Egymás után róhatnánk a büntetéseket Magyarországra

„Ahogy végignézek a közös piaci jogszabályokon Európában, Magyarországon vannak a leglátványosabb példák súlyos protekcionista intézkedésekre, amelyek azt szolgálhatják, hogy bizonyos emberek nyerjenek szerződéseket – kezdi az értékelését a biztos. – A legnagyobb probléma a cégek elleni diszkrimináció. Vagy azért diszkriminálják őket, mert külföldiek, vagy azért, mert nagyobbak egy elfogadott méretnél”.

A többi tagállamban is vannak hasonló ügyek, mutat rá. Inkább az agresszívebb retorika az, ami aláássa Magyarország tekintélyét az Európai Unióban. „Európa néha nagyon szereti, ha udvariasan bánnak vele” – jegyzi meg.

Budapesten kellemesen csalódott

Májusban hivatalos látogatáson járt Budapesten, találkozott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. „Azért mentem el Magyarországra, mert látni akartam, valójában hogy állnak a dolgok, a retorika nélkül. És kellemesen csalódtam. Konstruktív megbeszélést tartottunk a két miniszterrel, akik, úgy érzem, pontosan értették az álláspontomat.”

A biztos hivatalból elutasítja a nemzeti piacok mesterséges támogatását az EU-s piac kárára, de tisztában van vele, hogy valamilyen szinten minden kormány ezért küzd. „Nyilvánvaló, hogy minden tagállam védeni akarja a saját gazdaságát. És ezzel kapcsolatban

nagyon sokmindent el tud érni az EU-ban az, aki nem viselkedik ésszerűtlenül.

Ezért nincs még valódi közös piacunk Európában” – teszi hozzá keserű mosollyal.

Ugyanakkor határozottan állítja, hogy nem lenne szabad harcolni azokkal a cégekkel, amelyek befektettek és munkahelyeket teremtettek Magyarországon. „Az üzlet a kiszámíthatóságról szól, és ha egy ország az Unió tagja, az azt jelenti, hogy ott a szabályokat be fogják tartani. Egy EU-tag nem üldözheti el a külföldi cégeket.”

Bieńkowska elkötelezett híve a szabad versenynek, ez minden mondatából hallatszik. Azzal viszi be az utolsó gyomrost, amikor azt mondja: „Ha Magyarország egy szabad piacgazdaság, nem pedig olyan, amilyenben a szocializmus alatt éltünk, akkor nyitva kell állnia a külvilág előtt.”

Mások ellen több eljárást indítanak

Az áprilisban közzétett „egységes piaci eredménytábla” szerint átlagosan 30 kötelezettségszegési eljárás van függőben a tagállamokban. Magyarország az átlagnál kevesebb, 25 ügyben tárgyal a Bizottsággal. A kimutatás a közvetett adóztatás és a szolgáltatások szabályozását jelöli problémás területként.

A legsúlyosabb panaszok a magyar kiskereskedelmi szektorból érkeznek az Európai Bizottságba, mondja Bieńkowska. A veszteségesen működő üzletekre kivetett szankciókat, a gyógyszertárak tulajdoni viszonyait szigorító törvényt és a dohánykereskedelemben gyanított diszkriminációt hozza példaként. Hozzáteszi, hogy a dohánykereskedelem lehet a következő fontos ügy, amiben kötelezettségszegési eljárást fognak indítani.

„Mi tudunk harcolni – mondja Bieńkowska – indíthatunk még több kötelezettségszegési eljárást, és valószínűleg fogunk is. Olyan szabályokra, amelyeket Magyarországon léptetnek életbe, tényleg egymás után szabhatnánk ki a büntetéseket. De Európának nem így kellene működnie” – szögezi le. „Szorosan együtt fogunk működni Magyarországgal. Meg akarjuk oldani a gondokat, nem büntetni szeretnénk a kormányt.”

Többször is elmondja, hogy az EU nem a harcokról, hanem a kompromisszumokról szól. „Így működik a dolog: pénzt kapunk a regionális támogatásokból, cserébe megnyitjuk a piacainkat a többieknek.”

Magyar vállalatoknak is árt

A felvetésünkre, hogy a magyar kormány azért folytat harcot a nagy vállalatokkal, különösen a külföldiekkel, mert a kicsiket szeretné helyzetbe hozni, azt feleli: „A kis- és középvállalatok (kkv-k) helyzete nem rosszabb Magyarországon, mint másutt. És Magyarországon nem csak a külföldi cégekkel szemben diszkriminálnak. A gyógyszertári szabályozás a nemzeti vállalatoknak sem engedi, hogy a valódi lehetőségeiknek megfelelően fejlődjenek. Más tagállamok is vezetnek be korlátozásokat a gyógyszertári szektorban, de a magyar kormány által javasoltak a legszigorúbbak között vannak.”

„Mondhatjuk, hogy ez egy módja a kkv-k támogatásának, de ezt nem így kellene csinálni. A kisvállalatok a nagyobb cégek körül is fejlődnek, méghozzá úgy, hogy az sokkal jövedelmezőbb a gazdaságnak” – vélekedik Bieńkowska.

Fölnőttünk a Nyugat mellé 

Olyan kormányok kellenek a közép-európai régiónak, akiknek jó az érdekérvényesítő képességük európai szinten, mert változóban van a nyugat–kelet viszony az EU-ban, és ezt az előnyünkre kell fordítani. A régi tagállamok egészen mostanáig úgy tekintettek ránk, mint egy jó piacra, ahol el tudják adni a termékeiket és a szolgáltatásaikat. Most pedig felfigyeltek rá, hogy a cégeink egyre erősebbek, és nem mindig fair eszközökkel lépnek föl velünk szemben, magyarázza.

Azért is lenne jó felfújni a gazdaságunkat, mert öt év múlva nem jut majd annyi támogatás a 2004-ben csatlakozott országoknak, mint most. Ebben egyetért a magyar kormánnyal, akik az EU-s pályázatokkal foglalkozó oldalukon azt írják: kérdéses, hogy a kelet-közép-európai régió gazdasági felzárkóztatására 2020 után is hasonló mennyiségben állnak-e majd rendelkezésre külső források. Ezért az addig lehívható 12 000 milliárd forint 60%-át közvetlen gazdaságfejlesztésre szeretnék fordítani.

„Érzem, hogy hogyan viszonyulnak a mi régiónkhoz az EU-ban – mondja végezetül Bieńkowska. – Együtt kell működnünk, hogy sokkal szélesebben be tudjunk tagozódni az európai gazdaságba. Nem akarjuk többé, hogy »új tagállamokként« kezeljenek minket.”

(A cikket az EUrologus Facebook-oldalán kommentálhatja.)