Tusk: Megegyezés született a migráció kezeléséről

Az uniós tagországok vezetői Brüsszelben megegyeztek a zárónyilatkozat szövegében, így a migráció kezelését érintő kérdésekben is, írta a Twitteren Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján született egyezség szerint a következőképpen akarják kezelni a menekültválságot: 

• A tengeren vagy szárazföldön érkező menekülteknek zárt befogadóközpontokat hoznak létre az EU-n belül. Ezeket olyan uniós országokban alakítják ki, amelyek ezt önként vállalják. Ez leginkább Olaszországot és Görögországot jelenti.
• Az érkezők menedékkérelmét ezekben a táborokban bírálják el. Itt gyorsan meg lehet állapítani, hogy ki illegális bevándorló, akit vissza kell küldeni származási országába.
• A menekültstátuszt kapott embereket olyan országok veszik át, amelyek ezt önként vállalják, tehát nem lesznek kvóták.
• Az uniós tanács megegyezett abban is, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket, és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját, mondta    Joseph Muscat máltai kormányfő. 
• Vizsgálják a lehetőségét annak, hogy az EU-n kívül, Észak-Afrikában is hasonló központokat alakítanak ki, erről azonban még meg kell egyezni az érintett országokkal.
• Az EU újabb 3 milliárd euróval támogatja Törökországot, amelynek fontos szerepe volt a balkáni útvonalon zajló menekültáradat csökkentésében. A szerződés alapján Törökország visszafogadja a területéről Görögországba jutó menekülteket, miközben az EU befogad Törökországból ugyanannyi szíriai menedékkérőt, mint amennyi illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon. Ankara eddig több mint hétmilliárd eurót költött a válság kezelésére, s az országban több mint kétmillió menedékkérőt és menekültet tartanak számon.
• Átutalnak 500 millió eurót a migráció kiváltó okait kezelni hivatott afrikai pénzalapba az európai fejlesztési alapból (EDF). Ösztönzik, hogy a kontinensen jelentősen növekedjenek mind az afrikai, mind az európai forrásokból származó magánberuházások.

A csúcsra ultimátummal érkező Olaszország korábban azért nem járult hozzá a javaslat szövegének elfogadásához, mert túl sokszor szerepelt az önkéntesség lehetősége a tervezetben, amely véleménye szerint nem biztosította volna a migrációs nyomás okozta patthelyzet feloldását – közölték a tárgyalás részleteit ismerő források. 

Giuseppe Conte új olasz kormányfő a zárónyilatkozat elfogadása után azt mondta:

Elégedettek vagyunk, Olaszország nincs többé egyedül.

A nyilatkozat aláírása után Angela Merkel német kancellár azt mondta: ezzel szabályozottabbá és irányíthatóbbá válik az EU-n belüli úgynevezett másodlagos migráció. Egyik menedékkérő sem választhatja ki magának, hogy melyik országban akar letelepedni, a többi EU-tagországnak pedig szolidaritást kell vállalnia a menekülteket elsőként fogadó országokkal.  

Emmanuel Macron francia államfő úgy nyilatkozott: a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza. A szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migrációval. Macron szerint Európának még sokáig el kell viselnie a migrációs nyomást. A kontinens nem sziget, a kihívásnak minden körülmények között ellen kell tudnia állni saját értékeinek tiszteletben tartása, polgárai biztonságának és a nemzeti összetartozás megőrzése mellett.

Orbán Viktor pénteken hajnalban úgy értékelte a megállapodást, hogy  a kötelező menekültkvótákat elutasító visegrádi négyek nagy győzelmet arattak. Senkit sem lehet erőszakkal áthelyezni másik országba, az adott országok visszautasíthatják a menekültek befogadását, így  „Magyarország megmarad magyar országnak".

Sebastian Kurz osztrák kancellár azt mondta: a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha szükségesnek tartja. Nincs szó a menekültek kvóták szerinti elosztásáról, amelyben Ausztria nem akart részt venni, mert már eddig is aránytalanul sok bevándorlót fogadott be. Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött át, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.