Kalózok, káosz, járványveszély

Káosz, szervezetlenség, teljes pusztulás és garázdálkodó kalózok lehetetlenítik el a kárelhárítást Indonézia cunami sújtotta területein. A katasztrófát követően elsőként a segélyszállítmányok irányítása jelentette a legnagyobb problémát, a környék repterei bedugultak a nagy forgalomtól. Ezt mostanra már sikerült kezelni, továbbra is gondot jelent azonban, hogy pont a leginkább rászoruló területek, Sri Lanka keleti partvidéke és Indonézia Banda Aceh tartománya továbbra is megközelíthetetlen, jelentette a Reuters és a BBC.

Járhatatlan utak, kiéhezett túlélők

"Teljes a káosz", nyilatkozta a Reutersnek az Acehben tizennégy menekülttábort felállító CARE International segélyszervezet koordinátora, Titon Mitra. Mint mondta, a szökőár elmosta az utakat és a hidakat, így a tartomány nyugati partvidékére, ahol egyes becslések szerint a negyvenezres lakosság több mint fele odaveszett, eddig legfeljebb helikopterekkel lehetett eljutni.

Ez sem járt mindig sikerrel. Több, segélyeket szállító amerikai helikopterpilóta sem tudott landolni, mert a leszállóhelyeket megrohanták a segélyre várók. A csomagokat végül a levegőből dobták le, ez azonban többször tömegverekedéseket is okozott.

Kalózveszély

Mivel a közutak járhatatlanok, sok helyütt hajókkal próbálják a lehető legközelebb eljuttatni a segélyeket. A hajókra azonban komoly veszélyt jelentenek a környék kalózai, írja a Reuters a segélyszervezetek aggódó munkatársaira hivatkozva. Az infrastruktúra teljes hiányában a legtöbb segítséget a katonaság nyújthatja, az Egyesült Államok máris egy tíz hajóból álló flottát indított útnak.

A segélyszervezetek és a helyi hatóságok szerint emellett kétéltű járművekre, légiirányítási központokra lenne leginkább szükség.

Temetetlen holtak

A BBC tudósítója személyesen is ellátogatott a katasztrófa epicentrumában fekvő Acehbe. Leírása szerint a főbb utakról már eltakarították a halottakat, az erdőkben és a folyókban azonban továbbra is százszámra hevernek a temetetlen holtak. A legsúlyosabb problémát a vízhiány jelenti, a helyieknek csak abból a vízből jut, amiben már egy hete oszladoznak a hullák.

A halottak eltakarítását nehezíti, hogy míg a hatóságok a járványveszély miatt elégetnék a holttesteket, a mélyen hívő iszlám lakosság ellenzi azt. Ennek eredményeként gyakorlatilag semmi sem történik a járványveszélyes állapot megszüntetéséért.

Járványveszély, látszatintézkedések

Többen is gyomorpanaszokkal küzdenek, amit tovább súlyosbít a gyógyszerhiány és az orvosi ellátás hiánya. A BBC tudósítója szerint a kihalt városokban amúgy is a káosz uralkodik, teljesen megszűnt a központi irányítás. Bár a rendőrség, a hadsereg és a mentők alakulatai is jelen vannak, tevékenységük nem összehangolt.

A segélyszervezetek más veszélyeket is látnak. A Reutersnek nyilatkozó CARE-tisztviselők szerint az élelem- és vízsegély csak felszínes kezelése a problémának, egyre sürgetőbbé válik az újjáépítés. A CARE fő célja éppen ezért az iskolarendszer mihamarabbi újraindítása, mely segíthetne a gyermekeknek a normális élethez való visszatérésben.

"Ha ma csak etetjük őket, mi lesz velük holnap? Az lenne a legfontosabb, hogy segítsük újjáépíteni a megsemmisült közösségeket", nyilatkozta a Reutersnek Rajani, a segélyszervezet helyi munkatársa.