Juncker asztalán a paksi dosszié

Mint minden különösen érzékeny ügyről, erről is az elnök dönt. Egy ideje már az asztalán vannak a papírok

– hallotta az EUrologus egy bizottsági tisztviselőtől.

Állami támogatás  

Júniusban már megindult a hivatalos eljárás arról, hogy a kormány állami pénzből igyekszik-e támogatni az építkezést, és ez összhangban van-e az EU vonatkozó szabályaival. Úgy tudjuk, októberre várható az első állásfoglalás. Ausztria lehet az építkezés fő ellenlábasa. Osztrák hivatali körökből ugyanis olyan nyilatkozatokat hallani, hogyha a Bizottság átengedi a paksi bővítést, akkor Bécs az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet. A Nagy-Britanniában épülő „Hinkley C Point” reaktor építése miatt már el is indították a pert. Arra hivatkoznak, hogy a tiltott állami támogatással épülő brit atomerőmű megzavarhatja az osztrák energiapiacot.

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos többször is azt nyilatkozta, hogy Paks II ki fogja termelni a saját építési és fenntartási költségét, így nem lesz szükség állami szerepvállalásra. Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője kételkedik ebben, és szerinte a kormány még hülyét is csinál magából Brüsszelben.

„Nem lehet bebizonyítani, hogy nincs állami támogatás a projektben, mert az egész az államadósság-kezelő központon keresztül finanszírozódik. Ha csak egy garanciavállalással vesz részt a hitelben, akkor már az is masszív állami részvétel” – nyilatkozta Jávor az EUrologusnak.

Szerinte úgy lehetne sikerrel átvinni Paks II-t a brüsszeli ellenőrzésen, ha a kormány bevallaná, hogy van benne állami támogatás, és amellett érvelne, hogy ezekre szükség van, mert nem tudjuk másként biztosítani az ország energiaellátását.

Ezt alááshatja, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban arról beszélt, hogy exportra is szánnának a kitermelt energiából.

Maradnak a sérült fűtőelemek Oroszországban?

Nem kapcsolódik a Paks II bővítéshez, de politikailag ugyancsak érzékeny ügy lehet az, hogy a 2003-ban megsérült paksi fűtőelemeket tavaly nyáron Oroszországba szállították. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. áprilisban azt közölte, hogy jogszerűen, a nemzetközi irányelveket teljes mértékben figyelembe véve történt a szállítás. Úgy értesültünk, hogy az Európai Bizottság jogi szolgálata készített egy szakvéleményt, amely ennek ellenére kifogásolja az eljárás egyes elemeit.

Az egyik kérdéses pont az lehet, hogy a korábbi Majak Vegyi Kombinát közelében létesített oroszországi hulladéktemető ideiglenes vagy végleges tárolóhely-e. Ha végleges, akkor erősen vitatott, hogy a tárolás körülményei összeegyeztethetőek-e az EU minden tagállamára érvényes szabályokkal. Úgy tudjuk, hogy a kérdést megtárgyalták a Bizottság energiapolitikai főigazgatóságán, mostanra pedig politikai szinten parkol a döntés, hogy reagáljon-e a brüsszeli testület. A politikai felelős itt az energiaügyi biztos, a spanyol Miguel Arias Cañete.

Bizottsági vélekedések szerint,

az EU-s végrehajtó testületnél igen megfontoltan kezelnek minden új szóba jöhető eljárást.

Lesz-e több beszállító?

Az Euratom ellátási ügynökségnél fontos kikötés, hogy egy atomerőműnek több potenciális beszállítója kell, hogy legyen. Ezért nem hagyták jóvá első körben a fűtőanyag-ellátási szerződést, amely túl hosszú kizárólagos jogot biztosított volna a Roszatomnak, hogy befűtse a reaktort. Ezt a kezdeti időszakot tíz évre csökkentették.

Nemrég felröppent a pletyka, hogy az amerikai Westinghouse lehet az alternatív szállító, amely megnyugtathatja az EU-s felügyelőket. Korábban is előállt már hasonló helyzet: a kilencvenes években Magyarország és Finnország leszerződött a Westinghouse-szal, hogy az erőműveikbe alternatív üzemanyagot fejlesszenek. Akkor ezt a költséget Magyarország és Finnország állta. Viszont ezt az üzemanyagot soha nem vettük igénybe. Az amerikai cég a termékskálán tartotta a magyar-finn megrendelésre készült fűtőelemeket egy ideig, de aztán törölte a listájából.

Kérdéses, hogy megéri-e a Roszatomon kívül bármilyen másik cégnek kifejleszteni ezt az üzemanyagot, és hogy az oroszoknak megéri-e átadni a fejlesztéshez szükséges adatokat. Paks II-höz hasonló erőmű csak kettő épülne, ami nem egy nagy piac.

Végül: úgy tudni, hogy az eredeti üzemanyag-ellátási szerződésben az szerepelt, hogy az oroszok átveszik a használt fűtőelemeket ideiglenes tárolásra. Arról azonban valószínűleg nem rendelkeztek a szerződésben, hogy mi történik azokkal a fűtőelemekkel, amelyeket nem az oroszok biztosítanak.

Nem volt közbeszerzés

Arról a beadványról, hogy a kormány miért nem versenyeztette meg a projektet, pedig a Roszatomon kívül lehetett volna más érdeklődő is, még nem nyilatkozott az EU-s testület. Elképzelhető, hogy az eljárás sérti a közbeszerzési szabályokat. Erről a Bizottság várhatóan év végéig foglal állást.