A véltnél veszélyesebb az emberre a szivacsos agysorvadás

Londonban kedden tették közzé a szivacsos agysorvadást okozó prionok kutatásával kapcsolatos legújabb eredményeket, amelyek rávilágítnak arra, hogy egyes embereknél genetikai adottságuk miatt sokkal nagyobb az esélye a szivacsos agysorvadás kifejlődésének, mint másoknál.

A brit kormány által alapított prionkutató intézet tudósai egerekbe fecskendezték be a kergemarhakórt, BSE-t okozó kóros prionfehérjét, és megállapították, hogy a szivacsos agysorvadás lappangási ideje állatonként nagyon eltérő. A tudósok az egerekben három olyan sajátos génre bukkantak, amelyek meghatározzák a betegség kifejlődésének idejét. E gének további tanulmányozása a későbbiekben választ adhat arra, hogyan fejlődik ki a betegség.

"Mivel az egerek és az emberek géntérképe nagyon hasonló, feltételezhető, hogy megtaláljuk a betegségre hajlamosító azonos gént az emberekben is" - nyilatkozott a kutatás egyik vezetője, John Collinge professzor. Úgy vélte, hogy azok a emberek, akiket eddig a CJD új változata sújtott, genetikailag sokkal hajlamosabbak voltak a betegségre.

Így ez a kutatási eredmény arra figyelmeztet, hogy nem lankadhat a figyelem a BSE egészségügyi kockázatait illetően. Nem zárható ki, hogy a járvány évtizedeken keresztül elhúzódhat, és a betegek feltételezett száma a feltételezettnél jóval többre, akár százezernél többre is rúghat - figyelmeztettek a szakemberek.

Nagy-Britanniában eddig 99 személy betegedett meg a CJD új változatával. A szakemberek rámutatnak arra, hogy valamennyi áldozat azonos génállományt hordozott. Ilyen génállománnyal bír az ország fehér lakosságának 40 százaléka, s a tudósok kutatásaik alapján azt is feltételezik, hogy csak az ilyen génállományú egyéneket sújtja a szivacsos agysorvadás, ha BSE-vel fertőzött húst fogyasztanak.