Közmédia helyett kormánymédia van Magyarországon

A közmédia hatékonyan propagálja a kormány üzeneteit Magyarországon, mondta  Kárpáti János, a Magyar Távirati Iroda idén elbocsátott EU-s tudósítója egy öncenzúráról szóló brüsszeli konferencián. Az MTVA-ban dolgozóknak ajánlatos a feletteseikkel előre egyeztetni arról, hogy milyen kérdéseket tesznek föl a kormány tagjainak.

Az MTI tavaly szakította meg mindkét brüsszeli tudósítójának a kiküldetését. Kárpáti 1981 óta dolgozott az MTI-nek; korábban Prágából és Washingtonból tudósított, nyolc évig élt Brüsszelben. Néhány hónappal azután, hogy visszahívták a posztjáról, elbocsájtották az MTVA-tól. Az átszervezéssel egy időben Magyarország európai uniós képviseletén is több személyi változás történt.

 

Nincs nagy különbség a cenzúra és az öncenzúra között

Kárpáti csak találgatni tud arról, hogy mi volt az oka a kirúgásának, de feltűnő, hogy egy tavaly májusi sajtótájékoztató után a szerkesztői úgy osztották be a munkaidejét, hogy ne mehessen el többször Orbán Viktor brüsszeli sajtómegjelenéseire.

„Föltettem egy kérdést, amit nem egyeztettem a főnökeimmel” – mondta. A miniszterelnök a halálbüntetéssel kapcsolatos megjegyzése és a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció miatt vett részt egy vitán az Európai Parlamentben Strasbourgban, ahol kemény kritikát kapott liberális, szocialista és konzervatív képviselőktől egyaránt. Zárt ülésen a saját EP-frakciójában is kikeltek Orbán lépései ellen, elsősorban amiatt, mert 2015. április végén azt mondta: napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését.

„Láthatóan nagyobb kritikát kap az álláspontja miatt ebben a kérdésben a saját pártcsaládjából is. Hogyan látja a Fidesz helyzetét az Európai Néppárton belül? – kérdeztem angolul. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy nem félnek a vitáktól” – emlékezett vissza Kárpáti.

Amikor azonban a következő csúcstalálkozóra készültek, az MTI szerkesztősége Budapestről átszervezte a munkarendjüket.

Gyakorlatilag letiltottak Orbán Viktor sajtótájékoztatójáról, aztán a következőről és a következőről is.

Nem engedték meg, hogy föltegyek neki egy újabb kérdést.” Hivatalos panaszt azonban nem kapott a munkájával kapcsolatban.

Idén tavasszal megszakították a szerződését az MTVA-val. „Nem kell magyarázatot adni, hogyha visszahívnak egy tudósítót, elég annyit mondani, hogy leépítésekre van szükség” – magyarázta.

Hozzátette, hogy nem elszigetelt esetről van szó. Más tudósítókat is visszahívtak, és más szerkesztőket is lecseréltek az elmúlt években.

Ez nem közmédia, hanem kormánymédia

„Nem akarom magam áldozatnak érezni, inkább felszabadultnak érzem magam” – mondta Kárpáti János, és mesélt a távirati iroda működéséről. „Gyakran érkeznek kérések valahonnan fölülről, ezek elérik a szerkesztőt és a tudósítót: »Itt van a hangsúly. Ezt kérdezd, ne azt kérdezd.« Ha érzékeny, brüsszeli sztorit küldünk be, a cikket a megbízható szerkesztő kapja, aztán pedig egy magasabb hatóság hagyja jóvá.”

Emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor hatalomra kerülése, 2010 óta központosították a közmédiát: közös irányítás alá került a televízió, a rádió és a hírügynökség. A munkamódszer eredménye, hogy a kormány egészen hatásosan publikálja a saját üzeneteit. „Ez nem közmédia, hanem kormánymédia, pedig a kettő nem kellene, hogy ugyanaz legyen.”

Megkerülték a brüsszeli tudósítót

Az MTI nem is mindig kérdezi meg a brüsszeli riportereinek a véleményét, amikor közölnek egy hírt. A márciusi uniós csúcstalálkozón egyenesen a Naphegy téri központba érkezett a kormány pár soros közleménye, miszerint Orbán Viktor vétója megakasztotta a legmagasabb szintű uniós tárgyalásokat Törökországgal. A közlemény ellenőrzés nélkül azonnal kikerült a hírfolyamba, és címlapon rögtön át is vette a legtöbb online újság. Valójában azonban nemcsak Orbán Viktor, hanem több másik állami vezető is elégedetlen volt a Törökországgal körvonalazódó egyezséggel, nem a magyar miniszterelnök miatt kellett szünetet tartani.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !