Mennyit ér 120 tonna pénz?
Legfrissebb híreink
- Putyin szövetségese, Belarusz is békére szólít fel az orosz-ukrán konfliktusban
- Megjelent Európában a vírus, amely miatt vészhelyzetet hirdetett a WHO
- 12 év után kiadhatják Kit Dotcomot az Egyesült Államoknak
- Videón a nyolcéves kislány, aki baseballütővel védte meg apját egy rablótól
- Már biztos: az Egyesült Államok alelnökjelöltjei is leülnek vitázni
- Nagy bejelentést tett Zelenszkij: elfoglalták az eddigi legnagyobb orosz várost
- Több mint 40 ezer palesztin halt meg 10 hónap alatt – állítja Gáza egészségügyi minisztériuma
- A Zöldek vezetője bejelentette: indul a német kancellárválasztáson
- Drámai előrejelzés: soha nem látott erővel csap le a férfiakra egy rejtőzködő kór
- Amazonasi őslakosok támadtak favágókra területüket védelmezve
Attól függ, milyen pénz. Jelen esetben arról a mintegy 46 milliárd darab 1 és 2 eurócentes érméről van szó, amit az Unióban senki sem használ.
Na jó, nem senki: az eurózóna kereskedői használják a visszajáró kifizetése során, hogy aztán az érmék eltűnjenek. Az egy- és kétcenteseknek ugyanis minimum negyede, de van, ahol 100 százaléka soha nem kerül újra forgalomba.
Ennek következtében ma már csaknem minden második európénzérme egy- vagy kétcentes. Ami persze nem lenne baj, ha ez nem lenne egy igen drága mulatság: a kibocsátott, mintegy 714 millió euró értékű centek eddig kétszer annyiba, vagyis 1,4 milliárd eurójába kerültek az európai adófizetőknek.
Az Európai Bizottság megpróbálta kideríteni, mégis mitől ilyen drága az eurócent. Nem túl nagy meglepetés, ha eláruljuk: a nyersanyagköltségek teszik ki a kisebb részt, a veszteség alapvetően a tagállami pénzverdéknek köszönhető.
Mit lehet tenni?
Lehet például folytatni, amit eddig. Az amerikaiak is veszteséggel termelik a maguk egycentesét – igaz, az éves veszteség jóval kisebb, mivel ők ezt a hobbit nem 2002-ben kezdték. Esetleg annak ellenére megpróbálják csökkenteni az eurócentek költségeit, hogy a pénzverés alapvetően a tagállamok joga, és az adott országok pénzverde-lobbijai aligha hagynák annyiban forgalmuk sokmilliós csökkenését a nemzeti függetlenség ilyen durva megsértését.
Vagy, a finn és a holland példát követve, meg is lehetne szüntetni akár az egy-, akár a kétcentes előállítását. A hollandok a gazdasági liberalizmus nevében kerekítési szabályokat sem vezettek be – mindenki arra kerekít, amerre akar, és ha három cent miatt nem tud megegyezni, akkor nem lesz üzlet.
A viszonylag lassú európai döntéshozatalban gyors megoldást mindenesetre nem várhatunk pusztán azért, mert egy intézkedés gazdaságilag ésszerű. Az Egyesült Államokban 1980-ban nyújtották be az első törvényjavaslatot, ami az amerikai egycentes megszüntetését célozta. 33 év alatt odáig jutottak, hogy idén Obama elnök is kijelentette, legszívesebben kivonná a forgalomból. Ennél azért nem vagyunk lassabbak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon