Veszélyben az EU-s költségvetés

További Eurologus cikkek

Az EU költségvetése a szakadék szélén táncol. Egy új brit hiszti a mélybe lökheti.

Egyre nagyobb rés tátong az Európai Unió költségvetésén, amit a Bizottság részben brit pénzből szeretne betömni. Utólagos korrekció címén 2,1 milliárd euró extra hozzájárulást kérnek Nagy-Britanniától. Ugyanez a korrekció Magyarországnak 32,4 millió euró bevételt hoz.

Már megint a britek

Jelenleg az uniós költségvetés közel háromnegyedét a tagállamok dobják össze a gazdasági teljesítményük arányában, tíz százalékot pedig az áfa egy része után. Hogy mi ezzel a gond, azt épp a legutóbbi csúcstalálkozó mutatta meg. Az ülésen, ahol a 2030-as éghajlatvédelmi célok adták a fő témát, a Financial Times egy cikke kirúgta a széket David Cameron brit miniszterelnök alól.

Szex, drogok és fegyverek pörgették fel a GDP-t

Az EU statisztikai hivatala új módszerrel számítja a bruttó nemzeti összterméket, amelyben megjelenik a feketegazdaság, mint a prostitúció és a drogkereskedelem, a hadiipari kiadások, valamint a kutatás-fejlesztés. Nem az EU állt neki így trükközni a GDP-jével, az ENSZ fogadta el az új módszert, amelyre például az Egyesült Államok már régebben átállt.

Egy kiszivárgott dokumentumról írtak, amely szerint az EU 2,1 milliárd eurót követel a szigetországtól december 1-ig. A hivatalos indoklás szerint a Bizottság 2002-ig visszamenőleg pontosította a számítások alapjául szolgáló adatokat, és tisztázott néhány „megoldatlan kérdést, amely felhalmozódott az évek alatt” (például a non-profit szektor beszámítását). Ezek miatt „egyes tagállamok” alacsonyabb adatokat szolgáltattak, mint kellett volna. A nagy eltérés miatt sokan azt hitték, hogy az EU új statisztikai módszere keverte meg a részesedéseket (erről lásd keretes írásunkat), de a Bizottság ezt cáfolta.

Nem volt meglepetés

A hír felpaprikázta a konzervatív brit miniszterelnököt, aki kifejezetten indulatosan kelt ki a számla ellen. A csúcs második napján és azóta is többször kijelentette, hogy márpedig a határidőre nem fognak ennyit kifizetni, hiába követelőzik „ez a szervezet”. Nick Clegg, az EU-barát kisebbik koalíciós partner, a Liberális Demokrata Párt vezetője egyetértett vele. Ugyanakkor a konzervatív felsőházi képviselőből európai biztossá kinevezett Jonathan Hill felhívta rá a figyelmet, hogy a britek eddig többször kaptak visszatérítést ugyanezen szabályok szerint, ráadásul az EU a módosításokkal összességében kevesebbet kap a tagállamoktól.

Az is kiderült, hogy nem az Alfa Centaurin lehetett megtekinteni a dokumentumot: az egy héttel a csúcs előtt eljutott a pénzügyminisztériumba. A brit statisztikai hivatal által küldött adatokból automatikusan számolták ki az összeget, ráadásul már januárban érkezett figyelmeztetés, mi várható. Párttársa, Ken Clarke is beégette David Cameront a brit parlamentben: „engedjék meg, hogy együttérezzek a miniszterelnökkel, mert meglepetésként érte egy téma, amiről az elmúlt öt hónapban mindenkinek tudnia kellett a kül- és pénzügyminisztériumban”.

Még egy ok a brit kilépésre

David Cameron hisztije nem ok nélküli: egyes bel- és igazságügyi uniós jogszabályok miatt lázonganak a konzervatívok, egy átállt képviselőjükkel az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) megszerezte az első választott helyét a brit alsóházban, és november 20-án újabb időközi voksolást tartanak. Közben szép lassan közeledik a brit tagságról szóló népszavazás 2017-es határideje. Cameron ekkora lényeges reformokat szeretne keresztülvinni az Európai Unióban.

Nincs könnyű dolga. A szabad munkaerő-áramlás korlátozásáról Angela Merkel német kancellár igyekezte nem túl finoman lepöccinteni. A „Mutti” mostanában egyébként sem bánik anyáskodó szeretettel brit kollégájával. A Telegraph feljegyzésekre hivatkozva azt írta, személyesen oltotta le a csúcstalálkozón. Ebben persze az is közrejátszhatott, hogy Németország az újraszámítás egyik legnagyobb nyertese lett (779,2 millió euróval, amit csak a franciák több mint egymilliárd eurós visszatérítése tudott überelni). Magyarország is jól jár, 32,4 millió eurót kap.

Brit-holland-olasz tengelyt akarnak

Mindenesetre a brit kormány megint olyan helyzetbe manőverezte be magát, amiből nehéz kitáncolni. George Osborne pénzügyminiszter szerint csökkenthető az összeg, és az újraszámítás másik két nagy vesztesére, a holland és az olasz kormányra számít szövetségesként. Matteo Renzi olasz miniszterelnök tagadta, hogy „halálos fegyverként” beszélt volna a követelésekről, és a holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselbloem is kijelentette: ha Brüsszel követelése jogos, odaadják a pénzt. Jacek Dominik arra figyelmeztetett, a briteknek nehéz dolga lesz, ha nem akarnak fizetni, mert büntetést kockáztatnak és a '80-as években kiharcolt állandó pénzvisszatérítésüket is veszélyeztetik.

Költségvetés, alkudozás

Az éves büdzsé körüli harc idén is követi a lassan állandósuló koreográfiát: az Európai Bizottság benyújtja a javaslatát, amit aztán a tagállamokat képviselő Tanács csökkent, az Európai Parlament visszaemel, a végén pedig kötnek egy kompromisszumot. Így viszont egyre nagyobb bújtatott hiányt görget maga előtt az EU. Idénre már 23,4 milliárd euró (több mint 7200 milliárd forint) lejárt számlát sikerült felhalmozni. Mivel az EU költségvetésében elvileg nem lehet hiány, ilyenkor Brüsszelben egy időre bezár a kassza a következő év elejéig, amikor az új büdzséből tudják pótolni a hiányt. Aztán év vége felé az egész kezdődik elölről.

Csak tűzoltásra lehet elég

Az Európai Bizottság 142,1 milliárd eurónyi (a tavalyinál öt százalékkal nagyobb) kifizetést javasolt jövő évre, amit a Tanács 140 milliárdra csökkentene. Az Európai Parlament viszont bekeményített, mert nem egyszerűen az eredeti összegig emelt vissza, hanem 146,4 milliárdig, amihez a Fidesz-KDNP Magyarországnak kedvező módosítói is hozzájárultak. Deutsch Tamás, az EP költségvetési bizottságának magyar tagja elmondta, ha nem is teljesen példátlan, de ritka eset, hogy még az eredeti tervezethez képest is több pénzt kérjenek. Ennek taktikai oka is van: Deutsch elismerte, már az is hatalmas siker lenne, ha az Európai Bizottság javaslata győzne. A parlamenti módosítás is csak tűzoltás, mert mindössze arra elég, hogy nagyjából szinten tartsa a hiányt. Nélküle 30 milliárd euró hiányozna a kasszából.

Saját bevételek kellenének az EU-nak

Az EU költségvetéséről szóló viták már régebben is bénítóak voltak, ezért találták ki a hétéves költségvetési kereteket. 2014-ben új ciklus kezdődött, de ez is csak tetézni fogja a gondokat. A britek tárgyalási taktikája annak idején az volt, hogy a minimumra szorítsák le a kifizetéseket, és ezzel növelték a szakadékot a kötelezettségvállalásokhoz képest (azaz hogy mennyit pénz elköltésére kötelezheti magát az EU). Ráadásul hiába ért véget az előző ciklus 2013-ban, a pénzek jó részét 2015 végi határidővel írja jóvá a Bizottság. Mivel az összegek lehívása a hétéves programok végén pörög fel, jócskán nőni fog a számlahalom. Deutsch Tamás szerint az lehet a megoldás, amit Jacek Dominik korábbi költségvetési biztos javasolt: hozzák előre a 2014-2020-as keret kifizetéseit, hosszú távon pedig az EU-nak saját bevételekre lenne szüksége.

Marad az egyezkedés

A brit akadékoskodás várhatóan terítékre kerül a pénzügyminiszterek november 7-i találkozóján, a jövő évi költségvetésről pedig október 31. óta, három hete egyeztetnek. A 2014–2020-as költségvetési keretet – a benne kódolt problémák miatt – 2016 végéig vizsgálják majd felül.