Tőkés és az RMDSZ is bejuthatott

Az exit-poll felmérések szerint az RMDSZ a szavazatok 6,3 százalékával bejutott az Európai Parlamentbe a romániai választáson. Úgy tűnik, hogy Tőkés László is bejutott – jelentette az Index kiküldött tudosítója.

Taps, ölelések és pezsgő fogadta Marosvásárhelyen, az RMDSZ kampányközpontjában vasárnap este kilenckor a hírt: a szavazáskor készített közvélemény-kutatások szerint a párt bejutott az EP-be. A román választók nagyon kevesen, a magyarok az országos átlagnál többen mentek el szavazni. Így nagyon valószínű hogy a függetlenként induló Tőkés László is bejutott. Az összes leadott szavazat több mint 9 százaléka jutott magyar jelöltekre, miközben a magyar választók aránya összesen csak 6,1 százalék az országban.

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az eredmény azt mutatja, hogy összefogásra van szükség a magyarok között. Hozzátette, hogy ha sikerül megegyezni Tőkésékkel, akkor 4-5 magyar jelölt is kijuthatott volna Brüsszelbe.

Traian Basescu népszavazásra bocsátott választójogi reformja elbukott, mert az országos részévétel 50 százalék alatti maradt. Vagyis marad a listás román választási rendszer, ami a kisebb pártoknak, így az RMDSZ-nek is kedvez. "Basescu megeheti" - örvendeztek az RMDSZ-nél.

Tőkés szerint közös a győzelem

Egyértelműen az erdélyi magyarság közös győzelméről van szó - mondta vasárnap este az MTI-nek Tőkés László, aki javasolni fogja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), hogy már a jövő héten üljenek közös asztalhoz a romániai magyarság közös jövőjének megtárgyalására. Bebizonyosodott, hogy tizennyolc év alatt nagykorúvá vált ez az erdélyi közösség, amely ezen a választáson európai módon vizsgázott, élt a demokratikus versenyhelyzet adta lehetőséggel - mondta a református püspök. Hangsúlyozta: nem vált be azoknak a kishitű aggályoskodása, akik a választások előtt azt hangoztatták, hogy az úgynevezett egység megbontása kudarcot fog eredményezni.

Senkit nem érdekelt

A választásra jogosult románoknak mindössze 22,79 százaléka vett részt vasárnap este hat óráig az egyéni választókerületes rendszer bevezetéséről szóló népszavazáson. Az országos választási iroda (BEC) esti bejelentése szerint a népszavazással párhuzamosan zajló európai parlamenti választáson délután 16 óráig a szavazati joggal rendelkezők 13,85 százaléka járult az urnák elé.

A Demokrata Párt nyerhetett

A demokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok érték el a legjobb eredményt a vasárnapi romániai európai parlamenti választásokon. A Realitatea hírtelevízió által az urnazárás után közzétett exit-poll adatok szerint a Demokrata Párt (PD) 31,5, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 21,1, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig 15,6 százalékot ért el. Utánuk következi a sorban a Liberális-Demokrata Párt (PLD) 6,9, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6,2, az Új Generáció Pártja (PNG) 4,6, Tőkés László független jelölt 3,7, a Nagy-Románia Párt (PRM) 3,4, valamint a Konzervatív Párt (PC) 2,4 százalékkal. A Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) 1,6, a Keresztény-demokrata Nemzeti Parasztpárt 1,3, a Romák Pártja és a Zöld Párt pedig külön-külön 0,9 százalékot szerzett.

A kétféle szavazást lebonyolító szavazóhelyiségek mindenhol ugyanazon a helyen találhatók. Az urnák helyi idő szerint este 21 óráig (magyar idő szerint 20 óráig) maradnak nyitva, azután rögtön megismerhetők lesznek az egyik kereskedelmi televízió által szervezett exit-poll felmérés eredményei. Románia 35 helyet kap majd az Európai Parlamentben. Ezekért a mandátumokért összesen 551 jelölt verseng 6 parlamenti (köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ) és 7 parlamenten kívüli párt listáján. Egyetlen független jelölt szállt ringbe, Tőkés László református püspök. A bejutási küszöb minden párt esetében 5 százalék, a független jelöltnek a szavazatok 2,85 százalékát kell megszereznie.

A másfél milliós romániai magyarságnak most először kell választania az RMDSZ-lista és Tőkés között. Nemcsak a magyarok szavazási kedvétől függnek az esélyeik, hanem az országos részvételi aránytól is, amely minél alacsonyabb, annál kedvezőbb a magyar képviseletért versenybe indulók számára. Alacsony román részvétel mellett ugyanis akár mindkét félnek esélye van bekerülni az EP-be, ehhez viszont magyar részről nagyobb részvételi arány szükséges. Megtörténhet az is, hogy a két jelölt egyike sem éri el a bejutási küszöböt.

Este hat óráig a választásra jogosultak alig több mint 20 százaléka ment el szavazni. Az EP-választások vonatkozásában este hét után csak a négy órai adatok álltak rendelkezésre, ezek szerint a jogosultak mindössze 13,85 százaléka adta le szavazatát. Az MTV Híradójának tudósítója ugyanakkor arról számolt be, hogy a magyar lakta területeken este hét óráig 40 százalék körül volt a részvétel.

Népszavazást is tartottak

Ami az többi pártot illeti, a választások előtti közvélemény-kutatási adatok különféle eredményeket vetítenek előre. A BCS (Szociológiai Kutatások Irodája) által elvégzett felmérés szerint a vasárnapi választásokon legjobb eredményt a Demokrata Párt érné el (35 százalék), következő helyeken a Szociáldemokrata Párt (23 százalék), a Nemzeti Liberális Párt (14), az Új Generáció Pártja (5,6), a Liberális Demokrata Párt (4,7), az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (4-4) állnak. A CSOP (Piac és Közvélemény-kutató Központ) kutatása szerint a Demokrata Párt 38, a Szociáldemokrata Párt 19,5, a Nemzeti Liberális Párt 12,9, az Új Generáció Pártja 7,2, a Liberális Demokrata Párt 6,2, az RMDSZ pedig 4,6 százalékot érne el.

A Traian Basescu államelnök által kezdeményezett referendumon az állampolgároknak arról kell állást foglalniuk, akarják-e a következő országos parlamenti választásokon a jelenlegi listás szavazási rendszer helyett az egyéni választókerületes rendszer bevezetését. Basescu a kétfordulós többségi szavazást előirányzó változatot terjesztette össznépi szavazásra. A referendum csak akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosult 18 millió 267 ezer 634 állampolgárnak legalább a fele plusz egy fő nyilvánít véleményt e kérdésben. A korábbi tapasztalatok alapján bukaresti elemzők nem számítanak túlságosan nagy részvételre sem az európai parlamenti választásokat, sem pedig a népszavazást illetően.