Lengyelországba vezetnek a CIA titkos börtöneire utaló nyomok

Azonnali heves tagadást váltott ki a közép- és kelet-európai kormányokból a Washington Post szerdai számában megjelent írás a CIA titkos börtöneiről. A Post értesülései szerint az amerikai hírszerzés Afganisztánban, Thaiföldön és hat más - főként kelet-európai - országban tart fent titkos börtönöket az elfogott al-kaidás vezetők számára.

A Post titkosszolgálati forrásai kérésére még csak körül sem írta az érintett országokat, mivel ez a titkosszolgálat szerint növelné az ottani célpontok elleni terrortámadások esélyét. Konkrét információk hiányában nem maradt más, csak a találgatás. Az Index a rendelkezésre álló információk alapján kísérletet tesz a lehetséges helyszínek feltárására .

Nyomok a szomszédban

A Washington Post cikkében végig következetesen kelet-európai országokat jelöl meg a titkos börtönök helyszíneként. Az amerikai terminológiában Kelet-Európa a Magyarországtól keletre eső területet jelöli, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot általában Közép-Európához sorolják.

A Human Rights Watch illetékese a Financial Timesnak még egy országot nevezett meg, Lengyelországot. Bár fentebb azt állítottuk, hogy az amerikai Kelet-Európa fogalom nem terjed ki a közép-európai térségre, a Human Rights Watch a Financial Timesnak nyilatkozó illetékese mégis Lengyelországot nevesítette elsőként lehetséges helyszínként. Az első cáfolat is ebből a térségből érkezett, Csehország részéről. Csehország az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint is kizárható, hiszen az országban közel sincs konszenzus az Egyesült Államokhoz fűződő viszony megítélésében. Magyarország a szakértők szerint ugyanezért zárható ki.

Eleget kompenzáltunk

A magyar-amerikai viszony ugyanis pont a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után jutott mélypontra a washingtoni nagykövetség abból az időből származó jelentései szerint. A Fidesz 2002-es választási veresége után hatalomra kerülő szocialisták ugyan számos gesztussal igyekeztek visszanyerni az amerikaiak kegyét, a szakértők azt kizártnak tartják, hogy ezek között szerepelt volna a titkos börtönök létrehozása. ""Beszálltunk Afganisztánba és Irakba, ráadásul Európában egyedül nálunk képeztek ki Irakiakat, Taszáron. Ennyi elég volt a kompenzációból" - mondta el az Indexnek egy neve elhallgatását kérő nemzetbiztonsági szakértő.

Szlovákiában a magyarországihoz és a csehországihoz hasonlóan megosztott a politikai elit, így többé-kevésbé kizárható, hogy titkos börtönök lennének az országban. A szlovák kormány ezt amúgy tagadta is.

Amerika legjobb barátai

Lengyelországban más a helyzet. Az ország Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok legfőbb európai szövetségese. A politikai elit egészében teljes a konszenzus az Egyesült Államokhoz fűződő viszony megítélésében, legyen szó az eddig kormányzó posztkommunistákról vagy a most hatalomra került, a szélsőjobboldaliságba hajlóan konzervatív Jog és Igazság pártról. Lengyelország hajlamos az atlantista elveket akár az EU konszenzusos álláspontjával szemben is védeni.

És Lengyelországban hivatalos dokumentumok igazolják, hogy a CIA egyik, feltehetően al-kaidás terroristákat szállító gépe leszállt. A Gazeta Wyborcza csütörtöki számában megjelent értesülések szerint 2003. szeptember 22-én, a Mazowi-tavak melletti Symany repterén landolt egy CIA-s Boeing 737-es, ami Kabulból érkezett. A CIA egyik gyűjtőtábora a Kabul melletti Bagram katonai repterén van.

A Wyborcza értesülései szerint a gép 2003. szeptember 21-én Prágában járt, ahonnan Üzbegisztánba repült, ahol több szakértő feltételezése szerint az amerikaiaknak szintén lehet titkos börtönük. Ugyanezt a gépet látták 2004-ben Macedóniában, közvetlenül azután, hogy az országban elfogtak egy, a feltételezések szerint az al-Kaidával is kapcsolatban álló terroristát. A gép, aminek dán források szerint N168D a lajstromjele, ugyanezen dán források szerint Budapesten is megfordult. A Népszabadság légügyi forrásokból úgy értesült, hogy ilyen lajstromjelű gép nem járt Magyarországon. "Ahogy titkos börtönökről, úgy erről a repülőről sincs tudomásom" - nyilatkozta az Indexnek Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár. Tóth szintén a Népszabadságban megjelentekre hivatkozott.

A Lengyelországot és Romániát megnevező Human Rights Watch pedig pont a fogolyszállító repülők útvonalai alapján vonta le következtetéseit.

A volt és a jelenlegi lengyel vezetés természetesen hevesen tagadja a vádakat. "Nem tartunk őrizetben és nem hallgatunk ki terroristákat" - jelentette ki a ZET magánrádiónak nyilatkozva Jerzy Szmajdzinski, aki 2001-től egészen az új kormány hétfői hivatalba lépéséig védelmi miniszter volt. A Gazeta Wyborczának nyilatkozó volt védelmi miniszter Janusz Zemke sem tud az al-kaidás foglyokról. Az új kormány titkosszolgálati minisztere, Zbigniew Wasserman szerint a "titkos börtönök lengyelországi létezése támadás volna biztonságunk, az ország ellen. Nem hiszem, hogy ilyen helyzet állt volna elő".

Hol kezdődik a kelet?

A következetesen kelet-európai országokat emlegető Post cikke szerint a börtönök a volt szovjet blokk demokratizálódott országaiban vannak, így a térségben a balti országok, Ukrajna, Oroszország, Grúzia, Románia, Bulgária jöhet szóba, bár utóbbit inkább a Balkánhoz szokás sorolni és a balti államok is külön besorolást szoktak kapni.

Oroszország értelemszerűen azonnal kizárható, nehéz elképzelni, hogy az amerikaiak versenytársának számító, szuperhatalmi törekvéseit a mai napig fenntartó orosz vezetés elnézné, hogy az ország területén CIA-ügynökök felügyelte titkos amerikai börtönök legyenek.

Az Indexnek nyilatkozó - és a téma kényessége miatt nevük elhallgatását kérő - szakértők szerint Ukrajna is feltétlenül kizárható, hiszen a 2004-es narancsforradalom idején még a legnyugatosabbnak számító politikusok, köztük az elnökválasztást megnyerő Viktor Juscsenko is az Irakban állomásozó ukrán csapatok kivonásával kampányoltak. Ráadásul Ukrajnában továbbra is képlékeny a politikai helyzet, az ország az elmúlt hónapokban inkább az orosz viszony rendezésére törekszik.

Kicsik és túl oroszok

A balti országok egyértelműen az Egyesült Államok szövetségesének számítanak, Litvánia katonákat is küldött Irakba. Ugyanakkor a három balti ország - Észtország, Lettország és Litvánia - kis területe miatt alkalmatlannak tűnik egy valóban titkos létesítmény elhelyezésére. Ráadásul az oroszok mindhárom országban jelen vannak, Lettországban például a lakosság negyven százaléka orosz, Litvánia rövid történelmének legnagyobb botránya pedig Rolandas Paksas volt államfőhöz kötődik, aki az orosz maffia hahatós pénzügyi segítségével egyengette politikai karrierjét.

A balti országok nem is érezték érintve magukat az ügyben, egyelőre nem igyekeztek cáfolni a Postban megjelenteket.

Gyanús grúzok, bolgárok, románok

A felsorolt országok közül Grúzia, Bulgária és Románia lehet a legvalószínűbb helyszín. Mindhárom országban konszenzus van a politikai erők között az Egyesült Államokhoz fűződő szoros szövetségesi viszonyról, ráadásul Románia és Bulgária az iraki háború idején lelkesen ajánlkozott amerikai katonai támaszpontok létesítésére. A Human Rights Watch emberjogi szervezet a Financial Timesnak nyilatkozó illetékese Romániát meg is nevezte a titkos börtönök helyéről spekuláló cikkben. Az ország vezetése természetesen nyilatkozatban határolódott el a vádaktól.

Grúzia eddig nem nyilatkozott az ügyben. Pedig az ország jelenlegi vezetőit gyakorlatilag az amerikaiak segítették hatalomba, George W. Bush kvázi nemzeti hős az országban. Grúzia már csak Afganisztánhoz való közelsége miatt is ideális terep lenne egy titkos börtönnek.

Bulgária szerepe erősen kérdőjeles. Az Indexnek nyilatkozó szakértők "elképzelhetőnek" nevezték, hogy itt titkos börtön legyen, az ország legalábbis lelkes támogatója az Egyesült Államok terrorizmus elleni háborújának, amit Irakba küldött katonái is jeleznek. Összességében Lengyelország mellett az utóbbi három államban lehetnek legnagyobb valósszínűséggel titkos amerikai börtönök.