Berlinben 30-40 ezerre, Strasbourgban, az Európai Parlament székhelyén ezrekre becsülték a tüntetők számát.
A parlament, majd később az Európai Bizottság irányelvet készül elfogadni az Európai Unió szolgáltatási ágazatáról, s ennek legvitatottabb pontja "a származási ország elve", azaz hogy a szolgáltató tevékenységére saját hazája szabályai vonatkoznának. A németek attól félnek, hogy az olcsóbb közép- és kelet-európai elorozza a megrendeléseket a drágább hazai vállalkozó elől, s kifogásaikat a nem kívánatos "bér- és szociális dömpingre" hivatkozva adják elő. A közép- és kelet-európai szolgáltatók amúgy már megjelentek a német piacon, sokan feketén végzik munkájukat. A németek a színvonal romlásával is riogatják az esetleges hazai megrendelőt.
Az Európai Parlament nagy pártjai azonban néhány nappal ezelőtt kompromisszumban állapodtak meg, s az új tervezetben állítólag már nem szerepel "a származási ország elve". Ehelyett sajtóértesülések szerint a szövegben már csak azt rögzítik: a tagországok csak olyan követelményeket támaszthatnak a területükön szolgáltatókkal szemben, amelyek nem diszkriminatívak, úgymond szükségesek és arányosak. A kompromisszumos tervezet egy sor területet, például az egészségügyet, kivonna a közép- és kelet-európai szolgáltatók előtt megnyitható területek közül.
Michael Sommer, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke a berlini tüntetést lezáró nagygyűlésen arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kompromisszum még nem száz százalékig biztos. Ha az Európai Parlament a közeli napokban a német szakszervezetek szája íze szerint döntene, az is csupán "szakaszgyőzelem" lenne.
Strasbourgban franciák, németek és belgák tüntettek. Christian Hansen, a globalizáció-ellenes Attac szervezet németországi szekciójának vezetője kijelentette: "nem akarjuk a totális verseny Európáját. Az, aki tovább folytatja a neoliberális politikát, szétrombolja az európai álmot".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
