Jusztina
3 °C
16 °C

Megfizethetünk érte, ha nincs rendben a magyar jogállam

2018.05.02. 14:17 Módosítva: 2018-05-02 17:45:33
Közzétette a hivatalos javaslatát az Európai Bizottság a 2021 utáni uniós költségvetésre.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerda délután bemutatta a javaslatát az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetésére. Ezzel elkezdődik az a vita, ami a legfontosabb lesz az EU-ban a következő évben. Az Európai Parlament (EP) és az uniós nemzeti kormányok ugyanis a következő hónapokban egymás között fognak megegyezni arról, hogy mit fogadnak el ebből a javaslatból, és mit nem. A Bizottság reményei szerint a jövő júniusi EP-választásokig be tudják fejezni a vitát. Az eddigi tapasztalatok szerint lehetetlen ilyen kevés idő alatt elvégezni ezt a munkát, ezért sokan rendkívül ambiciózusnak tartják a menetrendet.

Juncker az Európai Parlamentben, az EU közvetlenül választott képviselő-testületében prezentálta a költségvetési tervet. Ennek a lépésnek nemcsak szimbolikus jelentősége van, hanem arra is jó, hogy megnyerje vele a Parlament jóindulatát. A Juncker által vezetett Európai Bizottságnak ugyanis a Parlament a legfontosabb szövetségese abban a harcban, hogy minél nagyobb legyen az uniós költségvetés, és minél több pénz jusson összeurópai célokra. Ráadásul a Bizottság most azt javasolja, hogy a közvetlenül a nemzeti büdzsékbe befolyó gazdasági felzárkóztatási és mezőgazdasági támogatásokat jelentősen, 5 százalékkal csökkentsék. Ezzel kapcsolatban éles vitákra számíthatunk, és a Bizottságnak szüksége lesz az Európai Parlament támogatására.

Azért van rá szükség, hogy megcsapolják ezeket a pénzalapokat, mert Nagy-Britannia jövőre kilép az Európai Unióból, és nem fog többé hozzájárulni a közös, uniós büdzséhez. A többi ország egészen biztosan nem hajlandó annyival többet fizetni, amennyi ellensúlyozza ezt a kiesést, ezért át kell csoportosítani a kiadásokat.

Az európai szintű infrastruktúra-fejlesztésre, különösen a közlekedés-fejlesztésre ugyanannyi pénzt hagyna az Európai Bizottság, a kutatási programok 40 százalékkal több támogatást kapnak, az Erasmus+ pedig kétszer annyiból gazdálkodhat, mint korábban, az Európai Bizottság javaslata szerint.

A tizedével emelnék a befizetéseket

Összességében a Bizottság 1 135 milliárd eurónyi kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a 2021–2027 közötti időszakra. Ez az uniós országok bruttó nemzeti jövedelme, a GNI 1,114 százalékának felel meg.

Eddig a nemzeti jövedelmek nagyjából 1 százalékát utalták a tagországok az uniós büdzsébe. A nettó haszonélvező országoknak, mint Magyarországnak, az az érdeke, hogy minél magasabb legyen ez az arány, és Lázár János, az EU-ügyekkel foglalkozó akkori miniszter januárban be is jelentette, hogy mi hajlandóak vagyunk akár 1,2 százalékig emelni a befizetést. A szerdán közzétett adat szerint az Európai Bizottság nem számít arra, hogy ilyen jelentős emelést ki tudnak préselni a nemzeti kormányokból, ezért eleve egy kompromisszumos javaslattal állt elő. Az Európai Parlament jóval magasabb, 1,3 százalékos arányt szeretne elérni.

Jogállamok legyünk és maradjunk Európában

Fontos, hogy az Európai Unió tagjai „valamennyien jogállamok legyenek és maradjanak, ezért akarunk egy új mechanizmust beindítani, amely költségvetési eszközökkel is védi olyan kockázatoktól az európai jogállamiságot, amelyek újonnan keletkeztek. Itt nem egyes országokról beszélünk, hanem egy, az egész EU-nak rendszerszinten rendelkezésére álló eszközről” – mondta szerdán Jean-Claude Juncker.

„Ez az eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon. Ilyen határozatra a Bizottság tesz majd javaslatot, és az elfogadásáról a Tanács fordított minősített többségi szavazással dönt” – áll az Európai Bizottság közleményében. Ez azt jelenti, hogy például Magyarországnak a többi nemzeti kormánnyal összefogva minősített többséget kell gründolnia ahhoz, hogy leszavazhassák az Európai Bizottság javaslatát, ha a Bizottság Magyarországra alkalmazná az új eszközt.

Ez első hallásra olyan vad ötletnek tűnik, amit még egy elkötelezett föderális Európa-párti miniszter is kétszer meggondolna. Ezért az EUrologus arra számít, hogy ha valóban életbe lép egy ilyen pénzügyi szankcionáló eszköz, akkor megengedőbb szavazási módszert fognak hozzárendelni. Valószínűleg éppen azért javasolja az Európai Bizottság a szigorú, fordított minősített többséget, hogy a Parlamentnek ebből később könnyű legyen engednie a kormányok javára. Például egy olyan megoldás irányába, hogy a Tanács minősített többségének kell hozzájárulnia egy szankcióhoz, különben nem lehet bevetni.

Miről van szó pontosan?

Az Európai Bizottság a javaslatában kijelenti, hogy akkor beszélhetünk felelős pénzügyi irányításról és hatékony uniós támogatásokról, hogyha az igazságszolgáltatás megfelelően működik egy országban, és a hatóságok rendesen föllépnek a visszaélésekkel és a korrupcióval szemben. Ezért az új szabályoknak az a lényege, hogy megvédjék az uniós költségvetést ezektől a „pénzügyi kockázatoktól”, amelyeket a jogállam hiányosságai okoznak.

Öt feltételt sorolnak föl, amelyeknek teljesülni kell ezzel kapcsolatban egy uniós országban, és amelyekre szigorúbban odafigyelnének a jövőben:

  • legyen független igazságszolgáltatás, amelyik képes megfelelő védelmet garantálni az EU-s büdzséből származó forrásoknak
  • jól működjenek azok hatóságok, amelyek átültetik a gyakorlatba a költségvetés céljait
  • a hatóságok nyomozzanak a visszaélések és korrupció után, és vonják felelősségre az elkövetőket
  • az ország aktívan tegyen a visszaélések és korrupció megelőzéséért és szankcionálásáért
  • hatékonyan és gyorsan működjön együtt az Európai Csalásellenes Ügynökséggel (OLAF) és az Európai Ügyészséggel.

Az Európai Bizottság kiemeli, hogy a szankciókat úgy kellene végrehajtani, hogy semmiképpen ne érje kár azokat az embereket, akik személyesen a haszonélvezői az uniós programoknak, és vétlenek a korrupciós ügyekben. Ha fel is függesztenék, csökkentenék vagy korlátoznák a támogatásokat, az uniós programokat a kormánynak a saját költségvetéséből akkor is folytatnia kellene. Például nem állhatnak le az ösztöndíj-fizetések az erasmusos diákoknak, vagy a támogatások a kutatóknak és a civil társadalomnak.

Verhofstadt: Az EU-s pénz nem Orbán családjának van félretéve

A Parlamentnek fontos lesz, hogy valóban életbe lépjen a jogállamiságra felügyelő költségvetési mechanizmus. A leghangosabb szószólója az ügynek már most a belga liberális frakcióvezető, Guy Verhofstadt, aki a szerdai parlamenti vitán azt mondta:

Ez nagyon egyszerű. Ha egy kormány vagy egy tagállam nem kér az európai értékeinkből, akkor nincs szükségük az európai pénzünkre sem.

Az EU-s pénzt arra kellene használni, hogy felemeljük a nemzeti gazdaságainkat és az állampolgárainkat, nem pedig arra, hogy Orbán családja gazdagodjon belőle, vagy hogy futballstadionok épüljenek a választókörzetében!

Hogyhogy hét évre előre készít költségvetést az EU?

Az Európai Unió is évente fogadja el a saját költségvetését, ugyanúgy, mint egy ország. Ezeken az éves költségvetéseken kívül azonban az EU több évre előre is lefekteti a céljait, és hozzárendeli az összegeket, amelyeket ezeknek a céloknak a megvalósítására szán. Azért van erre szükség, mert a társadalmi, gazdasági és politikai változások, amelyeket szeretne elérni, tovább tartanak egy évnél, és biztosítani kell, hogy ezek az erőfeszítések semmiképpen ne maradjanak forrás nélkül. 

1988 óta tervez így, évekre előre az Európai Unió. Az első többéves költségvetéssel hozták létre az egységes európai piacot, a másodiknak a végén vezették be az eurót, a harmadiknak az unió bővítése, ezen belül Magyarország fölvétele volt a prioritása, a negyedik és az ötödik pedig a gazdasági növekedést igyekezett felpörgetni.

Ha a tervezett újdonságokat nézzük, akkor a mostani költségvetésnek alapvetően két fókusza lesz: a piac erősítése és Európa határainak a védelme.

Kutatás, beruházás, oktatás

Most, hogy a világgazdasági helyzet kedvező, és az európai gazdasági teljesítmény növekszik, a következő hétéves költségvetés koncentrálhat a hosszú távon megtérülő projektekre: a piac erősítésére, a kutatásra és az oktatásra.

Az 1000 eurós költségvetésből 15,2 milliárdot arra szánnak, hogy létrehozzanak belőle egy beruházási alapot. Az InvestEU névre keresztelt pénzalap banki garanciát nyújtana olyan vállalkozásokra a kutatás, innováció, energiaügy, digitális gazdaság, közlekedés, környezetvédelem területén, amelyek a piacról nehezen kapnának támogatást. Láttunk már ilyet: a megbízása elején, 2014-ben jelentette be Jean-Claude Juncker, hogy így próbálja majd az EU bevonzani a magántőkét az európai szinten is fontos fejlesztésekbe. Juncker-terv néven híresült el a program, és mostanra kiderült, hogy leginkább a nyugat-európai országokban volt sikeres, ha azt nézzük, hogy a kis- és középvállalatok milyen értékű beruházásokat tudtak a segítségével megvalósítani.

Az EU kutatási programját, a Horizont Európát 70 milliárd euróról közel 100 milliárd euróra emelnék 2021 után, a nagy infrastrukturális projektekre felhasználható Európai Összekapcsolódási Eszköz pedig 30 milliárdról 42 milliárdra nőne.

Az Erasmus+ nemzetközi képzési és oktatási program 15 milliárd helyett már 30 milliárdból gazdálkodhatna. Az Európai Bizottság korábbi becslése szerint ezzel az európai fiatalok nyolc százaléka mehetne Erasmusra a mostani négy százalék helyett. 700 millió eurót szánna a Bizottság az ingyen vonatozást finanszírozó projektre 2021 után.

Védjük a határokat, rendezzük a nemzetközi helyzetet

A Bizottság tervei szerint csaknem háromszorosukra nőnének a külső határok igazgatására, a migrációra és a menekültügyre fordított kiadások, a jelenlegi 13 milliárd euró helyett mintegy 33 milliárd euróra. Ebből 2027-re az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség keretében 10 000 határőrt lehet finanszírozni.

Negyven százalékkal, 4,8 milliárd euróra emelkednének a biztonsági beruházások, és létrejönne a 13 milliárd eurós Védelmi Alap, amely kiegészíti és katalizálja a nemzeti kutatási és képességfejlesztési kiadásokat. Az EU-n belüli katonai mobilitás megkönnyítéséhez szükséges beruházásokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 6,5 milliárd euróval támogatná.

A külső fellépések finanszírozása 26 százalékkal, 120 milliárd euróra növekedne, amelynek során különös hangsúlyt kapna az európai szomszédságpolitika és egy külön tartalék a stabilitás és a migráció területén felmerülő kihívások kezelésére. Az uniós költségvetésből finanszírozott védelmi programok kiegészítése érdekében az EU külügyi főképviselője javaslatot tesz majd egy költségvetésen kívüli 10,5 milliárd eurós Európai Békekeret létrehozására, hogy nagyobb szerepet vállalhasson az EU a külföldi konfliktusok kezelésében.

Közeledjünk a nyugathoz

Az Európai Bizottság javasol egy új, „reformtámogató” programot, amelyik összesen 25 milliárd euró költségvetéssel pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak, hogy végrehajthassák azokat a reformokat, amelyeket az EU kér tőlük. Az EUrologus ezt úgy értelmezi, hogy például, mivel Magyarországot rendszeresen megfeddi az EU a roma gyerekek szegregációja miatt az iskolákban, ezért például ennek a kezelésére lehetne támogatásra pályázni.

Azért is kaphatnánk pénzt, hogyha elkötelezzük magunkat arra, hogy a belátható jövőben bevezetjük az eurót. „Konvergenciatámogató eszköznek” hívják ezt a pénzalapot, amelyik „célzott támogatást biztosít az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.