Szijjártó: Mondja meg az EU, milyen gázvezetéket építsünk

2015.01.20. 19:16
Honnan kap Magyarország gázt, ha nem lesz Déli Áramlat? A magyar külügyminiszter az EU-nál érdeklődik.

A hét elején kétszer is találkoztunk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Brüsszelben. Mostanában az tölti ki a programját, hogy igyekszik kideríteni, honnan és milyen úton szerez Magyarország földgázt a következő évtizedekben.

A Déli Áramlat helyett

Az orosz óriásvezeték, a Déli Áramlat rendezte volna a közép-európai gázellátás kérdését, és egyúttal az olcsó gázzal magához kötözte volna az egész régiót, azonban a projekt tavaly év végén látványosan megbukott. Moszkva vélhetően a horribilis költségek és az orosz gazdaság gyengélkedése miatt hátrált ki az építkezésből, mégis az Uniót okolta: az EU nyitott energiapiaci versenyt biztosító előírásait tartották túl szigorúnak, és Brüsszel számlájára írták a Déli Áramlat csődjét.

Decemberben beszámoltunk róla, hogy az oroszok kivonulásával lendületet kaptak az alternatív földgázforrásokat kínáló tervek. Több ilyen is az asztalra került:

  •  egy román–bolgár vezeték Görögországból szállítana észak felé. Ez egy drága megoldás lenne, mert a hajókon Athénba szállított cseppfolyós földgázt (liquefied natural gas – LNG) pumpálná Közép-Európába.
  • az Eastring nevű projekt szintén román érdekeltség, és a jelenlegi tervek szerint vagy áthaladna Magyarországon, vagy nem.
  • egy másik terv Görögországot, Ciprust és Izraelt fogja össze, hogy a Földközi-tenger keleti részén található gázkincset kitermelje és az EU-ba szállítsa.
  • aztán ott van az a vezeték, ami a Fekete-tenger romániai szakaszán feltárt két gázmezőből haladna Magyarországon át Ausztriába.
  • az AGRI (Azerbajdzsgán–Grúzia–Románia Interkonnektor) azeri forrásból hozna gázt, megint csak drágán: ezen az útvonalon ugyanis a Fekete-tengeren cseppfolyósítva hajóznák át Grúziából Romániába a gázt.
  •  arról is régóta szó van, hogy a horvátok építsenek egy LNG-terminált.

Múlt héten a Gazprom elnöke, Alekszej Miller azzal fejelte meg a helyzetet, hogy bejelentette: az európai partnereinek eddig Ukrajnán keresztül szállított földgázt áttereli Törökországba, és Európa lesz szíves maga gondoskodni az új gázszállítási útvonalak kiépítéséről. 

Az Európai Unió eddig hangoztatott terveiben is Törökország, és egy balkáni interkonnektor kap kulcsszerepet. Ez lenne a „déli gázfolyosó”. Bulgária szeretne a dél-kelet-európai elosztó lenni.

A magyar kormány kivár

Decemberben nem volt felhatalmazása a magyar kormányküldöttnek, hogy íziben csatlakozzon a román–bolgár–görög közös gázvezeték bejelentéséhez Brüsszelben. A kormány azóta sem kötelezte el magát egyetlen projekt mellett sem. 

Jó lenne, ha kapnánk egy világos jelzést arra, hogy milyen irányba érdemes az erőfeszítéseinket szánni, hogy ne hiábavaló munkával töltsük az elkövetkezendő időszakot

– fejtegette a magyar külügyminiszter. Beszámolt róla, hogy egyelőre mindegyik projektnek az előkészítettsége ugyanazon a szinten van. Egyet emelt ki külön: reményét fejezte ki, hogy a magyar–szlovák interkonnektor tesztfázisa minél előbb lezajlik, és megindulhat a kereskedés.

Szijjártó kedden találkozott Maroš Šefčovič Energia Unióért felelős európai bizottsági alelnökkel. Előzetesben arról beszélt, hogy örömmel venné, ha a Bizottság utalna rá: a rengeteg projektből melyiket favorizálják igazán Brüsszelben. Mert akkor Magyarország arra repülne rá.

Šefčovič kitérő választ adott, és átpasszolta a labdát a tagállamok térfelére: azt mondta, február 9-re összehívja Szófiába azokat az országokat, akik a déli gázfolyosóban érintettek. Azt mondta, hogy akkora „már olyan állásponttal érkezzünk, hogy ki-ki milyen projekteket tart fontosnak” – mondta a magyar külügyminiszter. Szijjártó addig is jövő hétfőn Ankarában tárgyal.

Három helyről is jöhet pénz, de egyik sem biztos

Nehéz is összehangolni a projekteket, ha az EU három különböző forrást is beígér, mindegyiket más felhasználási feltételekkel.

  • az úgynevezett európai összekapcsolódási eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) 5,85 milliárd eurót ígért oda kontinentális jelentőségű energiaprojektekre gáz- és elektromos áramellátás területén 2020-ig,
  • a hagyományos strukturális támogatásokból a már megszokott feltételek mellett részesülhetnek a beruházók,
  • a Juncker-féle növekedésösztönző csomagban rejlő EU-s pénzügyi garanciáról pedig még a legtájékozottabbak is csak találgatnak, hogy hogyan lehet majd hozzáférni.

Úgyis a piac dönt

EU-s támogatásokra azonban nem lehet építeni egy beruházást, mert gazdasági alap nélkül semmi nem fog megépülni, mondta az EUrologusnak egy brüsszeli földgázpiaci szakértő. Ha egy befektető attól fél, hogy kihasználatlan marad a vezetéke, akkor az önrészt sem fogja megfinanszírozni, támogatás vagy garancia ide vagy oda.

A hozzáértők úgy vélekednek, hogy az óriásprojektek ideje lejárt. Egy Déli Áramlat nagyságrendű vezeték egyébként is olyan kínálatot jelentett volna, amit az európai piac nem is feltétlenül tudott volna fölszívni, mondják. A gazdasági realitás azt mutatja, hogy az LNG-terminálok építése is túl kockázatos, a gáz hajókon történő szállítása pedig túl drága.

Marad a meglévő összeköttetések fokozatos felújítása, kibővítése és kipótlása,

és a törekvés, hogy közvetlenül, csővezetekén jusson el a gáz Közép-Európába. A legkönnyebben megvalósítható projektnek a fekete-tengeri ásványkincs kiaknázása látszik: a termelés megindítását 2019-re ígérik.

A fokozatos hálózatfejlesztés fontosságával Szijjártó Péter is egyetért, de egyúttal fölhívta a figyelmet a szomszédos országok elmaradásaira is: „Déli irányba tudunk szállítani gázt, de importálni nem! Horvátország és Románia adós azokkal a beruházásokkal, amelyek nyomán a reverz szállítások lehetségesekké válnak az adott interkonnektoron” – mondta.

Az Európai Bizottság azt ígérte, nyáron már megindulhatnak a növekedésösztönző program által támogatott projektek. Ehhez tavaszra lefektetik a részvétel feltételeit. Addigra talán minden érintettnek összeáll a kép.