Rekordméretű uniós büntetés a Microsoftnak

Ötéves eljárás után az Európai Unió történetének eddigi legnagyobb pénzbüntetését, 497 millió eurós bírságot rótt ki szerdán délelőtt az Unió versenyhatósága a Microsoftra, amiért erőfölényével súlyosan visszaélve megpróbálta korlátozni a versenyt az európai IT-piacon, megsértve az uniós versenyjogot.

A tagállamok képviselő hétfőn, az Európai Bizottság pedig szerdán hagyta jóvá a Mario Monti versenyügyi biztos emberei által előkészített döntést. A pénzbüntetés mellett az EU kötelezi a Microsoftot, hogy 90 napon belül távolítsa el Windows operációs rendszeréből a Mediaplayer nevű hang- és videolejátszó alkalmazást, valamint 120 napon belül osszon meg bizonyos fejlesztési információkat versenytársaival.

"Az erőfölényben lévő vállalatoknak különlegesen nagy a felelősségük, hogy ne akadályozzák a piaci versenyt, az innovációt és ne rövidítsék meg a fogyasztókat. A mai döntés helyreállítja az igazságos verseny feltételeit és világos viselkedési szabályokat fektet le az ekkora erőfölényben lévő vállalatok számára" - mondta Mario Monti szerdán.

Gratulált a Sun MS és a Realnetworks Örvendezett, és "nagy jelentőségűnek" minősítette a Realnetworks és a Sun Microsystem az Európai Bizottság álláspontját, amely szerint törvénysértő a Media Playernek a Windows rendszerébe történő integrálása - jegyezte meg közleményében a Microsoft két fő amerikai vetélytársa. A Sun Microsystem, amely az amerikai bíróságon ütközött meg a Microsofttal, szintén úgy látja, hogy Brüsszel "precedensértékű döntést " hozott. - Nem csak az európai fogyasztók számára született jelentős döntés, hanem világméretekben is fontos a fejlesztések és a verseny ösztönzése szempontjából- olvasható a cég közleményében.

Kártérítési perek

A döntés fő jelentősége azonban abban áll, hogy kártérítési perek előtt is megnyithatja az utat, kolosszális összegek kifizetésének rémével fenyegetve a redmondi szoftveróriást. "Ha a Bizottság kimondja, hogy a Microsoft uniós jogot sértett, akkor bárki elmehet egy bíróságra és azt mondhatja, hogy engem megkárosított a Microsoft, fizessen kártérítést" - magyarázta egy versenyjogi illetékes.

Az elmarasztaló ítélet a múlt héten vált elkerülhetetlenné, amikor megszakadtak a tárgyalások a "peren kívüli" megegyezésről Brüsszel és Redmond között. Szerdán még maga Steve Ballmer, a vállalat vezérigazgatója jött az uniós versenyhatóság brüsszeli főhadiszállására, de nem tudta meggyőzni Mario Monti biztost.

Montinak két problémája volt a Microsofttal. Mindkettő azt érintette, hogy a vállalat az operációs rendszerek piacán élvezett csaknem abszolút - 95 százalékos - dominanciáját megpróbálta átmenteni más piacokra is, ezzel illetéktelenül korlátozva a versenyt.

A döntés egyik pontja kötelezi a vállalatot, hogy fejlesztési információkat osszon meg versenytársaival a Windows operációs rendszerről. Erre azért van szükség, mert a Windows egészen alapos ismeretének hiányában a szerveralkalmazások fejlesztői csak olyan szoftvereket tudnak írni, amelyek nem feltétlenül fognak jól működni a Windows alkalmazásokkal.

Mivel az operációs rendszerek piacát a Microsoft dominálja, ez áttételesen a szerverpiacon is versenyelőnyhöz juttatja, hiszen saját operációs rendszerének jobb ismeretében jobb szerveralkalmazásokat tud fejleszteni. Vagyis az operációs rendszerek piacán élvezett erőfölényével visszaél a szerverpiacon.

Ki kell venni a Mediaplayert a Windowsból

A döntés másik pontja arra kötelezi a céget, hogy a Windowsnak ezentúl két különböző verzióját forgalmazza: Mediaplayerrel és anélkül. Erre azért van szükség, mert ha a hang- és videofile-ok lejátszására való program alapból benne van a Windowsban, az szintén versenyelőnyhöz juttatja a Microsoftot ezen alkalmazások piacán a többi fejlesztővel szemben. "Ki vásárolna új lejátszót, még ha az sokkal jobb is, mint a Mediaplayer, ha már eleve van egy ilyen szoftver a gépén?" - illusztrál a már idézett illetékes.

Versenyügyi szakértők rámutattak, hogy a döntésnek ez az eleme potenciálisan nagyon messzire vezethet, hiszen gyakorlatilag az összes alkalmazással kapcsolatban felveti a kérdést, hogy az része-e az operációs rendszernek vagy nem. A Windows tele van rakva periférikus szoftverekkel, a pasziánsztól a számológépig. A Microsoft a tárgyalások során felajánlotta, hogy még két másik lejátszót is belerak a rendszerbe, de ezt a Bizottság nem fogadta el.

Az ügyet közelről figyelemmel követő tisztviselők szerint az eset egyik sajátossága, hogy először fordult elő: a tagállamok agresszívabb fellépésre ösztönözték az uniós versenyhatóságot, ahelyett, hogy megpróbálták volna egy kicsit visszafogni. Legalább két állam még azt is ellenezte, hogy Monti tárgyaljon az amerikaiakkal.

A vállalat már korábban jelezte, hogy megtámadja a döntést az Európai Elsőfokú Bíróságon.