Alakul az uniós-török szakítás, mi lesz így a menekültekkel?

Ha van valami, amiben szinte minden európai politikus egyetért, az az, hogy a mostani migrációs hullámra nem elsősorban az EU-n belül kellene választ találni. Húzhatnak hármas kerítést a több száz görög sziget köré, szétosztogathatják az érkezőket valamilyen képlettel, de ez nem változtat az alapvető okokon, ami miatt Európába tartanak az emberek.

Ezeket próbálták megoldani hétfőn és kedden Isztambulban az ENSZ konferenciáján, ahol a világszervezet kijelentette: sosem volt ennyi, 125 millió humanitárius segítségre szoruló ember a világon. Ez volt az első alkalom, hogy világraszóló humanitárius csúcstalálkozót hívtak össze. Németország vette az egészet a legkomolyabban, Angela Merkel kancellár személyesen utazott Isztambulba, a világ más vezető hatalmai közül azonban egyik sem képviseltette magát ilyen magas szinten.

Az Oxfam segélyszervezet szerint ezzel meg is pecsételték a találkozó sorsát. Arra figyelmeztetettek, hogy ebből csak egy drága alkalom lesz a szövegelésre, az Orvosok Határok Nélkül pedig fügefalevelet látott a kezdeményezésben, amivel csak a kudarcokat takarják el, ezért inkább el sem mentek.

Végül megszületett egy „nagy egyezség” a résztvevő országok között, amely azonban nem kötelező érvényű. A remények szerint legalább egymilliárd dollárt irányítanak át a leginkább támogatásra szoruló humanitárius fellépésekre, de konkrét lépésekről nincs szó. Hatékonyabbá és célzottabbá tennék a segélyek elköltését, és az aláírók vállalnák, hogy 2020-ra helyi civil szervezeteknek adják a pénz negyedét.  Az Európai Uniónak egy elég semmitmondó közleményre futotta az eredményekről: mindenki gyűrje fel az ingujját, mert a munka csak most kezdődik.

Alakul az uniós-török szakítás

A csúcs viszont arra jó volt, hogy Angela Merkel beszóljon a házigazdáknak. Az ENSZ Törökországba szervezte a találkozót, ami logikus, mert több, mint 2,5 millió menekült húzódott meg az országban. A törökök viszont finoman szólva sem humánusan tartják vissza az Iszlám Állam elől menekülőket. Ankara márciusban egyezett meg az EU-val, hogy megakasztja a tagállamok felé indult tömeget többek között vízummentességért cserébe. Csakhogy ezt az EU nem adná meg automatikusan, a törököknek számos feltételt kellene teljesíteni (plusz egy kiskaput is beépítene magának).

Recep Tayyip Erdoğan elnök nagyon jól tudja, hogy az EU kiszolgáltatott helyzetből alkudozik. „Feltételeket csak bizonyos határig lehet szabni, de azután Ankara azt mondhatja: akkor most Önök gondolkodjanak” – fenyített a csúcs után. Belengette az egyezmény felfüggesztését, amíg nem kapják meg a vízummentességet, és korábban arról beszélt, nem hajlandó teljesíteni az egyik követelményt, a török terrorellenes törvény átalakítását.

Az egyezmény fedezékében ráadásul gőzerővel megy a török demokrácia lebontása. Folyamatosak az újságírók elleni akciók, a mérsékelt miniszterelnököt eltávolították, Erdoğan bizalmasát tették a helyére, és megvonták a képviselők mentelmi jogát, hogy lecsaphassanak a kurdokra. Angela Merkel arról beszélt Isztambulban, hogy aggódik a török demokrácia állapota miatt, és csúszhat a vízummentesség, mert minden feltételt teljesíteni kellene, beleértve a terrorellenes törvény megváltoztatását is.

(Borítókép: Tayyip Erdogan török elnök beszél a Humanitárius Világ-csúcstalálkozó megnyitóján, Isztambulban, 2016. május 23-án. Fotó: REUTERS/Osman Orsal)

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!