Beiktatták XVI. Benedek pápát

2005.04.24. 11:51
28 ország hivatalos küldöttsége és több százezer hívő előtt iktatták be a 264. pápát. Az új pápa olasz nyelven elmondott mintegy 35 perces, tapsokkal és hangos tetszésnyilvánításokkal gyakran megszakított homíliájában a hívek támogatását, imáját kérte. Elsőként egy csikósnak öltözött magyar papnövendék járult adományával az XVI. Benedek elé.
A római Szent Péter bazilikában, s az előtte lévő téren vasárnap délelőtt megkezdődött XVI. Benedek pápa beiktatási miséje.

A szertartáson 28 ország hivatalos küldöttsége vesz részt, köztük uralkodók, állam- és kormányfők, parlamenti elnökök. Magyarországot Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Erdő Péter bíboros, esztergomi prímás érsek képviseli.

Csikósnak öltözve vitte a felajánlást

XVI. Benedek beiktatási miséjén egy alföldi népviseletbe öltözött magyar papnövedék járulhatott elsőként felajánlásával az új pápa elé. Az első adományozó pár férfitagja Lapka József volt, a szatmárnémeti egyházmegye papnövendéke, aki csikósnak öltözve mutatta be az ajándékát XVI. Benedeknek. Társa ugyancsak a pápai német-magyar kollégiumot képviselte, Ilinka Stipic rendi öltözékben vitte az adományt.


Hívek, zászlók, pápa
A hívők több százezres tömege előtt zajló beiktatási misére a pápa Szent Péternek a bazilika kriptájában lévő sírjától érkezett, hogy jelképezze az összetartozást az egyházalapító és 264. követője között. XVI.Benedek a chilei Jorge Medina Estevez bíborostól veszi át az érseki vállszalagot - a palliumot -, amely ismét 2,6 méter hosszú, mint a pápaság első évszázadaiban, valamint a Halász Gyűrűjét, amely a hálóját kivető Szent Pétert ábrázolja.

XVI. Benedek egy olyan aranyozott miseruhát viselt, amelyet már II. János Pál pápa is viselt egy szentté avatási misén, és előde pápai keresztjét használja.

A keresztények egységére szólított fel

Az ünnepi szertartás kezdetén a hagyományoknak megfelelően a bazilika altemplomában XVI. Benedek megtömjénezte az első pápa, Szent Péter apostol sírját, majd ugyanott más egyházi méltóságok társaságában imádkozott. A szentmisét a bazilika előtti téren tartották, a kórus a székesegyház belsejében énekelt.

A mise latin nyelven zajlott, az olvasmányt angolul, a szentleckét olaszul, az evangéliumot pedig latinul és görögül olvasták fel, illetve énekelték. A mise tanító része után következett az új pápa tulajdonképpeni beiktatása, vagyis az egyházfői hatalmat jelképező pallium és halászgyűrű átadása. A palliumot - a juh- és báránygyapjúból készült fehér stólát, amelyen a Krisztus öt sebére emlékeztető öt piros kereszt látható - Jorge Arturo Medina Estévez chilei bíboros helyezte XVI. Benedek vállára, ugyanaz, aki kedden az új pápa megválasztását hírül adta. A halászgyűrűt, amely Szent Péter eredeti foglalkozására emlékeztet, Angelo Sodano bíboros, a bíborosi testület dékánja húzta a pápa ujjára. Ezt követően a pápa az aranyozott evangéliumos könyvvel megáldotta az összegyűlt híveket, majd 12 különböző nemzetiségű és hivatású, egyházi és világi személy obedienciára (engedelmessége kifejezésére) járult eléje, megcsókolva gyűrűjét.

Az új pápa olasz nyelven elmondott mintegy 35 perces, tapsokkal és hangos tetszésnyilvánításokkal gyakran megszakított homíliájában a hívek támogatását, imáját kérte, mert mint mondta, "Isten gyenge szolgájaként olyan szolgálatot kell magára vennie, amely meghalad minden emberi képességet". Ezt a terhet szerencsére nem egyedül kell hordoznia, "a szentek serege és a hívek imádsága" segítségére lesz. Elődje, II. János Pál haláltusájára és temetésére utalva, amelyet hívek százezrei figyelemmel kísértek, hangsúlyozta: "Az egyház él, az egyház fiatal. A világ jövőjét hordozza magában, és minden egyes embernek mutatja az utat a jövőbe". Köszöntötte mindazokat, akik elkötelezték magukat "Isten országa építésében", és külön üdvözölte a "szeretett zsidó testvéreket, akikkel a keresztényeket a nagy közös spirituális örökség köti össze". A keresztények egysége megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, arra kérve Istent, ne engedje, hogy "a háló elszakadjon", és adja meg, hogy a katolikusok a keresztények egységének szolgálói legyenek.

A hívek könyörgését különböző nemzetiségű résztvevők olvasták fel német, francia, arab, kínai és portugál nyelven. A felajánlási körmenet előre kiválasztott résztvevői - köztük egy magyar - a pápa elé járultak adományaikkal, amelyeket az megérintett, majd az oltárra helyeztek.

A szentmise déli egy óra tájban az ünnepélyes pápai áldással ért véget, majd XVI. Benedeket a Szent Péter téren nyitott gépkocsiban, harangzúgás mellett végighordozták a lelkesen ünneplő hívek sorfala között.

Elsöprő többséggel

A negyedik nekirugaszkodásra választották meg a pápaválasztó bíborosok II. János Pál utódját. A katolikus egyház új feje Joseph Ratzinger lett, aki a XVI. Benedek nevet vette fel. A 78 éves teológus láthatóan örömmel vette tudomásul a döntést. Ratzinger a bíborosi testület dékánja s a hittani kongregáció vezetője volt az előző pápa, II. János Pál uralkodása idején. 480 év után először választottak újra német pápát a római katolikus egyház élére.

XVI. Benedek 1991-ben agyvérzést kapott, írja John Allen vatikáni megfigyelő az új pápa életrajzában, de azóta jó egészségnek örvend. Szeret nagy sétákat tenni, világosan beszélni, és nem okoz neki gondot a hosszú ceremóniák levezénylése sem. Ő volt az, aki II. János Pál temetési szertartását is vezette.

XVI. Benedek előtt
XIV. Benedek (1740. augusztus 17-1758. május 3.) - Az egyháztörténet egyik legtudósabb pápája, kiváló jogász és teológus volt. Az egyház nevében számos konkordátumot kötött az új államokkal, politikai engedményeket tett. Pápaként elítélte a szabadkőművességet, de teológiai vitákban türelmes volt. Új Indexet állítatott össze.

XV. Benedek (1914. szeptember 3-1922. január 22.) - Az első világháború kitörése után nem sokkal választották meg az arisztokrata származású, ekkor már hatalmas diplomáciai tapasztalattal rendelkező Giacomo della Chiesát. A háború alatt pártatlan maradt, sikertelenül szólalt fel a béke érdekében, fokozta az egyház karitatív tevékenységét. A Párizs környéki békeszerződések megkötése után felvette a kapcsolatot az új közép- és kelet-európai államokkal. 1917-ben ő hirdette ki az új, egységes egyházi törvénykönyvet. Ő avatta szentté a francai Jeanne d'Arcot.