Szokás szerint válságév előtt áll az EU

Kemény évre kell készülnie az Európai Uniónak. Alig lábalt ki először az Alkotmányszerződés 2005-ös bukása, majd (többé-kevésbé) a gazdasági krízis okozta sokkból, tavaly az egyre erősödő migráció miatt maradt a válságüzemmód.

Az EU-nak nem ártana összekapnia magát, mert a legutóbbi Eurostat-felmérés alapján a gazdasági válság idejéhez hasonlóan megint elkezdett romlani a megítélése. Akárcsak a gazdasági válság után, 39 százalékkal ismét relatív többségbe kerültek azok, akik semlegesen viszonyulnak hozzá.

Veszélyben Schengen

Az uniós állampolgároknál óriási növekedéssel toronymagasan, 58 százalékkal a migráció lett a legfontosabb EU előtt álló kihívás. Nem csoda, ha a javaslattevő-végrehajtó Európai Bizottság 2016-os és a társdöntéshozó Tanács fél éves vezetését átvevő Hollandia programjában is kiemelt helyen van a kérdés. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője január 7-én arra figyelmeztetett, hogy a helyzet már a Schengen-övezet felbomlásával fenyeget (év elején már Dánia és Svédország is ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést).

Kiemelten fontos, hogy csökkentsék a migránsok számát, nyilatkozta Mark Rutte a Jean-Claude Junckerrel közös sajtótájékoztatóján. A terhek egyenlő elosztására figyelmeztetett, ami burkolt figyelmeztetés a „kvótarendszer” ellenzőinek, köztük Magyarországnak. Finoman szólva sem rohannak a tagállamok: 2017-re 160 ezer embert kellene befogadnia a legleterheltebb uniós országokból a többieknek, de eddig még 300 főnél sem tartanak.

Felülvizsgálnák a mostani rendszert

Kemény csata várható a Bizottság tavaly decemberi javaslata körül is. Közös határőrcsoportokat hoznának létre, amelyeket úgy is beküldhetnének egy tagállamba, hogy az adott ország vezetése ezt nem akarja. Több kormány, köztük a magyar is a nemzeti önrendelkezésre hivatkozva tiltakozott, de Görögország tavaly csak hosszas unszolásra volt hajlandó segítséget kérni a határai megvédéséhez, addig pedig az EU tehetetlen volt. Idén több száz határőrrel, menekültkérelmeket feldolgozó hotspotokkal, új férőhelyek ezreivel próbálják enyhíteni a nyomást a gazdaságilag padlón lévő országon.

A Bizottság egy migrációkezelési csomagot is letesz az asztalra. Felülvizsgálnák a dublini rendszert mely szerint egy menedékkérőt annak a tagállamnak kelljen kezelnie, ahol a közös schengeni határt átlépte. Most ha a vizsgált személy közben továbbáll egy másik tagállamba, – bizonyos megkötésekkel – visszaküldhetik.

A rendszer módosítására abból az egyszerű okból van szükség, hogy gyakorlatilag működésképtelen. Az adott határország és a menedékkérők is a regisztráció elkerülésében érdekeltek. Több tagállam egyszerűen nem regisztrálta a főként Nyugat-Európába igyekvő menedékkérőket (ezért nem is kértek a görögök segítséget a határellenőrzéshez), sőt, kifejezetten segítette a továbbhaladásukat.

Folytatódik a terrorellenes jogszabályok felülvizsgálata. Ez már a novemberi francia terrortámadások előtt megindult, de azóta még hangsúlyosabb (a fegyverekre vonatkozó szabályokat szigorítását például már tavaly életbe léptették).

Kelet a középpontban

Várhatóan a külkapcsolatokat is a migráció fogja a leginkább meghatározni. Elsősorban Szíriában és Irakban kellene rendet rakni, de erre az EU-nak nem igazán van terve (bár ez a többi nagyhatalomnak sem igazán megy). Felületi kezelésként Törökországgal próbálják meg visszatartatni a menekülőket: tavaly megállapodtak, hogy visszafogják a migránsok számát. Cserébe pénzt és a csigalassú uniós csatlakozási tárgyalásaik felpörgetését ígérték. Egyelőre csak a tél csökkentette a migránsok számát, ezért Mark Rutte le is tolta Ankarát.

Idén a gyakorlatilag becsődölt Ukrajna is előtérbe kerülhet. Az országgal január 1-jén végre-valahára életbe lépett a teljes társulási egyezmény, amelyet a Majdan forradalmával harcoltak ki. A szabadkereskedelmi rész kétoldalú alkalmazását a Kreml akadékoskodása miatt halogatták eddig. Tavaly év végén a Bizottság Ukrajna mellett Grúziával szemben is a vízumkényszer eltörlését javasolta, és és Koszovónál is idén várható ilyen javaslat, amibe a tagállami vezetőknek a migrációellenes hangulatban kellene beleegyeznie.

Felpörgetnék a gazdaságot

Maradt azért még tennivaló a gazdasági válság miatt is. Az egyik legfontosabb a bankunió befejezése lenne. Az egységes felügyelet és január 1-től a bankmentési rendszer is életbe lépett, aminek az a célja, hogy megelőzzék a bankok bedőlését, ha pedig baj van, ne az adófizetők állják a számlát. Idén egy egységes betétbiztosítási rendszerrel egészítenék ki a csomagot, már ha a németek engedik, hogy közösen garantálják például a görögök megtakarításait.

A növekedés gyorsítását szolgálná a belső piac mélyítése többek között a munkaerő szabad áramlásának megkönnyítésével és a digitális stratégiával. Korábban az Egyesült Államokkal tárgyalt szabad-kereskedelmi egyezménnyel (TTIP) is végezni akartak az idén novemberi elnökválasztás előtt, de ez szinte teljesen esélytelen.

Egyik szemük a briteken, a másik a lengyeleken

Idén a tagállamokkal is lesz tennivaló. Az Egyesült Királyság 2017-ig népszavazást tart az uniós tagságáról, és David Cameron miniszterelnök előtte egy reformcsomagot akar elfogadtatni az EU-val. Eredetileg decemberben, most idén februárban szeretné nyélbe ütni az alkut, de az uniós munkavállalók juttatásainak megnyirbálásával falba ütközött. Budapestre is eljött a diplomáciai erőlködés közben, és a találkozó után finoman jelezte, februárra sem feltétlenül jutnak majd dűlőre. Korábban olyan hírek jelentek meg, hogy idén nyáron már megszavaztatná a briteket, de ezt megcsúsztathatja a bénázás.

A másik problémás tagállamnak Lengyelország ígérkezik. Úgy tűnik, a tavaly novemberben megválasztott konzervatív-euroszkeptikus kormány villámgyorsan átvette az „EU fő rosszfiúja” címet Magyarországtól. Az alkotmánybíróságot és a közmédiát is rohamtempóban alakították át a saját szájízüknek tetszőre. Jean-Claude Juncker szerint még mindig nem küldték meg a Bizottságnak a felvilágosítást, amit levelekben kértek. Jövő héten vitát tartanak az intézkedésekről, de Juncker hangsúlyozta, hogy még nincs szó a büntetésre alkalmas, „hetes cikk” szerinti eljárásról.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!