Keményen beszólt az oroszoknak az amerikai alelnök

2006.05.05. 15:46
Sokat romlott az orosz-amerikai viszony 2001 óta, amikor Bush az orosz-amerikai csúcson Putyin szemébe nézve a lelkébe látott. Dick Cheney most már arra figyelmeztetett, hogy "Oroszországnak nem kell ellenségünkké válnia". Moszkva és Washington érdeke egyre több helyen ütközik, Cheney most a volt szovjet országok belügyeibe történő orosz beavatkozást bírálta.

Bush hatalomra kerülése óta a legdurvább bírálatot fogalmazta meg Oroszországgal szemben csütörtökön Dick Cheney alelnök, írja az International Herald Tribune (IHT). "A civil társadalom sok területén, beleértve a vallás- és a sajtószabadságot, a civil szervezeteket és a politikai pártokat, az orosz kormány méltánytalanul és helytelenül korlátozza az emberi jogokat" - mondta a balti államok és az Európai Unió vezetői előtt a litván fővárosban, Vilniusban.

Zsarolni nem szép

Cheney bírálta Putyin év eleji gázháborúját. "Nem szolgálhat jogos érdeket az, ha az olaj és a gáz zsarolás és fenyegetés eszközévé válik" - mondta, majd rögtön Putyin külpolitikáját, a volt szovjet térség - az orosz diplomáciai nyelvben a "közelkülföld" - országainak befolyásolására tett kísérleteket bírálta. "Senki sem igazolhatja a szomszédai területi egységének megbontására, vagy a demokratikus mozgalmak aláásására tett kísérleteket" - idézi az amerikai alelnököt az IHT.

Cheney egyértelműen Moldovára és Grúziára - ahol Oroszország a kormányok határozott kérése ellenére békefenntartókkal oltalmazza a helyi oroszbarát körök szakadár miniállamait -, illetve Ukrajnára utalt, ahol pedig Putyin a végsőkig kiállt a végül csak utcai megmozdulásokkal elsöpört, a választásokon csalással kísérletező oroszbarát elnökjelölt, Viktor Janukovics mellett.

"Oroszországnak nem kell ellenségünkké válnia" - intette fenyegetően Putyint.

Lukasenkóra is haragszik

Cheney Putyin egyetlen térségbeli szövetségesét, Alekszandr Lukasenko belarusz államfőt is keményen bírálta. Az Egyesült Államok az Európai unióhoz hasonlóan csalások miatt nem ismerte el Lukasenko harmadszori újraválasztását. Cheney Európa utolsó diktátorának nevezte Lukasenkót, akit azért is bírált, mert letartózttatta Alekszandr Milinkevicset, a belarusz ellenzék vezérét, akivel így Cheney szándéka ellenére nem találkozhatott.

Cheney köztudottan rosszabb véleményen van Putyinról, mint George Bush, aki a 2001-es orosz-amerikai csúcson állítása szerint Putyin szemébe nézve meglátta a lelkét is. Az elemzők szerint azonban megszólalása - amit a Fehér Ház munkatársai többször is átfésültek - pontosan tükrözi az amerikai-orosz viszony rég nem látott mélypontra süllyedését. A volt szovjet térségben létező orosz-amerikai érdekütközéseken túl egyre inkább terheli a két ország viszonyát Putyin Iránnal kapcsolatos kettős játszmája is.

Oroszország, miközben nyilvánosan elítéli Irán atomfegyverkezési szándékait, tízmilliárd dollár fejében vállalta az iráni atomerőmű felépítését, ezzel párhuzamosan pedig modern légvédelmi fegyverekkel szereli fel az iráni hadsereget.

Mélypont

Orosz részről Dmitri Peskov, Putyin szóvivője reagált a bírálatra. Mint mondta, Putyin és Bush viszonya "sokkal konstruktívabb és jövőorientáltabb, mint Cheney megjegyzései", írja az IHT. Ennek ellentmond, hogy az Egyesült Államokban egyre több politikus, köztük John McCain republikánus szenátor arra próbálja rábeszélni Busht, hogy a demokratikus jogok korlátozása miatt bojkottálja a világ vezető gazdasági hatalmai, a G8 júliusban esedékes, szentpétervári csúcstalálkozóját. A kormányzat egyelőre nem tervez bojkottot, de az IHT értesülései szerint a putyini rendszer hangos bírálatára készülnek.