Szabad az út Kubába az amerikaiaknak

Az Egyesült Államok Képviselőháza pénteken megszavazta a Kuba elleni kereskedelmi embargó részleges beszüntetését. Az embargó, mely Fidel Castro hatalmának gyengítését tűzte ki célul, csupán a szegényebb embereket érintette, a kubai vezért kevéssé. Ezt követően az amerikai cégek élelmiszert és orvosságot szállíthatnak Kubába. A képviselők megszavazták azt a törvényt is, amely alapján lehetővé válna az amerikaiak utazása Kubába.

Folyamatos enyhülés

A szavazásnak azonnali hatása nem lesz, hiszen a szenátusnak is véleményezni kell a törvényt. A BBC washingtoni tudósítójának véleménye szerint azonban az amerikaiak váltani készülnek Kuba-politikájukban. Ezt példázta az Elián-sztori is, amikor a közvélemény-kutatásokból kiderült, hogy az amerikaiak többsége az apjánál, Kubában szeretné látni a kisfiút, nem a miami-i rokonoknál.

Fidel Castro Enyhül a viszony a szomszédsággal

Az orvosságok embargóját már 1992-ben részlegesen feloldották, így bár korlátozottan, de lehetett gyógyszert szállítani a szigetországba. Tavaly pedig az utazási tilalmakon enyhítettek: egyetemisták, sportolók, előadóművészek, stb. korlátozás nélkül utazhattak Kubába. Valójában az enyhítést a fenti kategóriákon kívül eső emberek is kihasználták, az esetleges büntetést pedig a kubai vámosok segítségével úszták meg: azok ugyanis országuk érdekét szem előtt tartva a gazdag amerikai turisták útlevelébe nem pecsételnek. Egy leszerelt CIA-ügynök pedig kubai utazásokat szervező irodát tart fenn az interneten. Az elmúlt évben hivatalosan nyolcvankétezer amerikai kereste fel Kubát.

Fidel Castro, a gerillaharcos

Fidel Castro 1959. január 1-én kaparintotta meg a hatalmat Che Guevarra és hegyek közé szorult gerillái segítségével. A korábban szintén államcsínnyel hatalomra jutó Batistának menekülnie kellett az országból. Az amerikai-kubai kapcsolatok romlásának oka Castro kommunista ideológiája volt, és tovább súlyosbodtak, amikor 1960-ban Kuba egymilliárd dollár értékű amerikai tulajdont államosított. Washington erre kereskedelmi embargóval válaszolt. Diplomáciai kapcsolataik 1961-ben szakadtak meg véglegesen, mikor az amerikaiak Disznó-öbölben végrehajtott akciója kudarccal végződött. (A CIA ezerötszáz kubai emigránst képzett ki egy Kuba elleni akcióra. Kilencven behatolót a kubaiak megöltek, a többit foglyul ejtették, majd 1962-ben magángyűjtésekből, az amerikai hatóságok csendes beleegyezésével 53 millió dollár értékű élelmiszer és orvosság árán váltották ki őket.)

Az amerikai-kubai kapcsolatok mélypontjukat azonban 1962 őszén érték el, mikor Kubában szovjet atomrakétákat fedezett fel az amerikai hírszerzőszolgálat. Az amerikaiak tengeri blokádot hirdettek meg, és farkasszemet néztek a szovjet hadihajókkal; a világ azt hitte, órák múlva kitör az atomháború. A konfliktus végül több napos tárgyalás után megoldódott, október 28-án az oroszok hazahurcolták rakétáikat.

Az amerikaiak a kubai hatóságok erőfeszítései ellenére katonákat tartanak Castro birodalmában, a Guantanamo-öbölben lévő katonai támaszpontot 1903-ban bérelték ki a kubai államtól.

Elián, a politikai eszköz

Elián Gonzales Eszközként használták

A politikai elemzők szerint Fidel Castro minden eszközt megragadott hatalmának megerősítése érdekében; legutóbb Elián Gonzales, Amerikában hajótörést szenvedett kubai kisfiú jogi huzavonáját értékesítette sikerrel. A kisfiú a végső döntés értelmében hazatérhetett apjához Kubába, Castro pedig hősnek kijáró tisztelettel fogadta. Természetesen az eset alatt minden alkalmat megragadott az amerikai külpolitika és az amerikai rendszer éles hangú bírálatára.

Az embargó részleges megszüntetésének legádázabb ellenzői a kubai származású amerikai politikusok, akiknek múlt évben sikerült leszavazni egy hasonló jellegű kezdeményezést a képviselőházban. A Castro-ellenes politikusok attól félnek, hogy a szankciók feloldása a diktátornak jól jön majd. Egy floridai republikánus politikus szavaival élve, az embargó enyhítése ,,az emberi jogok legnagyobb megsértőjét segítené".