Kemény EP képviselők: José Bové
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Először történt ilyen: az amerikaiak bevetettek egy szuperfegyvert Izraelben
- Ma már tényleg vége a történelem végének
- A megölt férfi rokonai szerint nem figyelmetlenségből lőtt agyon egy családapát a volt politikus
- Ez az öt ország költ a legtöbbet a világon atomtengeralattjárókra
- Szíria új kormánya már üldözi az Aszad-rezsim volt tagjait
- Brit professzor: Magyarországgal is tervei vannak Putyinnak, holtan akarja látni Zelenszkijt
- Fordulat: a törökországi kurdok bebörtönzött vezetője késznek mutatkozik a „lázadás” beszüntetésére
- A kormány azt ígérte, az EU élén ismét naggyá teszi Európát – de sikerült?
- Afganisztánban bedeszkázzák az olyan helyiségek ablakát, amelyekből nőket lehet látni
- Vlagyimir Putyin jóváhagyta a ruszofóbia elleni küzdelmet, és szélsőségesnek bélyegezte Ukrajnát
Újra itt a kemény EP képviselők. Ezúttal Párizsra vetjük vigyázó szemünket...
Kép: AFP
A lázadás már a középiskolában elkezdődött: a francia-amerikai értelmiségi családból származó Josét rövid úton kivágták a párizsi jezsuitáktól, mert nem volt hajlandó imádkozni. Az egyetem alatt az anarchista mozgalom szippantotta fel,
majd birkapásztornak állt, és roquefortot kezdett termelni.
Az első komolyabb balhéját 1976-ból jegyezhetjük fel: a helyi katonai bázis bővítése ellen több száz fős tüntetést szervezett a parasztok körében, akik egyszerűen bevonultak a katonaság számára elkerített területre, és elkezdték azt használni.
Bovét ugyan három hétre lecsukták, de a katonák mentek, a parasztok pedig maradtak.
A nyolcvanas évektől kezdve hevesen ellenezte a genetikailag módosított növények termesztését, illetve a nagyipari méreteket öltő állattartást. 1985-ben csatlakozott a Greenpeace-hez, és részt vett a Rainbow Warrior csendes-óceáni akciójában, melynek során francia titkosszolgálat felrobbantotta a francia nukleáris kísérletek helyszínére igyekvő hajót, megölve egy aktivistát.
Visszatérve Franciaországba beszállt a francia globalizáció-ellenes és zöld mozgalom szervezésébe. Országos ismertséget 1999-ben szerez, amikor néhány társával
kalapácsot ragadtak, és szétvertek egy épülő McDonalds éttermet Franciaországban.
Bové az akcióval arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a McDonalds hormonkezelt marhahúst használt hamburgereihez, illetve tiltakozott az amerikaiak által a francia roqueforttal szemben életbe léptetett embargó ellen. Bové ekkor három hónap börtönt kapott, de 44 nap után szabadult.
Kép: AFP
Közben már egy másik eljárás is folyamatban volt ellene:
Bové egy kombájnnal letarolt több hektár génmódosított gabonát,
amivel vádlói szerint több millió frank kárt okozott a cégeknek. A francia politikust ezúttal hét hónapra ítélte a bíróság, ám a döntés komoly felháborodást keltett és Bové hívei az utcára mentek. 2003-ban Jacques Chirac, akkori köztársasági elnök részleges kegyelemben részesítette, majd a másodfokú bíróság négy hónapra csökkentette büntetését, amit le is ült.
Az amerikaiak úgy látszik nem felejtettek: 2006-ban, amikor a neves Cornell Egyetemre utazott előadást tartani a reptéren feltartóztatták, majd visszafordították.
Állítása szerint az amerikai hatóságok „erkölcsi okokra hivatkozva” tagadták meg az országba való belépését.
Bové 2007-ben elindult a köztársasági elnökségért, de a versenyben hamar elvérzett, a szavazatok alig másfél százalékát kapta. 2009-ben viszont a francia zöldpárt listáján simán bejutott az EP-be, és azóta a Mezőgazdasági Bizottság alelnökeként tevékenykedik. Emellett, mint az alábbi képen is látható a magyar médiatörvény ellen is tiltakozott.
Rovataink a Facebookon