Háborús bűnösként bíróság elé állítanák Huszeint?

Ha katonai akcióra kerül sor, az Egyesült Államok háborús bűnök miatt indítana büntetőeljárást Szaddám Huszein iraki diktátor ellen. Ha Huszein és tábornokai "ártatlan életeket vesznek el vagy elpusztítják az infrastruktúrát, háborús bűnökért is felelősségre lehet vonni" - jelentette ki George Bush amerikai elnök kedden.

Legitim célpontok

Szóvivője, Ari Fleischer ennél is tovább ment, véleménye szerint a diktatúra felső vezetői legitim célpontjai egy katonai akciónak. "Ha háborúra kerülne sor, az iraki vezetés és a tábornokok, akik amerikai katonák megölésére törekednek nem érezhetik magukat biztonságban" - mondta el a Fehér Ház szóvivője az AP-nek, hozzátéve, hogy "természetesen" Szaddám Huszein is a célpontok között szerepel.

Az idegen országok vezetőinek meggyilkolását ugyan Gerald Ford elnök 1976-ban megtiltotta, mivel számos kritika érte a CIA-t amiért több, a 60-70-es években lezajlott puccsban is szerepet vállalt. A tiltást Bush visszavonhatja, a Fehér Ház azonban nem kívánt válaszolni arra, hogy tervezi-e ezt az elnök - írja az AP.

Több százezres megszálló hadsereg

Az amerikai hadsereg mindeközben a háborús készülődés több részletéről is beszámolt az amerikai kongresszusnak. Mivel Irak "elég jelentős földrajzi egység" megszállásához akár több százezres katonai erő szükséges - mondta el a szenátus fegyveres erők bizottságában Eric Shinseki tábornok. Shinseki nem tudott pontos számadatot mondani, a több százezres adatot Carl Levin, a bizottság demokrata tagjainak vezetője "kijózanítónak" nevezte a tábornok beszámolóját.

Felszabatítás helyett megszállás

A demokraták kritizálták a kormányzat azon tervét is, hogy Irak irányítását a megszállás után egy eddig meg nem nevezett amerikai államigazgatási szakemberre bíznák. Joe Liberman, a demokraták egyik elnökjelöltje szerint egy amerikai kormányzó kinevezése miatt az Egyesült Államok "nem felszabadítónak, hanem megszállónak" tűnhet.