Mit csinálnak a magyar szélsőjobbosok Romániában?

További Eurologus cikkek

Kevésbé radikálisak, de sokkal erősebb a társadalmi beágyazottságuk a szélsőjobboldali magyar szervezeteknek Romániában, mint az anyaországban.

Ez az Athena Intézet vendégcikke. A magyarországi szélsőséges szervezetek határon túli tevékenységét veszi számba – a szomszédos országok közül elsőként Romániában.

Két hete több magyar szélsőséges szervezethez kapcsolható személyt kitiltottak Románia területéről, a román hatóságok pedig azt ígérték, hogy büntető eljárást kezdeményeznek Vona Gábor, a Jobbik elnöke ellen.

A magyar szélsőjobboldali csoportok az elmúlt években látványos terjeszkedésbe kezdtek a határokon túl. A Jobbik Romániában, főként Erdélyben jelentős politikai brandet és szervezetrendszert épített ki. Ezzel párhuzamosan erősödött a médiajelenlétük is.

Zavarba ejtő változatosság

A magyarországi szélsőséges csoportok közül a szegedi központú Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) a legaktívabb Romániában. A 2001-ben alakult szervezet vezetőségének tagját és korábbi elnökét, Toroczkai Lászlót többször kiutasították az országból. A HVIM honlapjának a főoldalról nem elérhető aloldala szerint a mozgalomnak 11 városban működik aktív tagszervezete, a közösségi oldalak alapján azonban ennél is több helyi szervezet létezik.

A HVIM – Erdély és a HVIM Partium korábbi elnöke Lokodi Ferenc Attila, aki egyben a Jobbik Bihar megyei szervezője. A mozgalom Romániában bejegyzett szervezete a Szent László Serege Egyesület. A hivatalos kommunikációban a két szervezet rendszeresen tart együtt rendezvényeket: kulturális programokat, filmvetítéseket, Trianon-megemlékezéseket. A Szent László Serege Egyesület jelenleg is kampányol a romániai adófizetők által felajánlható 2 százalékos támogatásokért.

A HVIM és a Szent László Serege Egyesület rendszeresen tart közös rendezvényeket a Jobbik helyi szervezeteivel és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű szervezettel. Az ifjúsági szervezet tavaly kilencedik alkalommal tartotta meg az EMI-tábort. A táboroknak a Jobbik képviselői állandó vendégei. Tavaly a Fidesz, a Jobbik, az Erdélyi Magyar Nemzeti Párt és romániai Magyar Polgári Párt politikusainak részvételével rendezett fórumok mellett külön fellépett Vona Gábor. A rendezvényt olyan programelemek színesítik, mint Bakay Kornél Fejezetek az ezredéves magyargyűlölet történetéből című előadása. A magyar mainstream könnyűzene képviselői – Edda, Ossian, Hooligans – mellett felléptek olyan, a magyarországi szélsőjobboldali szubkultúrából ismert zenekarok, mint a Kárpátia, az Ismerős Arcok és a Romantikus Erőszak. Az EMI táborait évek óta támogatja a Hargita Megyei Tanács.

Célkeresztben a fiatalok

A „jobbikos tusványosnak” tartott EMI-tábor mellett azonban a HVIM is szervez propagandatevékenységgel összekötött zenei fesztivált nyaranta. Az anyaországi Magyar Sziget mintájára eddig öt alkalommal rendezte meg a Székely Szigetet. Igaz, a 2012-es botrány után tavaly mindössze egynapos volt a rendezvény. Két évvel ezelőtt a HVIM tagjai és a szokásos „nemzeti rockzenekarok” mellett fellépett Tyirityán Zsolt, a Betyársereg nevű gyűlöletcsoport vezetője, aki a „gerillaháborúról” tartott előadást. Mivel a tábor helyszíne az önkormányzat tulajdonában lévő és a Gábor Áron iskola által kezelt terület volt, az esemény politikai vihart kavart Romániában. Kézdivásárhely önkormányzata a tábor lebonyolításához szükséges eszközökkel támogatta a Székely Szigetet, illetve a rasszista, cigányellenes Betyársereg gyűlölet-bűncselekmény elkövetése miatt börtönviselt vezetőjének a gerillahadviselésről szóló előadását.

Még egy gárda

A legradikálisabb, a társadalmi beágyazottság helyett a feszültségkeltést megcélzó romániai magyar extrémista csoport a csíkszeredai Csibi Barnához köthető Székely Gárda. Előzménye, az Új Magyar Gárda Mozgalom Győri Wass Albert Zászlóalj székely szakasza 2007-ben jött létre Csíkszeredában. A „székely szakasz” szorosan együttműködött a HVIM-mel, közösen vettek részt olyan megfélemlítő akciókban, mint amilyen a 2009-es csíkszentmártoni konfliktus. Csíkszentmártonban a magyar lakosság romák lakta házakat támadott meg azt követően, hogy egy romát tilosban legeltetésen kaptak. Ahogy Csibi fogalmaz: „Került sor pár, akár gerillaakciónak is nevezhető megmozdulásra, amelyek közül legfontosabb a bukaresti Romani Criss jogvédő szervezet csíkszeredai provokáció- és autonómiaellenes felvonulásának emlékezetessé tétele.”

A székely szakaszból alakult 2009-ben a Székely Gárda. Csibi többször kavart országos botrányt Romániában, 2011. március 15-én társaival nyilvánosan felakasztottak egy Avram Iancut – az 1848–49-es erdélyi magyarellenes felkelés vezetőjét – ábrázoló bábut. A Székely Gárda vezetője rendszeresen blogol, újabban kárpátaljai témákban is.

Támogat az önkormányzat és az egyház

Idén februárban a HVIM, a Szent László Serege Egyesület és a Jobbik Kolozs megyei csoportja harmadik alkalommal tartotta meg a Hunyadi Mátyás hagyományőrző napokat Kolozsvárott. A HVIM és más erdélyi magyar szélsőjobboldali szervezetek rendszeresen tartanak rendezvényeket az eseménynek helyet adó Heltai folkkocsmában, amely a kolozsvári, illetve az ott tanuló magyar fiatalok egyik törzshelye. A gyakorlatilag művelődési házként funkcionáló épületet szélsőjobboldali helynek ismerik a városban. A hely 2013-ban HVIM kolozsvári tagtoborzó állomása volt. A tagtoborzó „előadássorozatnak” azonban nemcsak vendéglátóhelyek, hanem önkormányzati és egyházi tulajdonban lévő ingatlanok is otthont adtak. Csíkszeredában és Kovásznán a művelődési ház, Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár, Baróton pedig a református altemplom.

A mindennapok részévé váltak

A Székely Gárda kivételével az erdélyi magyar szélsőjobboldali csoportok inkább az építkezésre, a civil és politikai élet átszövésére helyezik a hangsúlyt, mintsem a konfrontációra. Tevékenységük alapján kevésbé radikálisak, mint a határon belüli társszervezeteik. Propagandaakcióikban a cigányellenesség, antiszemitizmus, rasszizmus vagy homofóbia helyett hangsúlyosabbak a kisebbségi léttel és a „magyar öntudattal” kapcsolatos – erősen nacionalista – üzenetek. A kulturális és közösségi élet megszervezésében olyan elfogadottságra tettek szert, hogy nincsen szükségük egyfajta szubkulturális második nyilvánosságra, egyes területeken maga a magyar közösségi élet jelenti azt számukra. Az ifjúsági és más magyar civil szervezetekkel, egyházakkal, önkormányzatokkal az együttműködésük mindennaposnak nevezhető. Népszerűségük a fiatalok körében folyamatosan nő.

Mindez elsősorban azért jelent problémát, mert a szélsőjobboldali szervezetek erősödése a romániai magyar civil és politikai életben elszigetelheti az egész közösséget, hátráltathatja a román állam decentralizációját, illetve a helyi civil szervezetek bevonását a közösség életét érintő döntések meghozatalába. Aggodalomra ad okot, hogy a HVIM szoros kapcsolatot ápol a magát törvényen kívülinek tartó, az erőszakot romantikus színben feltüntető, kifejezetten rasszista Betyársereggel, így ugródeszkát képezhet annak határon túli terjeszkedéséhez.