Pénzt, határőröket és sátrakat küld az EU

„Magyarország nincs többé egyedül, Európa Magyarország mellett áll” - jelentette ki a görög Dimitrisz Avramopulosz, a migrációért, uniós belügyekért és polgárságért felelős uniós biztos június 30-án Budapesten. A biztos arról beszélt, hogy most már jobban érti az itteni helyzetet. Eddig csak Görögországról és Olaszországról volt szó migránsügyben, de most már Magyarországról is. Bejelentette, hogy az Európai Unió nyolcmillió eurót (átszámítva nagyjából 2,5 milliárd forintot) ad a menedékkérők fogadásának megkönnyítésére, és embereket is küldenek, akik segítenek a menedékkérelmek feldolgozásában vagy például az ujjlenyomatok felvételénél. Az EU civil védelmi mechanizmusán keresztül pedig többek között sátrak érkezhetnek.

Dimitrisz Avramopulosz arra figyelmeztetett, hogy

az egyoldalú megoldások csak áttolják problémát a szomszéd országokra.

A határőrizet viszont nemzeti feladat: próbálnak európai megoldásokat találni, de ez nem akadályozza a tagállamokat, hogy saját válaszokat adjanak ezen a téren, és a görögök, valamint a bolgárok is építettek korábban kerítést.

Szijjártó: minden EU-kötelezettséget teljesítünk

Magyarország teljesíti minden uniós kötelezettségét, utalt Szijjártó Péter arra a döntésre, hogy a nyugatról visszaküldött menedékkérők fogadását ideiglenesen felfüggesztették. Az EU-s rendelet (Dublin III) szerint oda kell küldeni a menedékkérőket az eljárás lefolytatására, ahol átlépték az EU határát. Ugyanakkor vitatta, hogy ide kellene őket visszairányítani, mert előbb minimum át kellett jönniük Görögországon, Macedónián, Szerbián. Görögországba viszont egyetlen tagállam sem küld vissza menedékkérőket, mert úgy ítélik meg, nem adottak a körülmények a fogadásukra.

Több mint 67 ezren jöttek idén

Ma reggelig már kicsivel több, mint 67 ezer migráns érkezett, túlnyomó többségük Szerbia felől, ismertette a friss adatokat Szijjártó Péter, ami komoly nyomást jelent a magyar költségvetésre, idén ebből 15,8 milliárd forint pluszkiadás volt.

Ilyen helyzetben muszáj fizikai akadályt képezni, érvelt a kerítés mellett, de szerinte ez nem gátolja azokat, akik törvénytisztelő módon, útlevéllel jönnek egy határátkelőn keresztül.

Szijjártó Péter köszönetet mondott a biztosnak, amiért támogatja, hogy az afrikai migrációval foglalkozó magas szintű konferencia mellett Budapestre is szerveznek egyet, és itt a balkáni útvonalról lesz szó. Azt is bejelentette, hogy délután Pintér Sándor belügyminiszter a szerb és osztrák kollégájával fog találkozni, ahol a szerb-macedón és a szerb-magyar határőrizet erősítéséről fognak tárgyalni. Macedóniából olyan hírek érkeznek, hogy szerb, osztrák és magyar határőrök közösen védik a szerb-macedón határt, és nem engedik tovább a menedékkérőket. Úgy sejtjük, a macedón hatóságok nem repesnek az örömtől. Erről beszélt az EU-biztos, amikor a probléma másra hárítását emlegette.

Mennyire lettünk különleges eset?

Dimitrisz Avramopulosz az európai szolidaritás jelét látta abban, hogy a múlt héten az uniós állam- és kormányfők megállapodtak migránsok áttelepítéséről. Az eredeti tervet azért felvizezték a kormányfők. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy negyvenezer embert vegyenek át a tagállamok a görög és olasz befogadóállomásokról kvóták alapján és további húszezret válságövezetekből, de végül egy önkéntes rendszerben állapodtak meg, ráadásul Magyarországot (és részben Bulgáriát) különleges esetnek minősítették. „Mégiscsak furcsa lenne, ha olyan országokból küldenének ide bevándorlókat, ahová kevesebben mennek, mint hozzánk” – mondta Szijjártó Péter, mert már többen jönnek a balkáni útvonalon, mint a Földközi-tengeren.

Ezek szerint magyar olvasatban a különleges eset azt jelenti, hogy senkit nem kell fogadnunk a két országból, ám az Európai Tanács végkövetkeztetése a húsz- és a negyvenezres programnál is azt írja, hogy azokban „minden tagállamnak részt kell vennie”. Csak a bel- és igazságügyi együttműködésből kimaradt Dániának, Írországnak és az Egyesült Királyságnak enged teljes kimaradást a görög-olasz programnál, Magyarországnak nem. Egy, a csúcstalálkozón részt vett forrás is arról beszélt az Eurologusnak az ülés után, hogy a kivétel valószínűleg azt jelenti, a korábban javasoltnál kevesebb menedékkérőt kell majd befogadnunk.

(A cikket az EUrologus Facebook-oldalán kommentálhatja.)