Számos ehhez hasonló esemény történik 2014 óta, így a lap beszámolója szerint sok ukrán megkérdőjelezi Donald Trump amerikai elnök legújabb békekezdeményezéseit. „Az oroszok egyértelmű jelzést adtak nekünk, hogy nem lehet bennük megbízni” – nyilatkozta Tarasz Samcsuk, tartalékos egészségügyi tiszt, aki szintén túlélte az Ilovajszkból való kivonulást.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök minden háborús szünetet arra használt ki, hogy megerősítse pozícióit. A fegyverszünetek az orosz hadsereg megerősítését szolgálták, nyomást gyakoroltak Ukrajnára és a Nyugatra politikai engedményekért vagy a támadások folytatásáért, miközben Kijevet korlátozták a nemzetközi felszólítások a visszafogottságra.
Oroszország számára a tűzszünet egy esélyt jelent egy kis szünetre. A feltételeik célja az ukrán hadsereg meggyengítése, eközben pedig mozgósítanak és növelik a fegyvergyártást
– közölte Viktor Muszenko vezérkari főnök, aki 2014 és 2019 között vezette az ukrán hadsereget.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet március elején közzétett felmérése szerint az ukránok 66 százaléka úgy véli, hogy Oroszország végső célja az ukrán állam megsemmisítése. 87 százalékuk meg van győződve arról, hogy a Kreml nem áll meg az elfoglalt területeknél, és folytatja a háborút.
Oroszország 2014 tavaszán annektálta a Krímet, majd elkezdte támogatni az oroszbarát csoportokat Kelet-Ukrajnában. Az ukrán hadsereg visszavágott, de már júniusban európai vezetők tűzszünetre és tárgyalásokra szólították fel Ukrajna akkori elnökét a harcosokkal.
Az ukrán hadsereg visszaemlékezése szerint Oroszország kihasználta ezt a szünetet, hogy megerősítse pozícióit és növelje a fegyverellátást a fegyveresek számára. Ennek eredményeként meglepetésszerű támadást indítottak a Szlovjanszk közelében lévő ukrán csapatok ellen, négy katona megölésével.
Vlagyiszlav Szeleznyev, az Ukrán Fegyveres Erők egykori vezetője is megszólalt: „A háború első éveiben a 25 tűzszünet egyike sem tartott tovább egy napnál. Ezért vagyok szkeptikus a mostanival kapcsolatban”. Jurij Brekaja alezredes szintén megjegyezte, hogy „Minden alkalommal ugyanaz a helyzet. Amint tűzszünetet hirdetnek, az veszít, aki betartja”.
A 2023-as ukrán ellentámadás azért hiúsult meg, mert nem volt meg a szükséges erőegyensúly az Ukrán Fegyveres Erők sikeréhez – nyilatkozta cseh elnök és nyugalmazott tábornok az Európai Pravdának adott interjújában az Unian szemléje szerint.
Petr Pavel úgy véli, hogy amikor Ukrajna két évvel ezelőtt ellentámadást tervezett az összes elfoglalt terület visszaszerzésére, „már nem voltak meg a siker feltételei”.
A sikeres ellentámadáshoz a katonai elmélet szerint legalább 3:1, de jobb esetben 5:1 erőarányra van szükség. Ehelyett pedig az erőviszonyok aránya Ukrajna és Oroszország között még Oroszország javára is alakult
– magyarázta a cseh elnök, aki korábban már 2023 tavaszán figyelmeztette Ukrajnát, hogy ne siessen el egy ellentámadást, mert annak szörnyű következményei lennének.
Akkor azt jósolta, hogy Ukrajnának elkerülhetetlenül „szörnyű veszteségekkel” kell szembenéznie, valamint annak a véleményének is hangot adott, hogy mivel az ország nem engedheti meg magának, hogy egy offenzíva kudarcot valljon, az egyetlen támadásuknak sikerhez kell vezetnie.
Bizonyítékokkal rendelkezik az Orosz Nyomozó Bizottság arról, hogy az ukrán erők civileket lőttek le és lakóépületeket gyújtottak fel Szudzsában – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Szvetlana Petrenko, a testület képviselője kijelentette, hogy a bizonyítékok a nyomozóknál vannak, az ügyet az érintett lakosokkal együttműködve vizsgálják. A területről kitelepített állampolgárokat befogadóközpontokban helyezték el.
Az ukránok erők januárban és februárban gyújtották fel civilek otthonait a kurszki régióban. Szudzsában ágyúval is lőtték az épületeket, közülük több teljes mértékben lakhatatlanná vált. A lakosság megerősítette a vádakat.
A műveletben résztvevő ukrán katonák azonosítása folyamatban van, a vádlottakat bíróság elé állítják.
Az Engels katonai repülőtér elleni támadás imázscsapás lett Oroszország számára. Megmutatta, hogy képtelenek megvédeni nukleáris létesítményeiket, miközben továbbra is atomfegyvereivel fenyegetőzik – idézi Dmitrij Snegirev katonai és politikai elemzőt az Unian.
Hangsúlyozta, hogy az érintett repülőtér Oroszország nukleáris központjának egyik eleme, több stratégiai bombázó is ott állomásozik. A támadás az orosz légvédelem kudarcát is kiválóan szemlélteti. Az oroszok azt állítják, hogy a honvédség Krylo típusú drónokat használt a támadáshoz, amivel el tudták kerülni az orosz légvédelem csapásait – tette hozzá az elemző.
Véleménye szerint minden orosz létesítményre mért ukrán csapás összefügg – akár magát az Oroszországi Föderációt érik, akár az ellenség megszállt területeken lévő létesítményeit támadják:
Világossá tettük, van mire válaszolnunk. Az orosz fél pedig képtelen az ukrán eszközökből származó külső fenyegetésekkel szemben vereséget szenvedni. Ez nemcsak az Engels-repülőtérre vonatkozik, hanem a Krími Autonóm Köztársaságra is
– jelentette ki Dmitrij Snegirev.
Magyarország területére 2025. március 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6537 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vasárnap hajnalban az orosz légvédelmi rendszerek 59 ukrán drónt semmisítettek meg – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint a drónok többségét a voronyezsi és a rosztovi régióban lőtték le. Az érintett területek kormányzói szerint a dróntamádásoknak nincsenek sérültjei.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az orosz-ukrán háború további eszkalálódásának megfékezésére irányuló erőfeszítések, ahogy ő fogalmazott „ellenőrzés alatt állnak” – számol be az Unian.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a Vlagyimir Putyinnal és Volodimir Zelenszkijjel fenntartott jó kapcsolatai kulcsfontosságúak a háború befejezését célzó tárgyalásokhoz. „Csodálatos lenne, ha ezt meg tudnánk állítani. Hadd fogalmazzak úgy, hogy senki más nem tudná. Senki. Nulla” – nyilatkozta Donald Trump.
Az orosz államfő első lépésként beleegyezett abba, hogy korlátozza az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, de a tűzszünetbe nem, amihez az Egyesült Államok ragaszkodna. Mint kiderült Volodimir Zelenszkij is hajlandó beszüntetni a energetikai létesítmények elleni csapásokat.
Donald Trump úgy fogalmazott, hogy „nagyon jól ismeri Vlagyimir Putyint”, egyúttal hozzátette: „Senkit nem támadott meg, amikor én voltam az elnök. Elvette a Krímet, elfoglalta Georgiát, amikor Bush és Obama voltak hatalmon, mindent megpróbált elvenni. Szerintem nincs senki a világon rajtam kívül, aki megállíthatná. Remélem, hogy nekem sikerül”.
Az orosz hadsereg 1470 katonát katonát és több mint háromszáz egységnyi felszerelesét veszített az elmúlt 24 órában – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A hadsereg teljes harci vesztesége 2022. február 24. és 2025. március 3. között a becslések szerint:
Az orosz hadsereg vasárnap hajnalban nagyszabású dróntámadást indított Ukrajna fővárosa ellen, a legfrissebb információk szerint hárman életüket vesztették, köztük egy 5 éves gyermek.
A rendelkezésre álló információk szerint 3 ember meghalt, köztük egy 5 éves gyerek. További 10-en megsérültek. A halottak között volt egy apa és kislánya. Az orosz támadás legfiatalabb áldozata pedig mindössze 11 hónapos volt
– áll a Kijevi Városi Katonai Közigazgatása közleményében.
A The Kyiv Independent információi szerint Kijev Dnyiprovszkij kerületében két lakóépület kigyulladt a csapásokban, az egyik áldozat, egy nő, a kilencedik emeleten lakott. Holosivszkij negyedben szintén nagy károkat okoztak az orosz drónok, irodaház és raktárépület is kigyulladt.
„Ma az oroszok ismét demonstrálták a »békevágyukat” – fogalmazott Timur Tkacsenko, a Kijevi Városi Katonai Közigazgatás vezetője.
3 killed after Moscow targets Kyiv with a mass drone attack ahead of ceasefire talks https://t.co/dI2d5Oml05
— KRBC News (@KRBCnews) March 23, 2025
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai kormányülést tartott szombaton Harkivban. Az ülésen meghallgatták Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnokát, Rusztem Umerov védelmi minisztert és Andrij Hnatov, Ukrajna fegyveres erőinek vezérkari főnökének beszámolóját.
„Megvitattuk a frontvonalon kialakult helyzetet, a fő irányvonalakon kialakult helyzetet: Zaporizzsja, Donyeck, Harkiv, Szumi és és a hadművelet menetét a kurszki régióban” – írta Telegram csatornáján az ukrán elnök.
„Felkészültünk az ukrán és az amerikai delegáció Szaúd-Arábiában tartandó találkozójára is” – írta Zeleszkij bejelentését az Interfax.