Már érdekli Brüsszelt a kötvénybiznisz

„Nem szabad megengedni, hogy bizonyos gazdag személyek egyszerűen kikerüljék a schengeni vízumeljárást és azt, hogy mélyrehatóan megvizsgáljuk az adott egyént migrációs és biztonsági kockázatok szempontjából” – ezt mondta Dimitrisz Avramopulosz belügyi és migrációs biztos azt követően, hogy az Európai Bizottság a tagállami befektetői állampolgársági és letelepedési programok felülvizsgálatáról döntött. Ez az a program, ami Magyarországon letelepedési kötvényprogram néven vált ismertté és 2013 júniusa és 2017 márciusa között működött. Lényege az volt, hogy a külföldi, vagyis harmadik országbeli igénylőknek előbb 250 ezer, majd 300 ezer euróért kellett speciális államkötvényekbe fektetniük, azonban mindezt csak kiválasztott, offshore hátterű cégeken keresztül tehették meg, amelyek extraprofitot könyvelhettek el mindezért. Ezzel a témával korábban már az Index is többször foglalkozott. Nemrégen írtunk arról, hogy Fidesz-közeli cégeknek 162 milliárd forintot hozott a kötvényprogram.

Jelenleg az EU húsz országában működik ilyen program. Ezek közül 17-ben csak letelepedést, 3-ban (Ciprus, Málta, Bulgária – bár utóbbi jelezte, hogy megszünteti a lehetőséget) pedig állampolgárságot is adnak, egyszerűsített feltételekkel. Az Európai Bizottság arra jutott, hogy ezek a programok a biztonság, a pénzmosás, az adókijátszás és az átláthatóság szempontjából is veszélyeket rejtenek magukban. A magyarországi letelepedésre közel 20 ezren adtak be igénylést, és közülük mindössze 16-an nem feleltek meg a feltételeknek. Tavaly azt is feltártuk, hogy külön kínai iparág épült Budapesten arra, hogy a kötvénybiznisszel ide érkező kínaiakat lakáshoz juttassa.

Vera Jourová az igazságügyért fogyasztóvédelemért és esélyegyenlõségért felelõs uniós biztos (b) és Dimitrisz Avramopulosz a migrációs politikáért és uniós belügyekért valamint az uniós polgárságért felelõs uniós biztos sajtóértekezletet tart az Európai Bizottság brüsszeli székházában 2019. január 23-án.

Fotó: Stephanie Lecocq / MTI / EPA

Az Európai Bizottság terve az, hogy szorosabban megvizsgálják az egyes tagállami gyakorlatokat, hogy azok mennyiben vannak összhangban az uniós joggal. Ezen kívül több és részletesebb információkat szeretnének kapni a tagállamoktól arra, hogy kik és milyen feltételekkel juthatnak uniós polgársághoz. Az aggodalmak leginkább arra vonatkoznak, hogy a schengeni határokon belül ezek a személyek akadálytalanul mozoghatnak és lényegében ehhez a joghoz pénzért jutottak hozzá. És bár mint említettük, Magyarország lezárta a kötvényprogramot, mégis lehet számítani brüsszeli kérdésekre. Az Európai Bizottság ugyanis nevesítette egyik tervezett intézkedését, amely így szól: „a befektetői állampolgársági program kérelmezői által fizetett összegek ellenőrzése a pénzmosás elleni uniós szabályok alapján”. Ez azt jelenti, hogy feltehetően az EU is megpróbálja majd kibogozni a magyar offshore-hálózat működését, illetve az oda beérkezett milliárdok útját.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!