Ezeréves átok segíti Meciart

A nagymegyeri áruház előtt negyven éve beszélik meg nap mint nap a világ dolgait azok a férfiak, akik nem szeretnek kocsmába járni. Köpködőnek nevezik a placcot, mert régen tökmagot eszegettek itt, ma már azt sem. Csak a Sofőr gyújt rá néha egy-egy maga sodorta cigarettára, a Főnök - gépész volt a tejüzemben - és a Cseh akkor szokott le, amikor a füstszűrős Sparta átlépte a húsz koronás küszöböt.

Üzemcsarnokot szerelni Zsatecben

Tekintse meg képeinket!

Hatvannyolc nyarán is így álltak ők hárman a köpködőn és nézték a Pozsony felé vonuló magyar tankokat. Tudták, hogy nem visszacsatolás van, hanem internacionalista segítség, de néhány környékbeli magyar faluban voltak bácsikák, akik a padláson negyvenöt óta rejtegetett piros-fehér-zöld lobogóval mentek köszönteni a mieinket. A szinte teljesen magyar Nagymegyeren nem kellett szabadkozniuk a szlovákok előtt, mert - ahogy a Sofőr mondja - itt még a szlovákok is magyarok. Szégyellték ők magukat, valaki a kultúrházra rá is írta: HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL LÉGY HÍVE, ÓH CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR.

A Cseh - innen a beceneve is - a csehországi Zsatecbe ment üzemcsarnokot szerelni. Szudétanémet feleséggel tért haza, aki ragaszkodott ahhoz, hogy Csallóközbe jöjjenek, holott Cseh szívesebben maradt volna ott. "Hogy mekkora marha voltam" - mondogatta asszonyának, aki, szegény, pár éve halt meg.

A többiek kiestek

Szívesen hallgatnánk még a történeteiket, de nem ezért jöttünk. Elnököt választ Szlovákia, habár ezen a részen ebből semmit nem látni. Nagy ritkán tűnik fel egy-egy választási plakát az út mellett: Meciar szlovák címeres kenyérrel a kezében látható harmincöt évesre maszkírozva, a szlovák igazság és élet pártja által is támogatott Gasparovic tizenötezer koronás szemüvegben tesz ügy, mintha államférfi volna. A többiek a hétvégi első forduló után kiestek, de egy-két Kukanos plakátot még látni: nem hozott neki szerencsét a lóhere. A magyarok távollétükkel tüntettek. Sehol olyan kevesen - húsz százalék - nem mentek el szavazni az országban, mint a Csallóközben.

Szakadozik

A Magyar Koalíció Pártja tehet az egészről, mondják a nagymegyeri öregek. Az alkalmi politológia tanszék úgy gondolja, hogy a "magyarpártnak" Kukan támogatására kellett volna felszólítania híveit, aki a magyar szavazatokkal könnyedén bejutott volna a második fordulóba. És máris az ezeréves átoknál tartunk: a magyarok csak a széthúzáshoz értenek, itt is felbomlik a magyar koalíció, épp úgy, ahogy most az RMDSZ szakadozik Romániában, ezek is csak a zsebüket akarják megtömni.

Barak László, a Csallóköz című hetilap publicistája ezt így fogalmazta meg: "Ha az MKP - a jelenlegi kormánykoalíció tagpártjai közül az egyik legstabilabb párt - már a kezdet kezdetén képes lett volna józanul, komikus ideológiai felhangok és megfoghatatlan üzleti szempontok nélkül értékelni a köztársaságielnök-jelölteket, akkor nem kellene most azon aggódniuk a civilizált, demokratikusan gondolkodó polgároknak, hogy egy méltatlan diktátor, egy kielégíthetetlen, önimádó vénember vagy egy nacionalista fiskális lesz-e a köztársasági elnök."

Mi volt a panelházak helyén?

Klikk a képre!

Dunaszerdahelyen a könyvesboltban egy magát irodalmárnak nevező, nevét el nem áruló férfi hosszas monológba kezd, miután kiderül, hogy nem ment el szavazni. A háború után született szlovákiai magyarok a fordulatig úgy gondolták: a csehszlovák törzsek kétezer éve Skodáikkal bevonultak arra a hosszúkás, furcsa földsávra, melyet Csehszlovákiának neveztek el. Blokkházakat húztak fel, újságosbódékat, cementgyárakat és hokipályát építettek. Így éltek történelem nélkül, légüres térben, boldogan. Tudatlanul.

A nyolcvankilences fordulat után, mint oly sok ká európai országban, itt is kiderült: a történelem nem ért véget, inkább most kezdődött. Eszmélni kezdtek a csallóköziek. Mi volt a dunaszerdahelyi panelházak helyén? (Hangulatos sétálóutca.) Miért nincs már egy zsinagóga sem a városban? (Mert mind az ezerötszáz zsidót deportálták, róluk egy emléktábla sem tudósított.) Miért beszél mindenki magyarul az utcán, miközben a városvezetők a szocializmusban szlovákajkúak voltak? (Mert.)

Visszafelé

Visszafelé megállok a nagymegyeri köpködő előtt, ahol ugyanúgy áll a három öreg, mint két órával vagy negyven évvel korábban. "És maguk kire adták a voksukat?" - kérdezem. Cseh és a Főnök senkire, a Sofőr elment. "Csak úgy, hülyeségből" - mentegetőzik. "És kire szavaztál?" - kérdezik döbbenten a társai. "Arra, aki a névsorban a legutolsó volt. Valami Sestákra. Én így tiltakoztam." "Hát, mondja a Cseh, jól kibasztál velük."