Védtelenül harcoltak a brit katonák Irakban

A brit állami számvevőszék parlamentnek eljuttatott összefoglalója szerint a kivezényelt alakulatok nem vittek magukkal elégséges mennyiségű védőfelszerelést nukleáris, vegyi vagy biológiai támadás ellen, és a Challenger harckocsikhoz szükséges ilyen szűrőberendezések közül sok a háború végéig sem érkezett a helyszínre.

Az esetleges vegyi-biológiai támadás észleléséhez szükséges, személyi használatú érzékelők teljes állománya működésképtelen volt, és hiányoztak egyes alkatrészek a haditechnikához, például a harckocsikhoz és a helikopterekhez is - áll a jelentésben.

Nagyvonalú megoldások

A jelentés elismeri, hogy a logisztikai feladatokat a mindössze tíz hét alatt felvonuló, 44 ezer fős expedíciós haderő "nagy vonalakban" megoldotta, a hatóság szerint azonban igen kevéssé volt hatékony az egyes szállítmányok pillanatnyi hollétének nyilvántartása. Ebből következett, hogy sok felszerelés nem érkezett meg rendeltetési helyére, ami ellátási hiányokat okozott, és rontotta a morált is.

A jelentés szerint gondot okozott, hogy számos alakulatnak nem volt megfelelő sivatagi ruházata, főleg bakancsa, de sok katonának nem a sivatagi rejtőszínű, hanem a szokásos zöld-fekete mintájú egyenruhában kellett végigharcolnia a háborút.

Még papír sem volt

Ezekről a hiányosságokról egyébként már a háború ideje alatt nagy terjedelemben írt a brit sajtó. Olyan esetekről is lehetett olvasni, hogy a brit erőknek még vécépapírt is az amerikai szövetségestől kellett vételezniük, mert teljes szállítmányok tűntek el valahol útközben ebből a felszerelésből.

A brit védelmi minisztérium már korábban elismerte, hogy a hadfelszerelés helyszínre juttatásának logisztikai feladatát nem sikerült problémamentesen megoldani.