Sok hibát követtek el Irakban, ismerte el csütörtökön közös washingtoni sajtótájékoztatóján George W. Bush amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő. A két, a népszerűségét az elmúlt hónapokban jelentős részben országaik iraki szerepvállalása miatt lenullázó vezető szokatlanul önkritikus hangnemben vázolta fel Irak jövőjével kapcsolatos elképzeléseit.
Elszámolták magukat
"A hibák és a visszalépések ellenére erősen hiszem, hogy jót cselekedtünk és jót cselekszünk" - jelentette ki Bush. Az amerikai elnök elismerte, hogy 2001. szeptember 11-ét követő kovbojmentalitása nem vezetett semmi jóra. Bush beismerte, hogy butaság volt bin Ladennek azt üzenni, hogy "élve vagy halva" is elfogják, ahogy az is, hogy az iraki lázadókat hergelte.
Bush az abu-grébi börtönbotrány miatt is elnézést kért. "Hosszú ideje fizetünk ezért" - jelentette ki az AP jelentése szerint.
Blair stratégiai hibának nevezte Szaddám Huszein egykori beosztottjainak kirúgását a haderőtől. Ezzel szerinte egyrészt elidegenítették, a lázadók közé taszították a képzett katonákat, másrészt a hadsereget is tönkretették, így pedig biztonsági hiányok keletkeztek. Ráadásul a szövetségesek alábecsülték a lázadók erejét és elszántságát. "A kezdetektől nyilvánvaló lehetett volna számunkra, mi vár ránk" - jelentette ki.
Jó útra térnek
Az önkritikus megjegyzések ellenére a két, közvéleménye által szorongatott vezető nagy bizalommal tekint Irak jövőjére. Mindketten nagyon elégedettek az új iraki kormányfő, Nuri al-Maliki hozzáállásával. A csapatkivonási tervek részleteit viszont egyikük sem kívánta kommentálni.
Sajtóértesülések szerint az amerikai haderő mostani, 133 000-es létszámát az év végéig százezer főre csökkenthetik, a britek pedig a Guardian értesülései szerint két tartomány irányítását adhatják át az irakiaknak az év végéig.
Csütörtöki sajtótájékoztatójukon mindketten hangsúlyozták, hogy a végső döntés a kivonulásról az irakiak kezében van, de 2010-ig mindkettejük szerint kivonhatóak a szövetséges alakulatok.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
