500 milliárdot hozhat az uniós biztos látogatása

További Eurologus cikkek

Lázár János elégedetten nyilatkozott, nem véletlenül: úgy néz ki, megoldották a legtöbb pénzről szóló vitát az EU és a kormány között.

Magyarországra látogat Corina Creţu európai uniós biztos csütörtökön és pénteken.

Ő felel a regionális politikáért, ami az EU egyik legnagyobb pénzesbödöne,

így nem csoda, ha a Miniszterelnökség vezetője és uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Lázár János és Rákossy Balázs is tárgyal vele.

Furcsa múltja van a biztosnak

Corina Creţuról már a jelölésekor is írtunk, mert érdekes a politikai előélete. Élharcosa volt annak, hogy a romániai rendszerváltásban kulcsszerepet játszó Tőkés Lászlótól elvegyék a „Románia Csillaga” érdemrendet (ez végül így is lett), ráadásul intim kapcsolatra utaló levelezés szivárgott ki közte és Colin Powell, az USA volt külügyminisztere között, és kémkedéssel is megvádolták.

Lezárták a legnagyobb kérdést

Az elmúlt hetekben sok szó esett róla, hogy most kell a kormánynak elszámolnia a 2007-2013-as időszak uniós támogatásaival, és több ügyben felfüggesztették a kifizetéseket, amelyek szinte mind érintik a regionális politikát. Ilyenkor az Európai Bizottság és a kormány „pénzügyi korrekciót” alkudhat ki a szabálytalannak ítélt összeg bizonyos százalékáról, vagy európai bírósági per dönt róla, hogy arra a helyre került-e pénz, ahova eredetileg szánták.

A különböző ügyekben

összesen 201 milliárd forintot vitattak, ennek több mint a fele, 125 milliárd múlt az aszfaltkeverők körüli vitán.

Az Európai Bizottság diszkriminatívnak tartotta azt a gyakorlatot, hogy magyarországi útépítéseknél az ajánlattételi felhívásban kikötötték egy állandó aszfaltkeverő üzem meglétét a munkálatok ötven kilométeres körzetén belül. Szinte csak a legnagyobb vállalatok feleltek meg a feltételeknek.

Még Lázár János is kissé meglepettnek tűnt, amikor április 7-én a szokásos heti sajtótájékoztatóján bejelentette: megoldották a helyzetet. Hivatalosan is megerősítette, hogy eredetileg az EU Bíróságára akartak menni, de az Európai Bizottság szerinte egy olyan „nagyvonalú” ajánlatot mutatott be a korrekcióra, „ami nettó veszteséget nem okozhat”.

Hogy lehet, hogy korrekciót kér Brüsszel, mégsem vesztünk pénzt?

A korrekció nem feltétlenül jelent elveszett uniós pénzt, mert azok helyett a számlák helyett, amelyeket Brüsszel nem fogad el, később újabbakat is be lehet adni, ezért a kormány saját forrásból eleve szándékosan több forrást osztott ki, mint amennyit az EU-tól kapunk, nehogy ne lehessen lehívni minden pénzt.

A beruházásokat elosztó operatív programokban (OP-k) a magyar költségvetésből már többet kifizettek uniós pályázatokra, mint a korrekció összege. Az érintett OP-kban ebből a többletből származó számlákat a kormány benyújthatja Brüsszelnek a levont pénzügyi korrekció helyett.

Ha aláírják a végleges megegyezést, ami néhány héten belül megtörténhet,

összesen 500 milliárd forint eddig zárolt forrást kaphat meg a költségvetés.

Honnan jönnek ezek az összegek?

Lázár János még a múlt heti Kormányinfón sorolta fel, miben és mennyiről vitáznak, de ez alapján nem volt teljesen világos, hogy hol miről beszél: a felfüggesztett összegről, a Bizottság szerint szabálytalanul kifizetett pénz mennyiségéről, a Bizottság által ajánlott korrekcióról vagy arról, a kormány milyen korrekcióra számít (esetleg hol erről, hol arról). A Miniszterelnökségről azt válaszolták, hogy ezek a számok „becsült értékek, amelyekkel kapcsolatban tárgyalásban, egyeztetésben állunk a Bizottsággal, amely a fenti összegeket még nem fogadta el”, és több esetben még Brüsszelben sem tudják, mennyi az annyi, mert még nem számszerűsítették.

A többi kényes kérdést is áttekintették. Ezek:

a regionális operatív programok 34,6 milliárd forint értékben (itt azzal van gondja az Európai Bizottságnak, hogy több pályázatot túlárazott a magyar pályázatkiíró);
a Környezet és Energia OP-ban a miniszterelnök vejének volt cége által telepített lámpáknál és bizonyos tanulmányoknál akadtak kifogásai Brüsszelnek, ez összesen 29,4 milliárd forint – itt az egyik ügyben még hónapokig tarthat a brüsszeli vizsgálat;
a Társadalmi Infrastruktúra OP-ban a pályázatok ellenőrzési és irányítási rendszeréről van vita (itt ha minden igaz, 10,6 milliárd forint a tét);
az Öveges-program, ahol 2,1 milliárd forintról van szó tanterem-felújítások miatt.

Lázár János szerint minden operatív programban az uniós hibahatáron belüli két százalékon belül vagyunk, és a Bizottság elismerését fejezte ki a munkájukért, a biztos gratulált neki. Az aszfaltkeverőügy melletti vitákban „kijelölték az egyeztetések menetrendjét”. Háromnál mennének el akár az Európai Bíróságig is.

Jön a pénz vagy sem?

A jelenlegi, 2014-2020-as időszakról is beszélgettek. A Magyar Nemzet a Miniszterelnökségtől arról értesült, a hétéves ciklus forrásaiból még egy forintot sem kaptunk az EU-tól. „Örömmel várják a magyar számlákat” Brüsszelben, de ehhez az államnak is lendületbe kell jönnie, ismerte el gyakorlatilag Lázár János, hogy az erőltetett tempó mellett vannak fennakadások, de azt állította, igenis jön a pénz.

A kormány 2017-ig ki akar írni minden pályázatot és 2018-2019-re minden pénzt kifizetne. Ehhez képest még előbbi téren is vannak lemaradások, 3500 milliárd forintnyi EU-projektben „rosszul állnak a minisztertársai”,

akikkel Orbán Viktor fog elbeszélgetni.

A sietségnek olyan szempontból nincs jelentősége, hogy a pénzek kifizetésére 2022-ig lesz idő, legfeljebb a 2018-ban megválasztott kormánynak is több pénze marad, amit elkölthet, az erőltetett tempó viszont több hibához, szabálytalansághoz vezethet. Lázár János új pályázatértékelési rendszert is ígért, amelyben csak átvilágított kormánytisztviselők lesznek.

Emellett a biztossal budapesti fejlesztésekről beszélgettek, aminek azért van nagy jelentősége, mert a 2014-2020-as időszak az utolsó, hogy a regionális alapból lehessen a fővárosban projekteket finanszírozni. Túl gazdag lesz

Megtekintés is lesz

Corina Creţunak azért nézelődni is lesz ideje a tárgyalások mellett. Az uniós támogatással megújult Liszt Ferenc Zeneakadémiára is ellátogat, holnap pedig a szegedi lézerkutató-központ mellett egy határon átnyúló egészségügyi projektet tekint meg hazája és Magyarország között Makón.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!