Mi, az EU betiltaná a szabadtéri fényképezést?

„Betilthatják a köztéri fényképezést az Európai Unióban?”, „EU-javaslat, ami azt jelentheti, hogy a nyaralós képek szerzői jogot sértenek”, „Összefognak a magyar fotósok az Európai Parlament ellen"  - ilyen és ehhez hasonló címek miatt indult be a pánik, hogy Brüsszelből már megint valami életszerűtlen, hülye jogszabály érkezik.

Ahhoz, hogy lássuk, mi a helyzet, vegyünk előbb egy gyakorlati példát:

ön szerint nyugodtan megoszthat nyilvánosként egy képet Facebookon, ahol az Eiffel-toronnyal pózol?

Igennel válaszolt vagy nemmel? Nos, a helyes megoldás, hogy visszakérdez: éjjel vagy nappal készült a kép?

A torony és a díszkivilágítása ugyanis külön alkotásnak minősül. Míg előbbiről tucatjával szórhatja fel szabadon a képeket az internetre, utóbbi kicsit más tészta. Elvileg felhatalmazást kell kérni a torony fenntartójától, és bár a magánhasználat kivétel, a fotó megosztása már a francia szerzői jogi szabályokba ütközhet.

Ezzel szemben az EU-ban van, ahol például csak a művészeti alkotások kivételek, de a tagállamok nagy többségében (köztük Magyarországon) nincsenek korlátozások a szabadtéri képekre, azaz teljes a panorámaszabadság. Ezt egy 2001-es európai uniós irányelv lehetővé, de nem kötelezővé teszi az uniós országoknak, vagyis nem szabályozza egységesen a kérdést, ráadásul már kissé el is avult (a cikk eleji kérdés például még fel sem merülhetett a jogszabály vitáján, mert a Facebook csak 2004-ben indult).

Kiszúrtak a kalózzal

Éppen a szétszabdaltságra és az elavultságra keresett választ az Európai Parlament a vonatkozó állásfoglalási indítvánnyal. Az egyetlen kalózpárti EP-képviselő, Julia Reda írta a javaslat első változatát és az ő feladata volt, hogy átnavigálja a parlamenti döntéshozatalon (tavaly az Index olvasói is kérdezhettek tőle). Ő eredetileg egy olyan bekezdést tett a szövegbe, amely egységesen mindehol bevezette volna a panoráramaszabságot.

Ehhez képest a francia liberális Jean-Marie Cavada kezdeményezésére már az jött ki az EP jogi bizottságából, hogy a nyilvános helyeken „állandó jelleggel elhelyezett művekről” készült képek és videók kereskedelmi felhasználását előzetes engedélyhez kellene kötni. Mindig és az egész EU-ban, tehát Magyarországon is.

A képviselő azzal érvelt, hogy így megmarad az egyensúly a szerzők és a fogyasztók jogai között. „Az úgynevezett Wikimédia az alkotók kárpótlása nélkül szeretné felhasználni a műveket, nem csak oktatási, hanem kereskedelmi célra is. A Facebook a szerzők kárpótlását áthárítja a felhasználókra, mondván, hogy a felhasználási feltételekben szerepel, hogy a tartalom feltöltője felelős annak felhasználásáért. Garantálnunk kell a felhasználók védelmét és pénzügyi kárpótlást kell biztosítanunk a művészeknek, ha interneten közzéteszik a műveiket” – nyilatkoztaCavada.

Ez volt az a pont, ahol sokan a szívükhöz kaptak és beindult a pánik többek között egy több százezres petícióval. A javaslat arra kiválóan alkalmas lett volna, hogy bizonyos fotós műfajokat ellehetetlenítsen, ezért többek között Magyarországon is mozgolódni kezdtek a javaslat ellen, és a Wikipédia is bannerkampányt indított, hogy ne kelljen az épületeket mindenhol kifeketíteni, mint ahogy az Atomiumot voltak kénytelenek.

Bukott a nem-törvény

Az állásfoglalásnak ugyanakkor nem lett volna közvetlen következménye, egyszerűen a képviselők véleményéről szólt. Az Európai Parlament közvetlenül nem kezdeményezhet jogalkotást, csak az Európai Bizottság, amely még elő sem rukkolt a tervezetével, várhatóan csak év végére fog így tenni. A parlamenti indítvány vitáján ráadásul Günther Oettinger, a Bizottság digitális területért felelős tagja leszögezte: a panorámaszabság fontos és ők ezt nem akarják korlátozni, nem kell követniük az EP ajánlásait. A majdani jogszabályt viszont a tagállamok és az Európai Parlament közösen öntik végső formába. Addig persze még változhat a képviselők véleménye, de ilyen szempontból azért nem mindegy, mit mondanak most.

Végül elég egyértelműen tudatták, mit gondolnak a panorámaszabság uniós szintű eltörléséről: elsöprő arányban, 502-40 arányban utasították el Jean-Marie Cavada bekezdését.

„A Parlament hallgatott az európaiakra, és elutasította a köztereken való fényképezés korlátozását. Ez a döntés az állásfoglalás lényegét testesíti meg”

– kommentálta az eredményt Julia Reda.

Legyen is geoblocking meg ne is

A végső szöveg szerint egyébként a szerzői jogi védelem alól kivételt képezhetne a kutatók szöveg- és adatbányászata vagy a könyvtárak digitális kölcsönzése. Emellett azért a jogtulajdonosoknak „méltányos és megfelelő mértékű honoráriumot biztosító szabályokat vár, amelyek a művek digitális terjesztése utáni javadalmazásra is kiterjednek”.

Az EP azzal a problémával is foglalkozott, hogy vannak például olyan videók, amelyek csak bizonyos tagállamokból elérhetőek (geoblocking). Finoman szólva felemás szöveget sikerült elfogadni: javítanák „a szolgáltatások és szerzői jogok által védett tartalmak” elérhetőségét más tagállamokból, de „elsősorban a gazdag európai kulturális hagyományokat tükröző televíziós és filmes produkciók finanszírozása miatt a területi engedélyek létét” is fontosnak tartják. Azt is kérik, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg egy egész EU-ra kiterjedő egységes európai szerzői jogi cím lehetséges hatását.