Trócsányi és a román biztosjelöltek helye is nagyon inog

„Politikai öngyilkosság lenne Trócsányi László biztosjelölttel nekifutni az európai parlamenti szavazásnak, a Fidesz és Ursula von der Leyen bizottsági elnökjelölt számára is” – mondta az EUrologusnak egy, a szociáldemokrata frakcióhoz közel álló európai parlamenti forrás. Von der Leyen kedden jelenti be, hogy melyik tárcákat szánja a tagállami biztosjelölteknek. Ám hogy utána az Európai Parlament is áldását adja-e a csapatra, az kérdéses.

Júliusban az uniós állam- és kormányfőknek már az sem volt egyszerű feladat, hogy megegyezzenek a bizottsági elnökjelölt személyéről. A Von der Leyen jelöléséről kötött alku pedig csak az első volt a végtelen tárgyalások és kényes kompromisszumok sorozatában, amely novemberre remélhetőleg elvezet majd az Európai Bizottság új vezetéséhez.

Bár a jogkörökben és feladatokban jelentősek az eltérések, a Bizottság felépítését egy nemzeti kormányhoz lehet hasonlítani: ha a választások után megvan a „miniszterelnök”, el kell gondolkozni azon, kire bízzák az egyes „minisztériumokat”. Minden tagállami kormány eldöntheti, kit jelöl biztosnak, majd a színfalak mögött elkezdenek egyezkedni arról, hogy ki melyik tárcát kaphatja. Az osztozkodásból pedig a nemzeti politikához hasonlóan presztízskérdést csinálnak: az országuk EU-n belüli érdekérvényesítő képességét és befolyását mutatja, melyik feladatkört kapja meg a biztosjelöltjük.

Emellett rengeteg más tényezőre is ügyelnek, például a Von der Leyen által kiemelten kezelt nemek közti egyensúlyra, a politikai üzenetekre, vagy hogy

A lengyelek remekül megoldották a feladatot. A kormány eredetileg Krzysztof Szczerskit, az elnök kabinetfőnökét és külpolitikai államtitkárát szánta biztosnak. De a tárgyalások során már sejteni lehetett, hogy a Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárás miatt a kormány belső köreibe tartozó Szczerski ellentmondásos jelölt lesz. Közben a hatalmas mezőgazdasági szektorral rendelkező országnak felajánlották az agrárportfóliót, így arra való hivatkozással, hogy ehhez nem ért, Szczerski elegánsan lemondhatott. A helyette javasolt Janusz Wojciechowski is a kormánypárt, a Jog- és Igazságosság (PiS) tagja, de 2004 és 2016 között EP-képviselőként dolgozott, és kifejezetten ért a mezőgazdasághoz. Azt pedig, hogy egy 64 éves politikust küldenek, a bírák korai nyugdíjazását számon kérő jogállamisági eljárás felé tett gesztusként is lehet értelmezni.

A magyar kormány eredetileg a bővítésért felelős tárcáért küzdött, de a kritikus észak-afrikai térséget is érintő szomszédságpolitikát nem adták volna ide, többek között azért, mert a magyar kormány az elmúlt időszakban számos uniós külpolitikai lépést megvétózott. Az pedig nagyon furán vette volna ki magát, hogyha a jogállamiság-eljárás alatt álló Magyarország egyik fontos politikusa kéri számon a nyugat-balkáni országokon a demokratikus alapelveket és a korrupció elleni harcot. Az EUrologus forrása is megerősítette a 444.hu értesülését, miszerint

A csavar a dologban az, hogy ebben az esetben a magyar biztos a gyakorlatban bizonyíthatná be az Orbán-kormány kedvenc gondolatát, miszerint helyben kell segíteni ahhoz, hogy feltartóztassák az Európába irányuló migrációt.

Kedden Von der Leyen nyilvánosságra hozza a biztosok névsorát és a hozzájuk tartozó tárcákat (a várható biztosjelölteket itt mutattuk be röviden>>>). Viszont, hogy ne csak az elit játszótere legyen a politika, az európai választópolgárok képviseletében az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a biztosi kollégium kinevezését. Miután Von der Leyen bejelenti a névsort, a biztosjelölteknek októberben az EP szakbizottságai előtt számot kell adniuk a felkészültségükről. A mezőgazdaságért felelős biztosjelöltet a mezőgazdasági parlamenti szakbizottság faggatja majd, a nemzetközi kereskedelmi biztosjelöltet a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság, és így tovább.

V, mint vendetta

Mivel a biztosjelöltek a legtöbbször tapasztalt politikusok, akiket profi stáb készít fel, a parlamenti meghallgatások szakmai részén általában sikeresen túlesnek. A több órán át tartó feleltetésen azonban a jelölt személyét érintő egyéb kérdésekre is rá szoktak térni, és itt már komolyabb gondok adódhatnak. Főleg, mert politikai szempontok alapján is kritizálják a jelölteket:

Ráadásul az új parlamentben a liberálisok és a zöldek a korábbiaknál nagyobb befolyással rendelkeznek, ők pedig a veterán politikusokon szeretik számon kérni a korábbi teljesítményüket. „Persze, mi könnyen prédikálunk, hiszen kormányon még nem voltunk” – mondta nagy adag öniróniával az egyik zöldpárti informátorunk.

Ha minden biztosjelölt átmegy a vizsgán, az Európai Parlament plenáris ülése szavaz az Európai Bizottság teljes új vezetéséről. Ha azonban csak egyetlen biztosjelölt is elfogadhatatlan a EP-képviselők többsége számára, akkor az egész testület kinevezését meghiúsíthatják.

 – véli egy másik forrásunk. Utóbbival arra utalt, hogy az európai parlamenti választási kampányban hatalmas energiát fektettek a Spitzenkandidat-rendszerbe, melynek lényege, hogy a pártcsaládok kiválasztanak egy, a Bizottság elnökének szánt csúcsjelöltet, majd a győztes, vagyis a legtöbb képviselőt szerzett pártcsalád jelöltjét nevezik ki a posztra. Ezúttal azonban a tagállami vezetők végül a néppárti frakcióvezető Manfred Weber és a szociáldemokrata uniós biztos Frans Timmermans elnökjelöltségét is elvetetették az érdekellentétek miatt, és kompromisszumos megoldásként Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolták.

Az Európai Parlament rosszul fogadta, amiért az intézmény jelentőségét és az EU egészének demokratikus legitimitását növelő Spitzenkandidat-ötletet az állam- és kormányfők megtorpedózták. Bár a politikai motivációik és érdekeik ellentétesek voltak, a közvélekedés két politikust tesz felelőssé azért, hogy kinyírták a csúcsjelölti rendszert: Emmanuel Macron francia elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. A szakbizottsági meghallgatások lehetnek az az alkalom, amikor az Európai Parlament bosszút állhat a vezetők szíve csücskének tartott biztosjelölteken. Pusztán azért, hogy kiszúrjanak a tagállami vezetőkkel, nem fogják ellehetetleníteni az alakuló Von der Leyen-bizottságot, de szakmailag és erkölcsileg is alaposan letesztelik majd a biztosjelölteket.

Nőügyekkel mégis foglalkoznak

A volt magyar igazságügyi miniszter Trócsányi László remek céltáblája a támadásnak anélkül is, hogy bármelyik EP-képviselő hadjáratot indítana a csúcsjelölti rendszer kivéreztetése miatt. A magyar jogállamiságot védő uniós eljárás egy bő hét múlva az Európai Unió Tanácsa elé kerül, ahol az európai miniszterkollégáik tehetnek fel kérdéseket a magyar kormány tagjainak a demokrácia állapotáról.

A hetes cikkes eljárás jogilag és intézményileg sem függ össze a biztosok kinevezésével. Az EUrologus mégis úgy tudja, hogy az eljárás puszta léte elfogadhatatlanná teszi a szociáldemokrata (S&D) és a liberális-centrista Renew Europe frakciók számára Trócsányit, bármilyen bölcsen is választotta ki számára Von der Leyen a biztosi tárcát. A szintén jogállamiság-eljárás alatt álló lengyelekhez képest itt az a fő különbség, hogy Magyarországgal szemben az EP indította a mechanizmust, így magukénak érzik az ügyet, míg a lengyeleknél az Európai Bizottság volt a kezdeményező. Ráadásul a lengyelek gesztust is tettek azzal, hogy a kevésbé megosztó Wojciechowskit küldik végül. 

Emellett a Zöldek szerint 

Forrásunk például aggályosnak tartja, hogy „Trócsányi igazságügyi minisztersége idején is megtartotta a tulajdonrészét az ügyvédi irodájában, ráadásul a Magyar Nemzeti Bank körül is voltak megbízásaik.”

Eredetileg kedden szavazott volna az EP alkotmányügyi bizottsága (AFCO) arról, hogy kinevezik-e Trócsányi Lászlót a parlamenti szakpolitikai testület alelnökének. De a politikus még hétfőn visszalépett, mivel nem tudta volna felelősséggel vállalni a feladatot a biztosi jelöltsége mellett. Egy, a magyar kormánypárt brüsszeli ügyeit jól ismerő forrásunk állítja: már júliusban is az volt a terv, hogy amint hivatalossá válik, hogy biztosjelölt lett, Trócsányi visszalép a parlamenti szakbizottsági alelnökjelöltségtől. Egy másik értesülésünk szerint viszont „dekára kimérték, hogy nem lesz meg az alelnöki pozíció, így inkább visszalépett. Most már csak idő kérdése, hogy mikor cserélik le másik biztosjelöltre.”

Szijjártó Péter még pénteken, a Marija Nikolova bolgár miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást követő sajtótájékoztatón is hangsúlyozta, hogy „ha valakinek van demokratikus legitimációja a biztosjelöltek közül, az Trócsányi László." Közben viszont már a múlt héten megírta a 444.hu, hogy ha Trócsányin múlna a Von der Leyen-bizottság sorsa, akkor Járóka Lívia vagy Győri Enikő EP-képviselő lehet a befutó. Most pedig a Fidesz környékén Brüsszelben azt suttogják, hogy

Ha így lenne, Orbán Viktornak már csak azt kell kitalálnia, hogy mikor és milyen indokkal teszi ezt. A Von der Leyen számára fontos nemi egyenlőség elegáns megoldás lehet, hiszen ha a magyar kormányfő egy nőt jelöl a pozícióra, nemcsak a Trócsányi leszavazásával járó kudarcot kerülheti el, hanem gesztust tehet az új bizottsági elnök felé, és még a hímsovinizmussal kapcsolatos kritikáknak is visszavághat. Viszont értesüléseink szerint így is csak a humanitárius ügyeket kaphatná meg a magyar biztos, nem pedig a hőn áhított bővítés- és szomszédságpolitikát.

A szomszéd fűje

Erősen kritizálható biztosjelöltekért nem kell Budapestről messzire utazni. Az Euractiv brüsszeli hírportál szerdán úgy értesült, hogy a román kormány mindkét jelöltjét (egy nőt, egy férfit), Dan Nicát és Rovana Plumbot sem fogja Von der Leyen bevenni a kabinetjébe, mert a korrupció vádja tapad a nevükhöz. Bár mindketten dolgoztak EP-képviselőként, így jól ismerik az EU működését, erős szálak fűzik őket a román Szociáldemokrata Párt három év börtönbüntetésre ítélt egykori vezetőjéhez, Liviu Dragneához.

Nica a vádak szerint még 2004-ben fogadott el kenőpénzt egy Microsoft-szoftverbeszerzés kapcsán, míg Plumbnak a Dunán volt szigete, amely Dragnea cégén keresztül hozott neki gyanús jövedelmet. Az ellenzéki kritikák szerint az elmúlt években mindketten erősen EU-ellenes szólamokat hangoztattak, és támogatták a volt szocdem pártvezér törekvéseit annak érdekében, hogy leépítsék a jogállamiságot és megszüntessék az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Úgy tudni, a brüsszeli román lobbi most a jóval vállalhatóbb Ramona Manescu külügyminisztert és volt EP-képviselőt támogatja. Viorica Dăncilă miniszterelnök kikérte magának „a nyomulást”, és elmagyarázta, hogy ő annak idején a politikai ellenfelének a biztosi kinevezését is támogatta. Egyelőre nem tudni, hogy Von der Leyen vállalja-e a Nicával és Plumbbal járó kockázatot, akikre az EP már most is feni a fogát. Azonban

vegyen a Magyarországot ért kritikák miatt a szociáldemokratákon, a liberálisok és a zöldek pedig karöltve élcelődhetnek majd a két nagy frakció korruptságán.

A Renew Europe-nak sem lesz azonban könnyű dolga, hogy megvédje a francia Sylvie Goulard-t. Az egykori EP-képviselő Emmanuel Macron elnök egyik leghűségesebb szövetségese a kezdetektől, de a korrupciós vádakat ő sem kerülhette el. 2017-ben rövid ideig hadügyminiszter volt, de távozott a posztjáról, mivel kiderült, hogy pártja (akkoriban még nem a Macron-féle En Marche, hanem a szintén centrista-liberális MoDem) csalást követett el az EP-asszisztensek fizetésével.

A korai lemondással ugyan sikerült megőriznie a jó hírnevét, és úgy néz ki, hogy a mutyizásért nem is ő volt a felelős. De a brüsszeli tudósítók és uniós bloggerek francia nagymestere, Jean Quatremer a Coulisses de Bruxelles (magyarul Brüsszeli kulisszák) című oldalán a héten egy egész cikket szentelt annak, hogy a francia jegybank jelenlegi alelnökének hírnevét aláássa. A „Sylvie Goulard: kockázatos és vitatható választás” című anyagban például felhozza azt, hogy 2013 és 2016 között Goulard a 8760 eurós fizetése mellé elfogadott még havi 10 000-et az amerikai milliárdos Nicolas Berggruen think tankjétől, máig nem tudni, pontosan milyen feladatokért. Hogy megmutassák, nemcsak náluk vannak problémák, a szocdemek és a néppártiak is rá fognak repülni az ügyre a meghallgatáson, valószínűleg a Zöldekkel együtt.

De hogy utóbbiak se maradjanak ki a szórásból, a litván biztosjelölttel, Virginijus Sinkevičiusszal is baj van. Bár a szédítően fiatal, mindössze 28 éves gazdasági minisztert a korrupció vádja nem érheti (még nem volt ideje korrumpálódni, mondja a rossz nyelv), de pártja, a Gazdák és Zöldek nem tagja az Európai Zöldek Pártja ernyőszervezetnek, amely a zöldpárti frakció legtöbb tagját adja az EP-ben. Ráadásul egy Trump-jelmondattal (Make America Great Again) díszített sapkát tart az íróasztalán.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép:  Trócsányi László és Tóth Edina (j2) a FIDESZ-KDNP képviselői az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.- fotó:  Koszticsák Szilárd / MTI)