Az EU akkor is védhetné a határt, ha egy tagállam nem akarja

Egy úgynevezett Európai Határ- és Parti Őrséget hozna létre az Európai Bizottság. Ehhez átalakítanák az uniós határőrizeti ügynökséget, a Frontexet, és kiszélesítenék a jogköreit, derül ki a kedden bemutatott javaslatból. A szervezet saját dolgozói mellé a tagállamok legalább 1500 határőrt ajánlanának fel, akik a nemzeti hatóságoknál dolgoznának, amíg nincs rájuk szükség, de a mozgósításkor pár napon belül bevethetőnek kell lenniük.

Az uniós országoktól minősített többség kellene a végrehajtási döntéshez, ha akadékoskodna az érintett tagállam.

Az ügynökség segítené az „illegálisan Európában tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok” (például a sikertelen menedékkérelmet beadók) visszaküldését is.

Lépni kellett

Az uniós testület azért vállalt be egy ennyire merész javaslatot, mert az, hogy Görögország nem bír el a határaira érkező bevándorlási nyomással, megmutatta, mennyire életképtelen a mostani rendszer.

Az ország gazdasági működőképességét az EU gazdasági mentőöve tartja fenn, és nincs erőforrása, hogy ellenőrizze a határait. Még ha akarna, akkor sem tudna kerítést húzgálni a több ezer szigete köré, és a turizmust sem kifejezetten dobná fel a szögesdrót. A többi tagállam hajlandó volt segíteni, de ezt először a görög kormánynak kellett kérnie, amire sokáig nem volt hajlandó.

Idén már közel 800 ezren érkeztek Görögországba, de egy jelentős részüket nem regisztrálták, ami a párizsi terrortámadás után különösen problémás.

A vérengzést nem menedékkérők, hanem uniós állampolgárok követték el, de a francia hatóságok szerint legalább ketten a migránsok közé vegyülve jöttek vissza az EU-ba.

A tervezet bemutatásakor Frans Timmermans leszögezte, hogy még a tagállamok állampolgáraira is szisztematikus ellenőrzések bevezetését javasolják, ha a schengeni térségbe be- vagy kilépnek. Így talán könnyebben kiszűrhetnék a dzsihadisták oldalán harcolókat.

Másrészt egyre több Schengen-övezeti ország állította vissza ideiglenesen a belső határai ellenőrzését, ami még belefér a szabályokba, de Brüsszelben attól félnek, hogy állandósulhat a helyzet. Schengennel az EU egyik leglátványosabb vívmánya bukna el.

Az EU bekeményített. Múlt héten Görögország ellen – Horvátországgal és Olaszországgal együtt – kötelezettségszegési eljárás indult, hogy az uniós szabályoknak megfelelően vegyék le minden migráns ujjlenyomatát és küldjék be a központi EU-adatbázisba.

Alexisz Ciprasz miniszterelnök a múlt héten arról győzködte a hazai közvéleményt, hogy mindenkinek meg kell értenie, az uniós jogi kötelezettségeik teljesítése a terrorizmus elleni harcot segíti. Különféle eszközöket, például sátrakat kértek, valamint belementek, hogy tagállamok által önkéntes alapon összedobott csapatok segítsenek a határellenőrzésben és a menedékkérelmek feldolgozásában. A Frontex már korábban kért 775 főt, de eddig a létszám kétharmada sem jött össze.

Lengyel-magyar ellentengely

Brüsszel terve erősen megosztja a tagállamokat. A franciák és a németek támogatják, és a görög miniszterelnök is üdvözölte a parti őrség ötletét, de azt hangsúlyozta, hogy a végső szót meg kell tartaniuk maguknak.

Az egyik leghangosabb ellenző Magyarország. Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn azt fejtegette, hogy a külső határok védelme közös európai ügy, amelyben sokkal határozottabban kellene fellépni, de a határvédelem a nemzeti szuverenitás része. Arról lehetne szó, hogy önkéntes felajánlások helyett kötelező kvótákkal határozzák meg, ki mennyi határőrt küldjön, de

A legvehemensebben az euroszkeptikus-konzervatív lengyel kormány ment neki a tervnek. Witold Waszczykowski külügyminiszter nem vitatta, hogy meg kell erősíteni a Frontexet, de szerinte a javaslat nem demokratikus.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs és uniós belügyekért felelős biztos igyekezett megnyugtatni a tagállamok szuverenitása miatt aggódókat. Először mindig felmérnék a helyzetet, és ha hiányosságokat látnak a határvédelemben, először „javító intézkedésekre” szólítanák fel a tagállamokat. Csak akkor küldenék be az új ügynökség embereit, ha az adott kormány nem tenne eleget a kéréseknek. Elismerte, hogy

Csütörtökön a tagországok rögtön a legmagasabb szinten, állam- és kormányfői csúcstalálkozón foglalkozhatnak a javaslattal. Valószínűleg végül erősen fel fogják vizezni a szöveget, de Frans Timmermans cseppet sem törődött ezzel. „Ha a tagállamoknak van jobb ötlete, mondják meg” – válaszolt a felvetésre. „Ez egy biztonsági háló”, amit a gyakorlatban nem nagyon vagy egyáltalán nem használnának, sikerült kiválóan megindokolnia, hogy miért van szükség a közösségi döntés alapján is elrendelhető bevetési lehetőségre.

A Fidesz is üdvözölte az EP-ben

Az Európai Parlamentnek is lehet egy-két szava, amellyel közösen kell kikalapálni a végső megállapodást. A képviselők a hivatalos bejelentés előtt közvetlenül vitázhattak a határőrizetről, ahol a várható koreográfia érvényesült. Főleg az euroszkeptikusok, a szélsőjobb és a görög kormánypártot is sorai közt tudó szélsőbal szapulta a még nem is látott szöveget.

A Fidesz csoportja, a Néppárt tűnt a leglelkesebbnek, a legtöbb felszólalójuk már előre támogatta a tervezetet. Gál Kinga üdvözölte, hogy a Bizottság javaslata végre a külső határok védelmére összpontosít, ugyanakkor körültekintésre hívta fel a figyelmet a tagállami szuverenitás érzékeny kérdésében.

A szociáldemokrata oldalon Niedermüller Péter (DK) is fontos előrelépésként nyilatkozott a javaslatról az egységes európai határőrség felállítására, mert csak így lehet humánusan ellenőrizni az EU-ba érkezőket. Ugyanakkor felháborítónak tartotta, hogy „vannak olyan tagállamok, akik a rosszul értelmezett nemzeti önállóság fenntartása érdekében gáncsolni akarják ezt a tervet, és ezzel kockáztatják a többi tagállam és az uniós polgárok biztonságát. Különösen visszatetsző, hogy közéjük tartozik az a magyar kormány is, amelyik egészen ideig arról szavalt, hogy szükség van a külső határok erősebb védelmére, a biztonság garantálásra” – vélekedett írásban beadott hozzászólásában.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!