Orbán és Matolcsy örülhetnek a ciprusi-spanyol passiójátéknak

Elkészült a B terv - derült ki szerda este a ciprusi köztévének köszönhetően, azaz a kormány hamarosan előáll egy saját magára tervezett 10 milliárd eurós mentőcsomaggal. Hogy elég idő legyen a B terv megemésztésére és megszavazására, a ciprusi bankok keddig zárva lesznek. Az Európai Központi Bank hétfőig adott határidőt: addig hajlandó készpénzzel életben tartani a ciprusi bankokat.

Nicos Anastasiades elnök csütörtök délelőtt a pártvezetőknek mutatta be a tervezetet, délután pedig a parlament elé viszi. A ciprusi törvényhozás kedden visszautasította az eurócsoport által felajánlott mentőcsomagot, így maguknak kellett előállni eggyel. Az új terv sajtóértesülések szerint államosítja a magánnyugdíjpénztárakat és továbbra is illetékkel sújtja a 100 ezer eurónál többel bíró betéteseket. A tervben állítólag valamilyen “orosz” elem is van, de erről egyelőre nem tudni részleteket. Elképzelhető, hogy feltárási jogokat kapnak az oroszok a szigetországtól délre található gázmezőkön (melyeknek összértéke állítólag 475 milliárd euróra is rúghat). Michalis Sarris, ciprusi pénzügyminiszter napok óta tárgyal Moszkvában. (A ciprusi betétesek között rengeteg orosz befektető található, akik 23 milliárd eurót tartanak a szigetországon. Ez őrületes összeg tekintve, hogy Ciprus éves gazdasági teljesítménye 18 milliárd euró körül mozog.)

A ciprusi bankok betéteseit sokkolta az eurócsoport szombatra kialkudott ajálata.Ciprus nagyjából a nemzeti össztermékének megfelelő mértékű, egyes becslések szerint 17 milliárd eurós mentőcsomagra szorul. Az európai partnerek azt vállalták, hogy tízmilliárdot összedobnak, de a maradékot a ciprusi kormánynak kellett volna előteremtenie. Az eurócsoport hangsúlyozta, hogy ők csak az összegeket határozták meg, azt, hogy miként teremti elő Ciprus a maradék nagyjából 7 milliárd eurót, a szigetországi vezetésre bízzák. Ennek ellenére mégis az a hír terjedt el, hogy az európai partnerek kényszere nyomán kellett volna a 100 ezer euró alatti betéteket egyszeri 6,75 százalékos, a 100 ezer euró feletti betéteket 9,9%-os illetékkel sújtani. A közfelháborodás nyomán a konstruktív ötletelés helyett megindult a sárdobálás: a ciprusiak fújtak a németekre, a németek az Európai Központi Bankra, Oroszország az európaiakra egészen addig, amíg szerdán az Európai Bizottság szóvivője közölte, senki sem hibás. Üdítő volt épp ezért csütörtök reggel Jeroen Dijsselbloem, holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke az Európai Parlament gazdasági szakbizottsága előtt kijelentette: a bukott mentőcsomagért - hiszen azt nagy arányban visszautasította a ciprusi parlament - ő vállalja a felelősséget.

Közben a kontinens nyugati csücskéből is aggasztó hírek érkeznek. A spanyol bankok az idei évtől fogva 0,2%-os adót kötelesek fizetni a náluk elhelyezett betétek után. Nem, nem kamatadóról, hanem a betétek mértéke után kivetett adóról van szó. A spanyol pénzügyminiszter ugyan sietett leszögezni, hogy ez nem olyan, mint a ciprusi eset, de nehéz nem észrevenni a hasonlóságokat.

 

A ciprusi és a most kezdődő spanyol passiójáték valószínűleg jól szórakoztatja Orbán Viktort és Matolcsy Györgyöt. Ismerős kifejezések csengenek fel más európai fővárosokban: bankadó, a gazdagok részvállalása, a magánnyugdíjpénztárak államosítása. Az EUrológus már hallani véli, ahogy a magyar miniszterelnök legközelebb Brüsszelben kárörömmel a hangjában azt emlegeti, lám, az EU is tanult a magyarok úttörő gazdaságpolitikájából, és már nem félnek bepiszkolni a kezüket unortodox intézkedésekkel. Pedig attól, hogy az intézkedések tabukat döntenek még nem lesznek jók. Elgondolkodtató, hogy a nemzeti össztermék többszörösének megfelelő külföldi befektetésekkel bíró Ciprus, vagy az 1986-os csatlakozását követően szélsebesen fejlődő Spanyolország miért is kényszerült ezekre a lépésekre.