A Néppárt elnöksége kiáll a liberális demokrácia mellett

Szerdán és csütörtökön tartja éves kongresszusát az Európai Néppárt (EPP) Helsinkiben. Összegyűlnek a politikai család pártjainak a képviselői Európa minden részéből, hogy megvitassák a közös céljaikat és a programjukat a jövő májusi európai parlamenti választásra. Itt fogják kiválasztani a pártcsalád jelöltjét az Európai Bizottság élére, vagyis eldöntik, hogy szerintük ki lenne a legalkalmasabb politikus Jean-Claude Juncker helyére.

Ez lesz az a találkozó, ahol eldőlhet, hogy megmarad-e a Fidesz tagsága a pártcsaládban a választásokig. Kedden délután tartják az EPP választmányi ülését (political assembly), ahol beadhatnak olyan indítványt, amely egy párt tagságának a felfüggesztéséről vagy kizárásól szól. Ezt az EPP elnöksége indítványozhatja, vagy pedig hét tagpárt öt különböző országból, a Néppárt alapszabálya szerint.

Nem valószínű azonban, hogy akár az elnökség, akár pártok egy csoportja bead egy ilyen indítványt a Fidesszel szemben. Ami biztos: az EPP elnöksége benyújtott egy határozati javaslatot a liberális demokrácia értékeinek tiszteletben tartásáról, és azt szeretnék szavazásra bocsátani a kongresszuson. 

Az Európai Néppárt építette a liberális demokráciát 

A határozat arról szól, hogy hogyan növelheti az Európai Néppárt az emberek európai intézményekbe vetett bizalmát.

„A kereszténydemokraták a második világháború után élen jártak az európai liberális demokrácia létrehozásában, amelyik zsidó-keresztény értékeken és kereszténydemokrata eszméken alapult” – szögezi le a javaslat. Ez a liberális demokrácia a jogállamiságot, a többpártrendszert, a független médiával megtámogatott erős civil társadalmat, vallásszabadságot, szólás- és gyülekezési szabadságot hirdette. Manapság ezeket az alapértékeket és elveket példátlan kihívások érik – fejti ki a szöveg.

A populizmust, a nacionalista szélsőségeket, a félreinformálást, a diszkriminációt és a jogállamiságot érő fenyegetéseket sorolja föl ezek között a kihívások között. Azt írja, hogy a vasfüggöny leomlása óta ez a legnagyobb kockázat az európai szabadság és demokrácia számára.

A Néppárt elnöksége azt szeretné üzenni az európai polgároknak, hogy az Európai Uniót is ezen értékek mentén alapították meg. Ebből következik, hogy olyan társadalmak épülnek az Európai Unióban, amelyekben virágzik a pluralizmus, a diszkrimináció tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a férfiak és nők közötti egyenlőség. Ezeket az értékeket fektetik le az EU alapszerződései. 

Felhívja az EPP tagjait, hogy tiszteljék, védelmezzék és mozdítsák elő ezeket az elveket és értékeket, tegyenek hitet a demokrácia, a jogállamiság és a szociális piacgazdaság mellett. A populizmus és a nacionalizmus nem békíthető ki ezekkel, szögezi le a javaslat.

Az embereknek bízniuk kell az EU-s tagállamok jogrendszereiben, mert csak így lehet fenntartani a szabadság, biztonság és igazságosság térségét belső határok nélkül. Ennek elengedhetetlen kelléke a független igazságszolgáltatás. „Az igazságosságot nem lehet összekeverni a többség diktatúrájával” – olvasható a szövegben.

Az előterjesztés kiemeli az Európa Tanács szerepét az emberi jogok védelmében. Az Európa Tanács része az alkotmányossági ügyekben szakértői véleményeket adó Velencei Bizottság.

Kitér a korrupcióra, amely súlyos fenyegetést jelent a jogállamiságra, a demokráciára, az emberi jogokra és a társadalmi igazságosságra, hátráltatja a gazdasági fejlődést, és megrengeti a demokratikus intézmények stabilitását.

Kiemeli, hogy a civil szervezeteket hagyni kell működni, hogy humanitárius ügyekért dolgozhassanak, anélkül, hogy büntetésektől kellene tartaniuk. A civil szervezeteknek politikai irányultságuktól függetlenül egyenlő bánásmódban kell részesülniük a kormányok részéről, „feltéve, hogy a tevékenységük a liberális demokrácia keretein belül marad” – fogalmaz a javaslat.

A szöveg mélységesen elítéli az újságírók megfélemlítését, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy néhány tagállamban nincs független média, nem elég átláthatók a médiacégek tulajdonosi viszonyai, és nem kiegyensúlyozott a tartalomszolgáltatás.

A nyilvános vita az EU intézményeinek működéséről jót tesz az uniónak, és azt szolgálja, hogy az emberek jobban bízzanak ezekben az intézményekben – szól az utolsó pont. „Attól viszont tartózkodniuk kell egyes tagállami kormányoknak, hogy hogy összeesküvés-elméleteket gyártsanak az EU-val szemben, és támadják az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet vagy az európai együttműködést.”

Nem pont a Fideszről szól

Minden bizonnyal ez az az írásos nyilatkozat, amelyről az EPP egyik bizottságielnök-jelöltje, a finn Alexander Stubb beszélt az EUrologusnak. Akkor azt mondta: pragmatikus együttműködésre törekszik a Fidesszel, amelynek alapja, hogy megegyeznek bizonyos alapelvekben, amelyekhez a magyar kormánynak tartania kell magát. Ha ez nem sikerül, akkor szerinte a Néppárt és a Fidesz útjainak el kell válniuk.

A javaslatot úgy fogalmazták meg, hogy ne említse név szerint sem a Fideszt, sem Magyarországot. Olyan általános ígéreteket tartalmaz, amelyeket a Fidesz is megszavazhat, akkor is, ha a magyar kormány a gyakorlatban nem teljesíti őket. A liberális demokrácia többszöri említése és dicsérete ellentmond Orbán Viktor felvállalt ideológiájának, de a javaslat szövege még változhat, mielőtt szavazásra kerül.

Alexander Stubb valószínűleg nem lesz abban a helyzetben, hogy számonkérje a Fideszen ezt a hitvallást, akkor sem, ha a Fidesz küldöttjei nem hagyják jóvá. Ugyanis valószínűleg nem őt, hanem ellenfelét, a német Manfred Webert fogja megválasztani a kongresszus a Néppárt csúcsjelöltjének az EP-választásra. Weber pedig nyilvánosan kevesebbet kért a magyar kormánytól: hogy működjön együtt az Európai Bizottsággal két kötelezettségszegési eljárásban, a Közép-európai Egyetem és a civil szervezetek szabadsága ügyében.

Az Európai Néppártnak néhány hónappal az EP-választás előtt inkább az az érdeke, hogy egységet és erőt sugározzon, nem feltétlenül az, hogy súlyos belső vitákba kezdjen, és a pártcsalád szakadását kockáztassa. Ezért nem számítunk arra, hogy a választás előtt felfüggesztenék a Fidesz tagságát, vagy kizárnák a pártcsaládból. Ettől függetlenül érdekes felszólalások hangzanak majd el a kongresszuson, amelyeket a nyilvánosságnak szánnak, és amelyek azt mutatják majd, hogy a Néppárt komolyan foglakozik az európai értékválsággal, és hajlandó vitában kiállni a javaslatban megfogalmazott eszmék mellett.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Orbán Viktor miniszterelnök (k) az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén az EP épületében, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette jobbra Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs