![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=qplqnrsrma/fastid=hmbasztkxrwruvlwwqxhfcliqenv/nc=0)
Lamberts: Ébresztőnek szánjuk a magyar kormány elleni eljárást
További Európai Parlament cikkek
-
Az NVB megállapította az EP-választás végeredményét
- Nemzetközi sajtó: Orbánék kapták a legtöbb szavazatot, de új kihívójuk nagy győzelmet aratott
- Beszavazták az Európai Parlamentbe a budapesti antifa támadások olasz vádlottját
- Ursula von der Leyen bukását is okozhatja egy vizsgálat
- Gyurcsány Ferenc elárulta, együttműködne-e Magyar Péterrel
Hétfőn Budapestre látogatott a Zöldek európai parlamenti társvezetője. Philippe Lamberts egy konferencián vett részt, de a pártcsalád egyik magyar tagjának, az LMP-nek a miniszterelnök-jelöltjével is találkozott.
Két tűz között a magyarok
Szél Bernadettel a közelgő magyar választásról egyeztettek. Philippe Lamberts azt is nagy eredménynek tartja, hogy egy közép-európai országban egy zöld párt parlamentbe került, és elismerte, hogy hasonló eredmény hosszú távon nem igazán jött össze a térségbeli tagjaiknak. Most azt szeretnék, ha az LMP sokkal többet érne el, mert Magyarország „két tűz között van”. Egyrészt Orbán Viktor és a Fidesz egy olyan ösvényre állítják Magyarországot, amely az európai értékek helyett az orosz és török – „illiberális demokráciák” helyett – autokráciák vagy a kínai diktatúra értékeihez közelítené. Másrészt ott a régi szocialista vezetés. Velük, „a múlt lehetőségeivel” szemben lehet alternatíva az LMP.
![Philippe Lamberts 2011-ben.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1889/18893/188935/18893541_3e5f6a6d751b38cab0d535599eedb112_wm.jpg)
Ébresztőnek szánják az alapjogi eljárást
A mostani magyar és lengyel kormány „durván figyelmen kívül hagyja az uniós értékeket”. Az Európai Parlament mindkettő ellen alapjogi, „hetes cikk” szerint eljárást kezdeményezhet (a magyar ügynek zöldpárti az EP-ben a felelőse). A két kormány az eljárás végén kölcsönösen vétóval védheti egymást a szankcióktól, de Philippe Lamberts szerint „ébresztőnek” szánják az egészet.
Magyarország és Lengyelország jogosan vannak az uniós költségvetés legnagyobb haszonélvezői között és meg kell különböztetni a kormányokat az országtól, de például Varsó „nem vághat minket pofon és várhatja el, hogy mosolyogjunk és fordítsuk oda a másik orcánkat”, „a jogok együtt járnak a kötelezettségekkel”. Azt Philippe Lamberts is elismerte, hogy nem csak ebben a két tagállamban vannak gondok, például a francia terrorellenes intézkedések egy részét is aggasztónak tartotta, mert indokolatlanul sértik a bírói jogokat.
Menekültügy: ne az EU vállaljon minden felelősséget, de egy részét igen
Az LMP perelne a Fidesz közleménye miatt
Az LMP „jogi lépéseket tesz a Fidesz-frakció hazug közleménye miatt” - közölte az ellenzéki párt hétfőn az MTI-vel.
A Fidesz hétfő délutáni közleményében – miután Szél Bernadett találkozott és megbeszélést folytatott Philippe Lamberts-cel, az Európai Zöldek társ-frakcióvezetőjével – azt írta: Szél Bernadett, az LMP társelnöke és miniszterelnök-jelöltje futószalagon tárgyal Soros embereivel, akik korábban támadták Magyarországot. Közölték továbbá, egyre világosabb, hogy az LMP is kész a Soros-terv végrehajtására, azt is nyíltan elmondták, hogy nem tudják máshogy elképzelni a migrációs válság megoldását, csak a kötelező kvóta bevezetésével.
Erre reagálva az LMP közleményében kiemelte: „Szél Bernadett ma pont arról beszélt, hogy az LMP nem támogatja a felső korlát nélküli kvótát, a kormánypárt mégis ennek ellenkezőjét állította és kezdett kényszeredett sorosozásba”. Azt írták: az LMP ragaszkodik a tényekhez, ezért felszólították a hírt „az LMP megkérdezése nélkül átvevő” sajtóorgánumokat, hogy mihamarább közöljék a valóságot is vagy számoljanak a jogi következményekkel.
A magyar kormány gyakran köti össze a menekültügyi ellenállását az eljárással, de Philippe Lamberts szerint nem erről van szó. Az EU-ba érkezett menedékkérők automatikus szétosztásáról elmondta, hogy enélkül a keleti és déli határországok maradnának felelősek a hozzájuk érkező menedékkérőkért. (A jelenlegi, dublini rendszerben ott kell elbírálni a kérelmeket, ahol a külső schengeni határ átlépésekor először regisztrálták a menedékkérőt, és ha továbbmenne, bizonyos korlátozásokkal vissza lehet küldeni a tagállamba, ahol bejött.) Érthető, hogy a mostani rendszer jó például Írországnak, hiszen így nekik semmi dolguk, hacsak tömegek nem menekülnek például Izlandról. Az Európai Parlament egy méltányos rendszert akar, ahol szétosztják a feladatot objektív szempontok, mint a tagállamok pénzügyi teljesítőképessége és az eddig befogadottak száma alapján. „Ez nem olyasmi, amivel bárkivel ki akarnánk szúrni.”
„Nem azt mondom, hogy ki kellene tárni az ajtót és elfelejteni az egészet”,
nem az EU-nak kell minden felelősséget vállalnia a helyzetért, de egy részét igen, mert az EU is felel például a klímaváltozásért vagy diktatúrák kialakulásáért, amelyek miatt a menekültek elhagyják a hazájukat. Orbán Viktor szereti azt állítani, hogy ő a keresztény értékeket védi, de a Bibliában ő azt olvassa, hogy a rászorulókon segíteni kell, nem azt, hogy kerítéseket kellene építeni vagy szolgaságra kellene ítélni az embereket Líbiában. Jelenleg az EU a lakosságához képest 0,2 százaléknyi menekültet fogad be, ezért ne beszéljünk invázióról.
Az ideiglenes kvótarendszernél Magyarországot és a másik három tagállamot, amely nem mondott rá igent, leszavazták, de „ez a demokrácia”. Nem lehet egy klub tagjának lenni, ha csak azokat a szabályokat fogadjuk el, amelyek nekünk tetszenek és figyelmen kívül hagyjuk azokat, amelyek nem, mondta Philippe Lamberts.
A gazdaság szolgálja az embereket vagy fordítva?
A belga politikus Szél Bernadettel főként az EU szociális pilléréről egyeztetett. Philippe Lamberts szerint tekinthetünk jó hírként arra, hogy Göteborgban a tagállami vezetők szociális ügyekről tárgyaltak, épp csak a tettekkel van gond.
Nem is azt tartja problémának, hogy ne lenne szociális Európa, hanem „az ő [a tagországok állam- és kormányfőinek] szociális Európája a nagyobb egyenlőtlenségeké, a társadalmon belüli növekvő feszültségeké”. Lesz-e például minimálbér minden országban, kötelező munkavédelmi szabályok, együttműködésre cserélik-e azt az adóversenyt, ami miatt kevesebbet lehet egyenlősítésre költeni.
„Most az a kérdés, mit teszünk.
Nem elég, hogy van egy katalógus, tettekre van szükség”,
amihez európai többség kell. Ebben aktív szerepet vállalnának a Zöldek, de most kisebbségben vannak, mert a szocialisták kétharmada már a neoliberális elveket követik. A hagyományos baloldali pártokkal szemben ők nem az államban látják a megoldást, egyensúly kell az állami intézkedések és a magánpiac között.
„Voilà!” – fogadta az olyasféle félelmeket, hogy a szociális pillér a keleti tagállamok versenyképességét csorbítaná. „Ez nekem tipikus”: azt jelenti, hogy „az embereknek filléreket kell fizetni, a lehető legkevésbé kell őket védeni, hogy versenyképesek legyünk” az emberek tönkretételével. „Nem hiszem, hogy az emberek értékelnék ezt. Én nem így fogom fel a versenyképességet.” Nem azzal kell versenyeznünk, hogy olcsók vagyunk, hanem magas értékű gazdasági tevékenységekkel. Választani kell, hogy ebben vezető szerepet vállal-e Budapest és Magyarország vagy „múzeumot” akarunk-e belőle csinálni. „Mi a gazdaság célja, ha nem az emberek jólétének szolgálata?” A jobbközép pártok szerinte arról prédikálnak, hogy ez fordítva van.
Az EU-t zöld gazdaságra kellene átállítani, de ez nem jelenik meg megfelelően az egyre szaporodó uniós reformtervekben. Philippe Lamberts az EU 2020 utáni jövőjével foglalkozó kétnapos konferencián vesz részt Budapesten, és itt is hangsúlyozta, hogy az átmenet nélkül lemaradunk a 21. századi gazdaságról, a német autóiparnak is annyi, ha nem vált át a belső égésű motorokról.
Hadsereg: közös beszerzésekkel spórolhatunk
Az uniós reformok egyik iránya a védelempolitika, és az EU több lépést is tett a katonai együttműködés felé. Philippe Lamberts – aki évekig a belga miniszterelnök-helyettes védelmi tanácsadója volt – úgy látja, alulról építkezve, a könnyű esetekkel kezdve ez jól mehet. Ilyenek például a beszerzések: amikor például Belgium vadászgépeket, aknamentesítő hajókat vett, „tényleg szükség volt rá, hogy ennyire eltérjenek a követelmények a szomszédainkhoz képest?” Persze ott volt az egész mögött a nemzeti hadiipar, de ezen túl kellene lépni, mert a fegyverrendszerek egyre drágábbak, ezért közös beszerzések kellenének.
A képzéseknél is összefogásra lenne szükség: sok tagállam az Egyesült Államokba küldi a pilótáit, ráadásul szinte mind ugyanoda járnak oktatásra – vagyis valamennyire már van közös tréning, épp csak a tengerentúlon, pedig „nagy kék ég van Európában is”.
A közös katonai egységekkel már nehezebb a dolog, mert mások a bevetési szabályok még a németek és a franciák között is. Amíg erről nincs megállapodás, nincs realitása valamilyen európai hadseregnek sem.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=qplqnrsrma/fastid=hmbasztkxrwruvlwwqxhfcliqenv/nc=0)
![](http://kep.index.hu/1/0/1118/11182/111822/11182243_07a5cd05d6b64154e0694318d6633b82_wm.png)
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.