A magyarok nélkül egyeztek meg az új gázvezetékről

2014.12.09. 20:48 Módosítva: 2014-12-10 10:32:38
A Déli Áramlat romjain végre felépülhet az EU közös energiapiaca. Magyarország is részt venne az ötletelésben, de néhány ország egyelőre nem kér, vagy nem kap a barátságunkból.

Most kimaradtak a magyarok

Mintha fojtogató tehertől szabadult volna meg Európa, lendületet kaptak az alternatív földgázforrásokat kínáló tervek.

Az EU-s tagországok energiaügyi-minisztereinek keddi találkozóján egy olyan interkonnektor építéséről egyeztettek, amely Görögországból szállítana gázt Bulgárián és Románián keresztül. Az EUrologus úgy tudja, korábban az volt a terv, hogy a három tagállam Magyarországgal együtt jelenti majd be a döntését, hogy közös gázvezeték-építésbe kezdenek.

A délutáni sajtótájékoztatón azonban Maroš Šefčovič, az Energia Unióért felelős biztos azt jelentette be, hogy három ország indítja a projektet. Magyarország kimaradt a megegyezésből. Románia, Bulgária és Görögország kedd este szándéknyilatkozatot is aláírt. Az érintett kormányképviseletek és az olasz elnökség nem tájékoztatott arról, hogy miért nem kerül magyar aláírás is a nyilatkozatra.

Diplomáciai forrásból azonban úgy értesültünk, hogy a projektgazdák a magyar féllel kétoldalú tárgyalást kezdenek. A román energiaügyi miniszter Răzvan-Eugen Nicolescu jövő héten Magyarországra látogat, hogy megbeszéljék az ügyet.

A projekt bírja az EU szóbeli támogatását. „Meg fogjuk vizsgálni, hogy az észak-déli összekötő vezeték hogyan illik bele a Bizottság növekedésösztönző programjába” – mondta Šefčovič.

„Vezetéket százat, ezeret!”

Az új kulcsszó a „Déli Folyosó”, egy régi terv egy energiahálózat kiépítéséről, amely a közép-ázsiai, dél-kaukázusi, Masrek-térségbeli és közel-keleti régiót köti össze. A tervben Törökország kap központi szerepet, amely tranzitországként szállítaná az azeri gázt Európába.

„[A törökországi] gázvezeték kivitelezése a menetrend szerint alakul – mondta Šefčovič a keddi találkozó után. – Az azeri és a török partnerek biztosítottak róla, hogy a déli gázfolyosó időben megvalósul. Azon dolgozunk, hogy mire a gáz az EU határához érkezik, felállítsunk egy rendszert, amely fel tudja venni az új forrásokat” – tette hozzá.

Egy másik terv Görögországot, Ciprust és Izraelt fogja össze, hogy a Földközi-tenger keleti részén található gázkincset kitermelje és az EU-ba szállítsa. Az egyetlen bökkenő: a szigetet az 1974-es török invázió óta kettéosztja egy zöld filccel berajzolt tűzszüneti vonal, északi fele pedig önálló államnak kiáltotta ki magát. A gázkincs viszont új lendületet adott a 2004-ben elakadt újraegyesítési tárgyalásoknak.

Hazai szempontból fontos még az a projekt, amely a Fekete-tenger romániai szakaszán feltárt két gázmezőből haladna Magyarországon át Ausztriába. Ott van emellett a kissé délibábosabb elképzelés, az AGRI is, amely azeri forrásból hozna gázt, így a (baltás gyilkos elengedésével indult) barátságot lehetne Orbán Viktor szavaival élve „aprópénzre váltani”. Ezzel csak az a gond, hogy a Fekete-tengeren cseppfolyósítva hajóznák át az energiahordozót Grúziából Romániába, ami drága megoldás.

A 315 milliárd eurósra becsült Juncker-féle növekedésösztönző befektetési csomagba  a hazai kormány egy szlovák- és egy román-magyar összekötő vezeték mellett mindkét tervet benyújtotta. A BruxInfo szerint  egy másik uniós támogatásra számot tartó román–magyar–osztrák energiafolyosónak jobbak az esélyei, mint az azeri gázt az unióba juttatni hivatott AGRI-nak, mert az az Európai Bizottság saját projektlistáján is szerepel.

Ürül az oroszok zsebe

Az orosz elnök az Európai Bizottság elutasító viselkedésére és a bolgár kormányra mutogatott, amikor bejelentette, hogy nem folytatják a Déli Áramlat kivitelezését. Szerinte Bulgária brüsszeli nyomásra nem volt hajlandó engedélyezni az építkezést. A problémát az EU harmadik energiacsomagja jelentette, amely a vezetékeknél szétválasztja a működtető, építő, és a kereskedő érdekeltségeket. Ugyanakkor ennél jóval egyszerűbb oka lehet a visszavonulásnak: a pénzhiány.

Az orosz gazdaság megérezte a szankciókat, amiket az EU és nyugati országok vezettek be – főleg az energia- és bankszektorral szemben –, közvetett hatásként pedig elkezdett menekülni Oroszországból a külföldi tőke. Ennél is nagyobb hátbaszúrás a Kremlnek, hogy nyár óta szinte folyamatosan esik az olaj árfolyama, a mélybe rántva ezzel a földgázét és azon keresztül a rubelét is. A főbb olajtermelő országok kartellje, az OPEC sem csökkentette a kitermelést (Mihail Fradkov, a külföldi hírszerzés vezetője szerint a Nyugat szándékosan gyengíti az olajárat és az orosz fizetőeszközt). Mivel az orosz állami bevételek felét az olajipar adja, így egyszerűen nincs pénz – nemhogy a Déli Áramlatra, de ha minden így marad, idővel az államcsőd elkerülésére sem. Ráadásul az olcsó gáz szállítása nem tűnik olyan nagy üzletnek a lanyha keresletű uniós piacra. Így is három csáppal kapaszkodnak már Nyugat-Európába: az ukrajnai mellett ott van az Északi Áramlat gázvezeték közvetlenül Németországba, és a belarusz-lengyel útvonal.

Brüsszelnek nem tetszett

Az EU-nak nem érdeke a Déli Áramlat, mert ha megépül, esély sem lesz a közös energiapiac kiépítésére, hiszen képtelenség lesz alákínálni az oroszok kénye-kedve szerint megszabott gázárnak, mondta az EUrologusnak egy, az energiapiacra rálátó forrás. Mivel mindig ott lógott a fenyegetés a befektetők feje fölött, hogy a mindenhonnan érkező olcsó orosz gázzal soha nem tudnak versenyezni, ezért nem öltek pénzt a belső összeköttetésekbe. Mindeközben a közép-európai kormányok szeme előtt az a mézesmadzag lebegett, hogy az új vezetékkel évekre bebiztosíthatják maguknak a gázellátást. Kit érdekel az orosz függés, ha egyszer megbízható és olcsó a forrás? – gondolhatták a keleti tagállamok kormányai.

Az új Európai Bizottságban külön alelnök, a szlovák Maroš Šefčovič felel az Energia Unió létrehozásáért. Róla úgy hírlik, a Déli Áramlat egyik legvérmesebb ellenzője, többek között azért, mert a vezeték kiszárítaná a jelenleg Szlovákián keresztülfutó gáztranzitot.

Donald Tusk, az Európai Tanács új elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője is azt mondta múlt héten:

Oroszország egy stratégiai probléma.

A szájkarate oka, hogy tehetetlenek a Gazprom terjeszkedése ellen. Az Európai Uniónak nincs közvetlen ráhatása arra, hogy a tagállamok milyen államközi megállapodásokat kötnek Oroszországgal. Fura jogi helyzet állt elő: elvileg be kell, hogy tartsák a harmadik energiacsomag előírásait, viszont nem világos, hogy az EU hogyan szankcionálhat egy tagállami kormányt egy államközi megegyezés miatt.

A bolgárok találtak gázt

A bolgár húzódozásnak sem csak a brüsszeli nyomás lehetett az oka. A Fekete-tenger alatt nemrég annyi gázt találtak, amiből vígan elélnek évtizedekig. Ugyanakkor bolgár állami cégek már nyakig beruháztak a Déli Áramlat megépítésébe. Putyin csak annyit reagált erre, hogy forduljanak az EU-hoz kártérítésért. Az Európai Bizottság sietett leszögezni, hogy nincs kártérítés, viszont a bejelentés másnapján Brüsszelbe látogató Bojko Boriszov bolgár miniszterelnöknek kedvező lépéseket lengetett be Juncker. A Bizottság elnöke szóba hozta, hogy fel kell gyorsítani Bulgária Schengen-csatlakozását, és azt ígérte, hogy az új háromszázmilliárd eurós befektetési csomagból bőven jut majd bolgár stratégiai fejlesztésekre is.

Nekünk se kellene annyira

Brüsszeli forrásunk szerint a magyaroknak azért nem kell annyira a Déli Áramlat, mert ha az eredeti tervek szerint épül meg, akkor rajtunk csak átrohan a gáz, és az eddigi helyzethez hasonlóan az ausztriai baumgarteni elosztóból indul az igazi kereskedés. Nekünk akkor lenne igazán jó, ha Magyarországon épülne az elosztó, és mi fölözhetnénk le az ezzel járó hasznot.

Ennek ellenére a december 5-i rádióinterjújában Orbán Viktor gyakorlatilag Brüsszelt okolta azért, hogy befuccsolt a projekt, az orosz elnök véleményét visszhangozva. A csalódottsághoz hozzájárulhat, hogy a magyar kormány így feleslegesen ment szembe Brüsszellel egy törvénymódosítás miatt.

A Kreml beint

Ha az EU nem engedi a Gazpromot úgy építkezni, ahogy akarja, akkor elvezeti a határáig a gázt, onnan pedig mindenki oldja meg magának – nagyjából így néz ki az orosz B-terv. Az alternatív orosz vezetékről Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója egy interjúban elmondta: Törökország évi 50 milliárd köbméter gázt tud majd továbbítani, „és ezt alkalma lesz az EU-val folytatott politikai hatalmi pókerjátszmában is igénybe venni”. Arról meg az európai uniós szolgáltatók gondoskodjanak maguknak, hogyan jusson el a gáz a fogyasztóikhoz – tette hozzá. Putyin a hagyományosan oroszbarát szerbek elnökével és Orbánnal egyeztetett telefonon december 7-én, és vannak még barátai Európában.

Az EU és a hoppon maradt országok tárgyaltak volna, de a találkozót az oroszok lemondták és közölték: előkészítik a Déli Áramlatról szóló államközi szerződések felmondását.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?