AZ EU egysége a tét

2003.02.17. 09:34
Egységes fellépést alakítanának ki az iraki konfliktus ügyében az Európai Unió tagállamai. A hétfői vésztanácskozás után azonban akár megosztottabbá is válhat Európa, mint valaha. Hiába született végül megállapodás a NATO-ban, az unió jövőjét az Egyesült Államokkal szemben elképzelő német-francia tengely nem erősebb az amerikai kapcsolatait féltő tagországoknál.
Ahogy a NATO válsága az Európai Unió egységét is fenyegette, úgy a katonai szövetségben vasárnap éjszaka született kompromisszum bizakodásra ad okot az EU hétfői vésztanácskozása előtt. "Nem akarunk törésvonalakat az európai országok között" - nyilatkozta Kosztasz Szimitisz, az unió soros elnöki tisztát betöltő Görögország miniszterelnöke az AP-nek.

Solana az ENSZ-re bízná a válság kezelését
Az iraki háború megindítása előtt "ki kell meríteni a diplomáciai lehetőségek tárházát" - véli Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja. Az EU állam- és kormányfőinek vésztanácskozása előtt nyilatkozó főmegbízott szerint "mindenki elfogadja, hogy a háború szükséges lehet, de még nem tartunk itt". Véleménye szerint a világszervezet fegyverzetellenőrei "jó munkát végeznek". Reményét fejezte ki, hogy a csúcsértekezlet résztvevői konszenzusra jutnak a három alapvető kérdésben, azaz Huszein lefegyverzését az ENSZ keretein belül a fegyverzetellenőrökre bízzák majd.
Békét akarnak

"Mind békét akarunk, és mindannyian a békés megoldás gyakorlati módjait keressük" - jelentette ki Szimitisz. Optimizmusa ellenére a vésztanácskozás kemény vitákat hozhat. A NATO éjszakai döntése után a határozathozatalból kihagyott Franciaország, valamint a végül engedő Németország és Belgium "továbbra is kitartanak a válság ENSZ keretein belüli békés megoldás keresése mellett" - mondta el Guy Verhofstadt belga miniszterelnök.

Kiegyensúlyoznák Amerikát

A hétfői csúcstalálkozó döntő fontosságú lehet a közös európai kül- és biztonságpolitika kidolgozása szempontjából. Franciaország és Németország elképzelései szerint az EU a jövőben az Egyesült Államok szerepét kiegyensúlyozó szuperhatalom lehetne, gazdasági súlyának arányában. Irak kérdésében azonban elég erősnek bizonyult az Amerika-párti országok csoportja, Aznar spanyol kormányfő és Blair Brit miniszterelnök kezdeményezésére nyolc európai kormányfő - köztük a magyar miniszterelnök is - támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat.

A tagjelölteket csak tájékoztatják

Az unióhoz 2004-ben csatlakozó tagok később megismételték Amerika-párti kiállásukat. Ez is oka lehet annak, hogy bár korábban felmerült, hogy az EU jövőjéről döntő értekezletre már a meghívott országok kormányfőit is meghívják, Görögország végül a tagjelöltek utólagos tájékoztatása mellett döntött.

A csúcstalálkozó kérdése tehát, hogy a tagállamok alárendelik-e saját érdekeiket egy közös Európai külpolitikának, illetve hogy ez végül az Egyesült Államok ellenében, az amerikaiak szerepének kiegyensúlyozására törekszik-e majd. Ez utóbbi megoldás, tekintve, hogy szinte kizárólag Németország és Franciaország támogatja, kevéssé tűnik valószínűnek.