Kutatók blöffje az iraki háború áldozatainak száma?

Százezer iraki civil vesztette életét az Egyesült Államok az ország ellen indított háborújában, közölte az International Herald Tribune és a New York Times a Johns Hopkins Egyetem kutatócsoportjának tanulmányára hivatkozva. A megdöbbentő számadat azonban jó eséllyel téves lehet, állítja a Slate.com szociológus végzettségű szakírója.

Száznyolcvanezer tévedési lehetőség

A Johns Hopkins Egyetem kutatói úgynevezett panelvizsgálatra alapozva közölték becslésüket, azaz harminchárom, nagyjából azonos lakosú iraki körzet a háborút megelőző tizennégy hónapban mért halálozási arányát vetették össze a tavaly márciusi invázió óta eltelt tizenhét hónap halálozási adataival. "Becslésünk szerint 98 000-rel többen (95% CI 8000-194 000) vesztették életüket a háború óta eltelt időszakban", áll a kutatócsoport jelentésében.

A Slate elemzése szerint a hangsúlyos adat a zárójeles részben látható. A 95% CI 8000-194 000 emberi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a háború kezdete óta eltelt időszakban nyolcezer és százkilencvennégyezer közé tehető azok száma, akik erőszakos halált haltak. A 98 000-es adat tehát legfeljebb átlagnak felel meg, de semmi esetre sem nevezhető pontosnak. (A Slate példája szerint ez olyan, mintha egy közvélemény-kutató azt közölné, hogy George W. Bush négy és kilencvenhat százalék közötti szavazatra számíthat az elnökválasztáson.)

Mintavételi hibák

A Slate szakírója szerint a hiba nem a kutatókkal, hanem a körülményekkel van. Mindez persze nem mentesíti a tudóscsoportot az alól, hogy szenzációszagú kijelentésével erősen félretájékoztatta a közvéleményt.

Mégis, hol bukott el végleg a felmérés? A Johns Hopkins kutatói elméletileg véletlenszerűen választottak ki harminchárom iraki lakókörzetet a mintavételre. A mintába véletlenül a háború kezdete óta folyamatosan bombázott Fallúdzsa, a szunnita ellenállás központja is bekerült. Mivel itt az áldozatok száma jelentősen meghaladja az átlagot, természetesen a statisztikát is kedvezőtlenül befolyásolja. A kutatók ezért ki is iktatták a Fallúdzsából származó adatokat - ezzel azonban romlott a mintavétel véletlenszerűsége.

Százszázalékos hibahatár

Amit már az is rontott, hogy számos, a mintavételre kijelölt körzet harci cselekmények miatt megközelíthetetlen volt. Az sem kedvezett a statisztikagyártásnak, hogy a kutatók öt ezrelékes háború előtti halálozási aránnyal számoltak. Az ENSZ hivatalos statisztikái szerint a halálozási arány Irakban 1980-85 között 8,1 ezrelék volt, 1985-1990 között ez az arány 6,8 ezrelékre esett vissza. Az első öbölháborút követő időszakból nincsenek pontos adatok, de a közmegegyezés szerint újra romlottak a statisztikák. (Egyes becslések szerint csak az ENSZ embargói havonta tízezer iraki halálát okozták.) A John Hopkins kutatói ehhez képest öt ezrelékes aránnyal számoltak, és ezzel vetették össze a háború utáni időszakban mért - és nem túl megbízható - 7,9 ezrelékes halálozási arányt.

A mérés ráadásul megengedhetetlenül magas hibahatárral dolgozik. A kutatás megállapításai szerint a háború kezdete óta másfélszer nagyobb (1,1-2,3) az elhalálozás veszélye. A trükk megint a zárójeles részben van, aszerint ugyanis az elhalálozás veszélye vagy tíz százalékkal, vagy akár százharminc százalékkal is nőtt.

Legfeljebb harmincezer halott

A Slate az Iraqi Body Count (IBC - Iraki Halottszámláló) nevű brit szervezet legalább háromszor ellenőrzött adataival veti össze a Johns Hopkins kutatóinak becslését. Az IBC a sajtóhírekből származó adatok háromszori ellenőrzésével végzi összegzéseit. A csoport nyilvántartása szerint az elmúlt tizenhét hónapban 14 181 - 16 312 iraki vesztette életét. Az áldozatok fele a nagyobb hadműveletek tavaly májusi befejezése óta halt meg. Tévedéseket megengedve, a Slate szerint az áldozatok valós száma legfeljebb harmincezer lehet.